Aki nem ért egyet, az nem tagja a nemzetnek – a Fidesz-kormányzás 9 évének szomorú krónikája

Egy hazánkkal 20 éve foglalkozó finn történész összeszedte, hogy mi történt 2010 óta Magyarországon, és a Fidesz intézkedései miként vezettek a demokrácia hanyatlásához. Nagyon kiábrándító egyben látni az elmúlt 9 év krónikáját, ugyanakkor roppant fontos is. Az események felsorolása mellé történelmi távlatokat és külföldi összehasonlítást is tett a szerző, így pontosan láthatjuk, hogy honnan hová jutottunk, és miként mennek a dolgok más európai uniós országokban.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Heino Nyssönen egy finn történész és politológus, a Turkui Egyetem oktatója. Egyik fő kutatási területe Magyarország, amellyel bő 20 éve foglalkozik már: 1998-ban írta első elemzését hazánkról az akkori választások kapcsán, azóta pedig rengeteg tanulmányban és több könyvben foglalkozott Magyarországgal és a régióval. Először 1986-ban járt hazánkban, azóta pedig többszáz alkalommal volt már nálunk, tehát első kézből származó, alapos tapasztalatai vannak az országról.

Heino Nyssönen: A demokrácia lebontása Magyarországon
Napvilág Kiadó, 2019
197 oldal, 3200 Ft

Ez a szerző első magyarul megjelent könyve, melynek alapja a 2017-ben finnül megjelent kötete, amelyet kiegészített más kutatásokkal és friss információkkal. Ahogy az előszóban írja, akkor készült el vele, amikor az Európai Parlament megállapította, hogy Magyarországon veszélybe kerültek az Európai Unió alapértékei.

Ez ugye 2018 szeptemberében volt, amikor az EP kétharmados többséggel megszavazta a Sargentini-jelentést, ami lényegében arról szól, hogy Magyarország már nem igazi jogállam. A jelentés megszavazását a Fidesz-kormány úgy kommentálta, hogy az „bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja Magyarországgal szemben”.

“A nacionalista nézetek szerint a kormány ugyanaz, mint a magyar nép vagy annak miniszterelnöke, aki pedig nem ért egyet ezzel a nézettel, az nem tartozik a néphez, de még a nemzethez sem.”

Maga a könyv szemléletes képpel indul: a Finnországból érkező Nyssönen a budapesti repülőtérről a városba vezető utat szegélyező plakáterdőt nézi a 2018-as országgyűlési választás előtt. Ezután elmeséli Magyarországhoz fűződő kapcsolatát, és bemutatja hazánkat egy politológus szemszögéből.

Öt fő fejezetben veszi végig a Fidesz eddigi demokráciaromboló lépéseit a választási rendszer átalakításától kezdve a korrupción át a lakájmédia kiépítéséig, az utóhang pedig a tavalyi választás tanulságaival zárul.

Látszik, hogy a szerző tényleg pontosan tudja, mi zajlott az elmúlt években Magyarországon, és a történelmünkkel is tisztában van, mert bemutatja a Fidesz hatalomra kerüléséhez vezető, 2010 előtti eseményeket, és a rendszerváltás előtti évtizedeket is. Jól látható tehát, hogy honnan hova jutott Magyarország, és némileg arra is választ kapunk, hogy miért.

„A demokrácia szerkezetében a választási rendszerek tekinthetők a politikai küzdelmek és taktikák célpontjainak.”

Az is egyértelmű, hogy kutatóval van dolgunk, mert minden adat és állítás forrását pontosan hivatkozza a szövegben, a könyv végén pedig 17 oldalon sorakoznak a felhasznált anyagok a magyar jogszabályoktól a parlamenti jegyzőkönyveken és politikusi nyilatkozatokon át a különböző kutatásokig, KSH-statisztikákig és korabeli újságcikkekig.

Magától értetődően hangsúlyos szerepet kap a könyvben a demokrácia fogalmának meghatározása, hiszen ez az a mérce, ami keretezi a témát. A szerző szerint hazánkban már puha autoritarizmus van, ami egy hibrid rezsim a demokrácia és a diktatúra közötti átmenetben.

“Az illiberális demokrácia éppen az ellenségképekkel és a félelemmel való kormányzást jelenti. Tények helyett személyekre hivatkozik, amelyre a Soros-ellenes kampány a legjobb példa.”

Ennek tüneteként azonosítja Nyssönen a mindent nemzetire való átnevezést, a gyűlöletkampányokat, és a történelem felhasználását is: a Fidesz az ország múltjának tetszőleges elemeit kiemelve – és esetenként eltorzítva -, a dicső történelmi elődökre és az ország hajdani sikereire hivatkozva próbálja igazolni saját rendszerét.

Érdekes módon Putyin ugyanezt csinálja Oroszországban, és ez Timothy Snyder történész nemrég megjelent könyve szerint “az örökkévalóság politikája”, amelynek lényege, hogy a nemzet ártatlan, a vezető pedig hős, aki folyamatosan a nemzetre támadó gonosz külső erők ellen küzd.

“Folyamatosan a hasonlóságot keresik a múlt és a jelen között, a különbségek helyett.”

A kormány üzeneteinek terjesztéséhez hatalmas médiabirodalmat épített ki, és a közpénzből finanszírozott állami médiát is saját propagandájának terjesztésére használja, hogy megtartsa illetve növelje a szavazóbázisát. Nyyssönen azonban rámutat arra, hogy ez a korrupcióhoz hasonló rossz hagyomány Magyarországon: a rendszerváltás óta folyamatosan csatározik a politika a minél nagyobb sajtóbefolyásért, és a Fidesz előtt a szocialista kormányok is saját céljaikra használták a közmédiát.

2010 után a Fidesz továbblépett, és egész médiabirodalmat épített ki különböző üzletembereken keresztül, ennél nagyobb sajtóközpontosítás pedig csak a kommunizmusban volt, amikor a teljes média az állampárt irányítása alatt állt.

“A demokrácia szempontjából a szabad sajtó nyílt, külső kontrollt jelent, amely az olvasó, vagyis az állampolgárok oldalán áll.”

Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, a szerző az elmúlt 9 év történéseit és kormányzati intézkedéseit nem csak egyszerűen bemutatja, hanem kontextusba helyezi: minden fejezetben megmutatja azt is, hogy miként mennek a dolgok más EU-s országokban.

Azt is végigveszi Nyssönen, hogy milyen külpolitikát folytatott a Fidesz az elmúlt 9 évben, és miként viszonyul az Európai Unióhoz, illetve az miként reagált a magyar kormány egyre inkább EU-ellenes retorikájára és demokráciaromboló lépéseire. A történész szerint egyértelmű az ellentét, de az még erősen kétséges, hogy ki nyeri a csatát: Brüsszel, ami európai Magyarországot szeretne, vagy Orbán Viktor, aki magyaros Európáról álmodik.

“A magyaros Európában nincs tisztességes verseny, nem az intézményekben és a szabályokban hisznek, hanem az erős vezetőkben.”

Nem könnyű olvasmány a könyv, de nagyon alapos krónikája a magyar kormány elmúlt 9 évének, tehát aki lemaradt a hírekről, vagy csak szeretné felidézni őket, annak nagyon jó választás. Igazi történelmi kutatómunka, ami nem vagdalkozik, hanem egyszerűen csak összegyűjtötte a Fidesz azon intézkedéseit, amelyek lépésről-lépésről bontják le a demokráciát.