A közbeszerzések világát elhomályosítja a korrupció – segíts átláthatóbbá tenni

Az olvasói adományokért és az előfizetésekért mindig nagy a verseny, hiszen a különböző civil szervezetek és a független sajtóorgánumok saját erőből, központi támogatás nélkül látnak el olyan feladatokat, amelyeket alapvetően az államnak kellene. Lapunk gyakran a hatóságok helyett végzi el a közpénzek elköltésének ellenőrzését. Ezért kérünk arra, hogy támogasd a munkánk.

Mert ha átláthatóbbá tudjuk tenni, hogyan és hová folyik a közösen befizetett adónk, ha rá tudunk mutatni a korrupciógyanús közbeszerzésekre, akkor esély nyílik az érintett szereplők felelősségre vonására is. Ha pedig ez megtörténik, több cégnek lesz esélye pályázni, több pénz maradhat a közös kasszában, és kevesebb jut a haveri cégek zsebeibe.

Az Átlátszó évek óta vizsgálja a Magyarországon kiírt és elnyert közbeszerzési eljárásokat. Az állami és önkormányzati szervek ugyanis közbeszerzéseken keresztül költik el a költségvetésük jelentős részét, évente több ezer milliárd forintot. Bár a tenderek célja az lenne, hogy a közpénzeket tisztességes körülmények között, igazi versenyhelyzetben költsék el, ezt sokszor szándékosan szabotálják. Főként azért, hogy egy-egy „kiválasztott” cég nyerhessen. Ezzel komoly károkat okoznak a többi cégnek és gyakran az államháztartásnak is.

Az Átlátszónál lehetőség van vizsgálni ezeket a tendereket olyan mélységben is, ahogy más lapoknál nem. Bár a közbeszerzésekkel kapcsolatos cikkek sokak számára unalmasnak vagy nehezen érthetőnek tűnnek, és az emberek jelentős része nem is tudja pontosan, hogyan működik a közbeszerzési rendszer, a cél ezekkel az elemzésekkel éppen az, hogy átláthatóvá, kézzelfoghatóvá tegyük, hogyan kezelik a közpénzt azok, akiket a választók megbíztak ezzel a feladattal. És ha az derül ki, hogy nem megfelelően, akkor lépéseket lehessen tenni ellene.

Az elmúlt egy évben azon túl, hogy bemutattunk több korrupciógyanús közbeszerzési eljárást, be is jelentettük ezeket a különböző hatóságoknak, amelyek megvizsgálták az eseteket, és több alkalommal is bírságot szabtak ki jogsértés miatt.

Vagyis lehet, hogy ezek a cikkek nem lesznek a legolvasottabbak, nem hoznak annyi kattintást, mégis hatásuk van, és adott esetben akár visszatartó erővel is bírhatnak. Mivel az újságírás célja a hatalom ellenőrzése, az Átlátszóé pedig dedikáltan a közpénz útjának követése, véleményem szerint megéri időt, energiát és karaktereket áldozni erre.

Szerencsére az Átlátszónál nincs vezetői nyomás arra vonatkozóan, hogy milyen témákat dolgozzunk fel, nincsenek tiltott személyek vagy területek, amiket kerülni kellene.

Nincs öncenzúra sem, cserébe névvel és arccal vállaljuk minden írásunkat. Ezt egyrészt azért tehetjük meg, mert nem függünk semmilyen pártól vagy szervezettől, másrészt pedig azért, mert erős jogi hátteret biztosítanak nekünk a velünk dolgozó ügyvédek.

A függetlenségnek azonban ára van. Mivel az államtól és politikusoktól nem kapunk és fogadunk el pénzt, a cikkeink pedig ingyen és reklámmentesen olvashatók, sok bevételtől esünk el. Bár valamennyit tudunk pótolni pályázati forrásokból, alapvetően az olvasók támogatására van szükségünk. Anyagilag és érzelmileg is.

Az Átlátszónál dolgozni ugyanis nem könnyű. Jelenleg a Szuverenitásvédelmi Hivatal támad minket, de az állami szervezeteken át a falusi polgármesterekig mindenki ellenségnek tekint minket, ha beszámolunk a mutyigyanús ügyeikről. Emiatt állandó jelzőnk lett a hazaáruló vagy épp a sorosbérenc, miközben semmi más célunk nincs, mint megírni az igazságot.

Átlátszós újságírónak lenni egyszerre felszabadító és nyomasztó. De megéri. Ha teheted, állj mellénk és támogasd a munkánkat.