Negyvenmillió készpénzben – csak a lényeg nem derül ki Radics vagyonnyilatkozatából

Radics Béla vagyonnyilatkozata nemcsak egy fideszes fővárosi képviselő anyagi helyzetéről ad képet, hanem a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer működéséről és értelmetlenségéről is. A dokumentum szerint Radics az önkormányzati törvény tiltása ellenére, egy jogi kiskapunak köszönhetően rendszeres jövedelmet kap a kormánypárttól, rengeteg készpénzt tart magánál, az általa vezetett, közpénzzel bőven ellátott alapítványtól viszont nem kap hivatalos juttatást. Hasonló konstrukciók más fővárosi képviselőknél is megjelennek.

A parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatai mellett a napokban megjelentek a fővárosi képviselők bevallásai is. A dokumentumok papíron az átláthatóságot szolgálnák, de ehelyett egy olyan politikai elit képe rajzolódik ki belőlük, ami jelentős ingatlanvagyonokkal, nehezen átlátható mellékállásokkal, zavarba ejtő gyűjteményekkel, a képviselők anyagi helyzete közti látványos különbségekkel, és sokszor megmagyarázatlan pénzmozgásokkal működik.

A most publikált vagyonnyilatkozatok szerint a fővárosi politikusok nagy része több ingatlanban is érdekelt: nem ritka, hogy egy képviselő két-három budapesti lakásnak és vidéki nyaralónak, vagy balatoni ingatlannak is tulajdonosa, miközben komoly banki tartozást görget maga előtt. Az idei nyilatkozatok egyik legérdekesebb tanulságára az RTL Híradó hívta fel a figyelmet: a kormánypárti fővárosi képviselők egy része némi trükközésnek köszönhetően már nem az Országgyűlés Hivatalától, hanem közvetlenül a Fidesztől kap rendszeres, extra jövedelmet.

A váltás nem véletlen. Korábban több fővárosi fideszes politikus – köztük Szentkirályi Alexandra és Radics Béla, aki a kormánypárt képviselő-jelöltje is a 6-os számú választókerületben – a képviselői fizetésén felül korábban az országgyűléstől kapott juttatást tanácsadói, szakértői vagy más címen, havonta akár több százezer forintot. Pedig az önkormányzati törvény kimondja: fővárosi képviselő nem részesülhet olyan juttatásban, ami közhatalmi összeférhetetlenséget eredményezne.

Emiatt a kormánypárti képviselőknek le kellett mondaniuk az Országgyűlés Hivatalától érkező kifizetésekről.

A mostani vagyonnyilatkozatokból kiderült: a pénz nem tűnt el, csak átalakult, vagyis más forrásból érkezik. A friss bevallásokban a kormánypárti képviselők már nem állami szervtől, hanem közvetlenül a Fidesztől kapnak plusz fizetést, jellemzően „tanácsadói”, „politikai munkatársi” vagy hasonló megnevezéssel. Ezek a kifizetések továbbra is havi rendszerességűek, és nagyságrendben is megegyeznek vagy megközelítik a korábban kifogásolt összegeket. A különbség mindössze annyi, hogy így már nem kötelező nyilvánosan elszámolni velük.

A Fidesztől érkező juttatások ugyanis nem járnak részletes munkaleírással sem: a vagyonnyilatkozatokból nem derül ki pontosan, hogy az érintett képviselők milyen tevékenységért, havi hány órában, milyen ellenőrzés mellett kapják a pénzt.

Közpénzzel jól ellátott alapítvány a székhelyszolgáltatónál

A vagyonnyilatkozati rendszer célja elvileg az lenne, hogy a választók és az újságírók képet kapjanak a közpénzekkel gazdálkodó politikusok anyagi helyzetéről. A gyakorlatban viszont a rendszer nem kér részletes magyarázatot, nem ír elő érdemi ellenőrzést, és nem is szankcionálja a hiányos vagy ellentmondásos bevallásokat. Így van ez Radics Béla esetében is, aki vagyonnyilatkozata szerint szabadúszó üzleti tanácsadóként havi bruttó 950 ezer forintot keres, emellett a Fidesztől bruttó 510 ezer forintot is kap alkalmazottként.

A vagyonnyilatkozatában egyáltalán nem szerepel, de a Fidesz erzsébetvárosi elnöke a Tradíciókért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ez az alapítvány az elmúlt években több mint 42 millió forint állami és közpénz-jellegű támogatáshoz jutott, többek között:

• hazai Erasmus+ forrásból 24,4 millió forint,
• a kormánypárti civileket támogató Bethlen Gábor Alapkezelőtől 13,8 millió forint,
• a Miniszterelnöki Kabinetirodától hárommillió forint,
• a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól két egymást követő évben összesen 1,7 millió forint.

A pénzek ténye önmagában nem lenne rendkívüli. Az viszont annál inkább, hogy a szervezet gyakorlatilag láthatatlan: sem a hivatalos székhelyén, sem az évek óta „karbantartás alatt álló” honlapján nem elérhető. A támogatások nincsenek feltüntetve az alapítvány beszámolóiban, Radics vagyonnyilatkozatában pedig nincs nyoma annak, hogy bármiféle hivatalos juttatást kapna az alapítványtól.

Az RTL Híradó két héttel ezelőtt hiába tett fel kérdéseket Radicsnak az alapítvány működéséről, a hajléktalant videóban vegzáló képviselő napokkal később csak annyit válaszolt, hogy „mindig mindennel elszámoltak”. Konkrétumokat nem említett. A kereskedelmi tévé által felsorolt támogatások egyike sem szerepel a papíron a „polgári értékrendű” fiatalokat segítő alapítvány beszámolóiban:

• 2022-ben, az alapítás évében nulla forint bevételt tüntettek fel,
• 2023-ban 16,7 millió forint bevételt tartanak nyilván,
• 2024-ben pedig 5,3 millió forintra esett vissza a bevételük – ebből ötmillió forint központi költségvetési támogatásként szerepel.

Az utóbbiból nem derül ki, melyik állami szervtől érkezett a támogatás. A dokumentumok nem tartalmaznak a tevékenységről vagy az elvégzett munkáról szóló beszámolókat sem.

Egy január végén életbe lépett rendeletmódosítás óta a hárommillió forintnál kisebb állami támogatásokkal pedig már elszámolni sem kell: elég csak nyilatkozatot tenni arról, hogy a kezdeményezett „a célnak megfelelően” és jogszerűen használta fel a forrást.

Az alapítvány székhelyét, az ötödik kerületi Honvéd utca 8. első emeletén található ingatlant mi is ellenőriztük: a lakásban valójában egy fiktív székhelyszolgáltató működik, ahová több mint ötezer cég és alapítvány van bejegyezve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alapítvány hivatalosan elvileg ott van, de valójában semmilyen infrastruktúra nem kötődik hozzá.

Radics Béla friss vagyonnyilatkozata szerint az ajándékozással szerzett 18. kerületi, százhúsz négyzetméteres ingatlanán kívül erzsébetvárosi alelnök létére szinte semmije sincs: nincs autója vagy jelentős befektetése, leszámítva mintegy 5 millió forintnyi pénzintézeti számlakövetelést, és azt az óragyűjteményt, amit 2014 és 2025 között halmozott fel.

Amije viszont van, az rengeteg készpénz: közel tízmillió forint, ötvenötezer euró (a cikk megjelenésekor nagyjából 21 millió forint) és további közel huszonkilencezer dollár (9 millió forint). A fideszes képviselő ezeknek az eredetére semmiféle magyarázatot nem adott. Radics emellett hivatalosan az alapítványa kuratóriumi elnökeként sem kap semmilyen tiszteletdíjat, pedig a szervezet több tízmillió forint felett diszponál. A vagyonnyilatkozati rendszer pedig mindezt tudomásul veszi, kérdések és következmények nélkül.

Kérdéseket küldtünk Radics Bélának hogy megtudjuk, milyen jogviszonyban és milyen feladatok ellátásáért kap havi bruttó 510 ezer forintot a Fidesztől, hogyan működik az általa vezetett, több mint 42 millió forint közpénzt elnyerő alapítvány, és miből származik a vagyonnyilatkozatában feltüntetett, mintegy negyvenmillió forintnyi készpénz. Arra is rákérdeztünk, lát-e összeférhetetlenséget abban, hogy egyszerre fővárosi képviselő, pártalkalmazott és egy jelentős közpénzekhez jutó alapítvány vezetője. Ha válaszol, frissítjük a cikket.

Solti Hanna

Címlapkép: Radics Béla / Facebook