Matolcsy György aranyozott budija és Rákay Philip feleségének állami kitüntetése
Heti lapszemlénk.
A 2026. április 12-i országgyűlési választás előtt publikált elemzésében a Bakamo nevű nemzetközi kutatócég a magyar politikai diskurzus egy kevésbé vizsgált dimenziójára, a választói kommunikáció pszichológiai szerkezetére irányítja a figyelmet. A több mint tízezer közösségi médiás megnyilvánulás elemzésén alapuló kutatás szerint jól kirajzolható különbség mutatkozik a Tisza Párt és a Fidesz támogatói között abban, hogy milyen módon fogalmazzák meg politikai álláspontjukat.
A vizsgálat központi fogalma az úgynevezett „belső irányítottságú” (inner-directed) és „külső irányítottságú” (outer-directed) kommunikáció. Előbbi az egyéni tapasztalatokra, személyes érzésekre és belső meggyőződésre épít, míg utóbbi inkább kollektív identitásra, csoportnormákra és társadalmi narratívákra hivatkozik.
A kutatás szerint a Tisza támogatói szignifikánsan nagyobb arányban használnak belső irányítottságú megszólalásokat: ez az arány mintegy 12,4 százalékponttal haladja meg a Fidesz-táborét.
Fontos hangsúlyozni, hogy mindkét politikai oldal kommunikációjában többségben vannak a külső irányítottságú megnyilvánulások, ami a politikai diskurzus természetéből fakad. A közösségi média ugyanis alapvetően nyilvános tér, ahol az emberek gyakran csoportidentitásuk megerősítésére használják a kommunikációt. A lényeges különbség tehát nem az abszolút arány, hanem a két tábor közötti eltérés és annak következményei.
A kutatás egyik kulcsmegállapítása, hogy a belső irányítottságú kommunikáció „ragályosabb”: az ilyen típusú megszólalások könnyebben rezonálnak mások személyes tapasztalataival. Ha valaki saját élethelyzetéről, családi konfliktusáról vagy személyes döntéséről beszél, az a hallgatóban is felismerést válthat ki, függetlenül attól, hogy azonosul-e a beszélő politikai közösségével. Ez a mechanizmus a politikai mobilizáció szempontjából kulcsfontosságú, hiszen új szavazók megszólítását teszi lehetővé.
Ezzel szemben a külső irányítottságú kommunikáció inkább a meglévő tábor összetartását szolgálja. Az olyan üzenetek, amelyek „mindenki tudja”, „mindenki látta” típusú hivatkozásokra épülnek, megerősítik a közösségi identitást, de kevésbé alkalmasak új támogatók bevonzására. A kutatás ezt a különbséget a „toborzó” és a „megtartó” nyelvezet ellentétével írja le.
A Bakamo elemzői szerint ennek közvetlen politikai következményei lehetnek. Ha egy politikai közösség kommunikációja nagyobb arányban tartalmaz belső irányítottságú elemeket, akkor az nagyobb eséllyel képes növekedni, mivel az ilyen üzenetek átlépik a meglévő politikai törésvonalakat. A Tisza-tábor esetében ez azt jelentheti, hogy a bizonytalan vagy kiábrándult választók számára könnyebben kínál személyes azonosulási pontokat.
A Fidesz kommunikációja ezzel szemben – a kutatás szerint – erősebben épít a kollektív identitásra és a nemzeti narratívákra. Ez stabilizálhatja a meglévő szavazóbázist, ugyanakkor sérülékennyé is teheti azt olyan helyzetekben, amikor a „többségi vélemény” érzete meginog.
Ha a választók azt érzékelik, hogy a domináns narratíva változóban van, a külső irányítottságú lojalitás gyorsabban gyengülhet.
A kutatás módszertanilag nem klasszikus közvélemény-kutatás: nem reprezentatív mintavételen alapul, hanem organikus, spontán közösségi médiás tartalmak elemzésén. A szerzők hangsúlyozzák, hogy nem a választói preferenciák számszerű mérésére törekedtek, hanem a politikai kommunikáció mögötti motivációs mintázatok feltárására.
„A közvélemény-kutatások azt mérik, amit az emberek akkor mondanak, amikor megkérdezik őket. Mi azt mérjük, amit akkor mondanak, amikor senki sem kérdezi. Ez a különbség nem technikai részletkérdés — ez a valóság szűretlen rétege. És az a valóság most azt mondja, hogy a Tisza diskurzusa növekedésre van berendezkedve. A számok követni fogják” – mondta Fazekas Dániel, a Bakamo igazgatója a kutatásról.
Ez a megközelítés új perspektívát kínál a politikai folyamatok értelmezéséhez. Míg a hagyományos kutatások azt vizsgálják, mit mondanak az emberek kérdésekre válaszolva, addig ez az elemzés arra koncentrál, hogyan beszélnek önként, saját környezetükben. A kettő együtt adhat teljesebb képet a választói viselkedésről.
Összességében a Bakamo jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy a politikai verseny nem csupán programok és kampányok szintjén zajlik, hanem a nyelvhasználat és a kommunikáció mélyebb pszichológiai struktúráiban is. A 2026-os választás kimenetele szempontjából pedig az sem mellékes, hogy melyik politikai oldal képes hatékonyabban megszólítani a választók személyes tapasztalatait és belső motivációit.
A Bakamo kutatási jelentését innen lehet letölteni. A jelentés összefoglalóját és a címlapképet mesterséges intelligencia segítségével készítettük.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalHa az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Heti lapszemlénk.
A kivitelező Strukta Group Kft. úgy nyerte el a 4 és 7 milliárdos tendereket, hogy az összes többi pályázó ajánlatát érvénytelenné nyilvánították.
Több mint húsz emberrel beszéltünk, akiknek olyan jelöltek ajánlóívein szerepel az aláírásuk, akikről még csak nem is hallottak.
De írásba adták, hogy semmit nem tudnak bizonyítani az Átlátszó elleni vádakból.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!