Pont a legszegényebbeknek nem segítenek az otthonfelújítási támogatások

A héten mutatta be 2025-ös lakhatási jelentését a Habitat for Humanity Magyarország. Az anyag első fejezete az energiaszegénység csökkentését célzó felújítási támogatásokat elemzi. Ebből megtudható, hogy hazánkban a lakóépületek mintegy 80%-a energetikailag elavult, az energiaszegénység pedig a lakosság 8-10%-át érinti, ami számokban kifejezve több százezer háztartást jelent. Ennek ellenére az állami energetikai korszerűsítési támogatásokat pont azok a háztartások nem tudják igénybe venni, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá.

Az elmúlt években az állam háromezer milliárd forint közpénzt költött lakhatással kapcsolatos támogatásokra. Ezek nagy része azonban javarészt a tulajdonszerzést segítette, az energetikai korszerűsítést célzó támogatásokat pedig nem szociális alapon osztották ki – vagyis az alacsonyabb jövedelmű, netán kifejezetten energiaszegénységben érintett háztartások pont kimaradtak belőle.

81%

Év végéig még

23 292 873 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Elsősorban a vidéki, kis településen élők élnek energiaszegénységben

Az Európai Unió szerint azok tekinthetők energiaszegénynek, akik nem képesek hozzáférni az alapvető, megfelelő életszínvonalat és egészséget biztosító energiaellátáshoz, pl. a megfelelő fűtéshez, a meleg vízhez, a világításhoz és az árammal működő készülékekhez. Ennek hátterében a megfizethetőség hiánya, az alacsony jövedelem, a magas energiaköltség és a lakások rossz energiahatékonysága áll.

Habár hazánkban még nincs egységes definíció az energiaszegénységre, vannak bizonyos mutatók, amelyek alapján megbecsülhető, hogy a jelenség hány háztartást érint itthon. Elsősorban a vidéki, kisebb településeken, rossz energiahatékonyságú családi házban élő, fatüzelést, esetleg egyedi helyiségfűtésű gázkonvektort használó, alacsony jövedelmű háztartásokat sorolhatjuk ide. Hazánkban így

a lakosság 8-10%-át, azaz több százezer háztartást érint ez a probléma.

A lakhatási jelentés szerint „a magyarországi lakóépület-állomány jelentős része energetikai szempontból elavult, a legrosszabbul teljesítők között van az Európai Unión belül.”

A hazai ingatlanok 80%-a az energiahatékonysági skála végén van. Ha a jövedelmi helyzethez viszonyítva megnézzük, hogy milyen energiahordozót és fűtési módokat használnak a háztartások, akkor azt látjuk, hogy tűzifát leginkább a legalsó jövedelmi ötödben használnak tüzelőanyagként. Az elavult, legkevésbé hatékony egyedi helyiségfűtési módok (kályha vagy gázkonvektor) is sokkal nagyobb arányban fordulnak elő az alacsonyabb jövedelműek körében.

A háztartások fűtőanyaga jövedelmi szintek szerint. Forrás: Habitat for Humanity Magyarország.

Ezen családok és háztartások nem tudják igénybe venni azokat az állami lakhatási támogatási programokat, amelyek kisegítenék őket ebből a helyzetből (pl. Falusi CSOK, Otthonfelújítási támogatás), mert sok esetben gondot okoz számukra a felújítási költségek megelőlegezése, a hitelképesség, a két évnyi folyamatos társadalombiztosítási jogviszony megléte, valamint a bonyolult papírmunka.

Falusi LakHatás programmal segítenek

A Habitat for Humanity az Erste Bankkal közösen 2021-ben egy olyan programot dolgozott ki, amelynek célja azon családok megsegítése, akik egyedül, segítség nélkül képtelenek lennének részt venni az állami lakásfelújítási, korszerűsítési programokban.

A Falusi LakHatás program egy olyan egyablakos támogatói modell, amely a teljes folyamaton – így a támogatás igénylésén és a felújításon is – végigkíséri a családokat.

A Habitat programjának sarokkövei. Forrás: Habitat for Humanity Magyarország.

„Bár az eredeti elképzelés az volt, hogy csak az előfinanszírozásban segítsük ezeket a családokat, a terepmunka megmutatta számunkra, hogy az előfinanszírozás csak egy, a sok akadályozó tényező közül” – mondta Illyés Tímea, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az általuk kidolgozott modell három pillérre épül, és pont azokat a fentebb is megnevezett problémákat küszöböli ki, amelyek miatt ezek a háztartások alapesetben nem tudják igénybe venni a támogatásokat: a Habitat a program során megelőlegezi a felújítási, korszerűsítési munkálatok költségét, személyes mentorálással segíti az ügyintézést és a döntéshozást, majd saját kivitelezői gárdával biztosítja a minőségi munkát.

A programba eddig 86 család került be, akik közül 28-nak összesen 163 millió forint értékben már megújult az otthona.

Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity szakértője ismerteti a jelentést.

A Habitat szerint a modell működtetése mind anyagilag, mind társadalmilag megtérül: a működési költség a támogatási érték legfeljebb 15,5 százaléka, ami a program bővülésével 10 százalék alá csökkenhet. Ráadásul nemcsak a családok életét teszik ezzel jobbá, hanem az energiafogyasztás csökkentésével klímavédelmi célokat is szolgálnak. Ezen felül jövőbeli céljuk, hogy a bővüléssel a program évente már 15 háztartásnak tudjon segítséget nyújtani.

Új szemléletű programok kellenének

A program létrehozói szerint az energiaszegénység csökkentéséhez országos szintű, új személetű támogatási rendszerekre volna szükség. Olyanokra, amelyek szociálisan célzott feltételrendszer mellett, előfinanszírozási lehetőséggel, egyszerű adminisztratív feladatokkal és lokális támogatói hálózattal rendelkeznek. Ennek érdekében a terepmunka nyomán megindult egy kutatás, melynek eredményeit a szakpolitika felé is továbbítani fogják, hogy javaslatokkal segítsék az új támogatási rendszerek bevezetését.

A szervezet szerint fontos lenne, hogy a támogatásokat ne kampányszerűen adja az állam, hanem hosszútávú, valódi programként. Szükség volna még azon akadályok lebontására is, amelyek miatt jelenleg pont a rosszabb anyagi helyzetben lévő családok nem tudják igénybe venni ezeket a támogatásokat.

A jelentés első fejezete az alábbi linken érhető el, a további fejezeteket november 26-án teszik közzé a szerzők.

A Habitat for Humanity nemzetközi nonprofit szervezet, melyet 1976-ban alapítottak az USA-ban, azóta már a világ közel 70 országában dolgozik azért, hogy minden ember egészséges, megfizethető, méltó otthonban élhessen. Magyarországon, ahol a lakhatási szegénység különböző típusai összesen több mint 3 millió embert érintenek, már 1996 óta működik. A rászoruló családokat közvetlenül támogató terepi mintaprogramjaikkal és szakpolitikai munkájukkal a lakhatási szegénységben élő embereknek segítenek.

Szabó-Gödri Rita

A címlapkép illusztráció (forrás: Pixabay)