Főjegyzői hajlék a Zselic völgyében: falusi turizmus, vagy vagyongyarapítás fideszes módra?

Nemrég állt bíróság elé Mondok József, Izsák egykori polgármestere, aki a vád szerint 35 milliónyi fejlesztési támogatást használt fel saját céljaira. De rajta kívül több fideszes vagy pártközeli potentát falusivendéglátás-projektjénél merült fel a gyanú, hogy valójában saját maguknak építettek nyaralót. Somogy megye főjegyzője a Zselicben vágott bele a falusi vendéglátásba, de a 20 millió forinttal megtámogatott projekt nem sok bevételt produkál. Igaz, ha minden jól megy, már csak két évig kell a vendéglátással bíbelődni.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Társadalmi célú hirdetés

Somogy megye főjegyzője 2015 óta dr. Sárhegyi Judit. Sárhegyi már 2006-ban, 26 évesen polgármester lett a Fidesz színeiben a Kaposvárhoz közeli, háromszáz lelkes kisközségben, Szentbalázson. Négy évvel később újrázott, de a második ciklusát már nem töltötte ki: 2013-tól Vörös Tamás megyei főjegyző mellett aljegyzősködött, majd Vörös nyugdíjazása után ő lett a somogyi közigazgatás feje. Persze a jól hangzó titulus egy nem túl jelentős pozíciót jelöl: épp a Fidesz fosztotta meg jogosítványai nagyobb részétől a megyei közgyűléseket.

Szentbalázs sem átlagos falu: itt volt a székhelye a Surján Rt.-nek, a nyolcvanas-kilencvenes évek egyik gazdasági sikertörténetének, ami aztán persze nagy bukásban végződött. A cég, mely a rendszerváltás előtt termelőszövetkezetként működött, elsősorban a sevillai világkiállítás magyar pavilonjának kivitelezőjeként lett ismert, de az övék volt a közeli Cserénfán az az egyedülálló motocross-pálya, épített lelátóval, VIP páhollyal, amely négy világbajnoki futamnak is otthont adott ezekben az években – ilyenre azóta sem volt példa az országban.

Aztán jött a szokásos fekete leves a kilencvenes évek végén: a vezetők közül hármat huszonhét rendbeli csődbűntett miatt szabadságvesztésre ítélték, a cég romjain pedig az elhagyott, pusztuló crosspálya mellett néhány kisebb mezőgazdasági kft. maradt csupán. Ezek egyike a V és S Kft., a volt növénytermesztési ágazatvezető, Sárhegyi Ottó, Sárhegyi Judit édesapjának cége.

Van egy másik cége is a családnak, a Sárhegyi és Társa Kft., amelyben viszont a többségi tulajdonos a megyei főjegyző személyesen. A társa az édesanyja, aki amúgy könyvelő. A cég fő tevékenysége a korábbi években vendégfogadás, ill. üdülési szálláshely-szolgáltatás volt.

Sárhegyi Judit viszont magánszemélyként nyert 2013-ban szép összeget falusi vendégfogadó-hely létesítésére a Leader-programban. A húszmillió forintból aztán fel is épült a község közepén lévő üres telken 2015-re egy csinos kis műparasztház, a huszadik század korai évtizedeinek tornácos stílusát utánozva.

Érdeklődésünkre az arra járó falubeliek elmondták, hogy igen, ez a ház „főjegyző asszonyé, aki nem itt lakik”, sőt, nem is lakik itt senki. Ő csak havonta egyszer-kétszer „tart itt egy bulit” a barátaival, de amúgy üres a szépen rendben tartott ház. Igaz, semmilyen jelzés nem utal arra, hogy itt vendégfogadás folyna, ahogy a pályázati támogatás tényére utaló felirat, tábla sincsen.

Beszélgetőtársaink vendégforgalomra, falusi turizmusra utaló jeleket, jövés-menést sem észleltek a környéken, mióta az épület áll. Van ugyanakkor a községben egy évtizedek óta működő panzió, a Fenyves, kitűnő, messze földön híres konyhával és hat két-háromágyas szobával: ez bőségesen kielégíti az igényeket.

Ezt erősíti a Szentbalázs község honlapján található 2017-es költségvetési beszámoló is, melyben összesen 197.000 Ft. szerepel az idegenforgalmi adóbevétel soron. A községben vendégéjszakánként 200 forint a tarifa, így röpke számolás után kiderül: ha a Fenyves kevesebb, mint 20%-os kihasználtsággal üzemel, akkor is tőlük származik a teljes összeg – a számítás helyességét helyben meg is erősítették.

Sárhegyi Judit, vagy a tulajdonában álló cég szálláshelye legfeljebb elenyésző részt tesz hozzá a falu idegeforgalmiadó-bevételéhez.

A másik furcsaság, hogy a főjegyző többségi tulajdonában lévő Sárhegyi és Társa Kft. főtevékenysége a cégiratok szerint „szálláshely szolgáltatás”,  ám ennek, úgy tűnik, semmi köze a szóban forgó vendégházhoz. A cég korábban is mindössze évi 150-300 ezer forintos, tavaly pedig már nulla árbevételt produkált e tevékenységből. A kiegészítő mellékletben ki is emelik, hogy vendégfogadásból származó bevétel minimális, többek között a „községben lévő wellness-szálló miatt”

Az viszont a legkevésbé sem világos, hogy miféle „wellness-szállóra” utalnak: ha a községben nem is, de a közelben valóban van egy jelentősebb vendéglátóhely, de az nem igazi wellness-szálló: a 33 szobás Zselicvölgy Szabadidőfarm Hajmáson, amely 2014 óta működik.

A szabadidőfarm több mint két évig épült, ráadásul nem kevés, közel félmilliárd forintnyi EU-s támogatásból, tehát az, aki nemrég még a szomszéd falu polgármestere volt, illetve az, aki a pályázatát elbírálta, pontosan tudhatta, milyen hatása van a környék idegenforgalmára a beruházásnak.

Összesen tizenöt, falusi szálláshelyeket kínáló magyar nyelvű honlapot böngésztünk át, s mindössze egyben, a falusiturizmus.eu címűben találtuk meg a „Zselici Hajlék” névre hallgató Sárhegyi-portát. Itt formálisan minden megfelel az előírásoknak: szerepelnek az árak, kapcsolat, a szállás bemutatása, házirend, programajánlat.

Papíron tehát akár mindent rendben is találhat a revízió, már, ha volt egyáltalán. Az viszont, hogy semmiféle bevételi, megtérülési elvárás nincsen az ilyen típusú pályázati feltételek között, a visszaélések melegágya.

Nem véletlen, hogy helyi polgármesterek, jegyzők és Fidesz-közeli vállalkozók körében népszerű ez az otthonteremtési forma: mindössze öt évig tart a fenntartási kötelezettség, aztán le lehet venni a – néha nem is létező – táblát, törölni a weboldalt, és szert tettünk egy több tízmilliós, vadonatúj ingatlanra, mely akár értékesíthető is.

Szentbalázson tehát már régóta működik egyik nem túl jó kihasználtságú panzió, ráadásul a közeli Hajmáson egész üdülőkomplexum várja a vendégeket – a nyers piaci logika alapján nehéz érveket találni arra, hogy miért érte meg a megyei főjegyző átlagos fizetővendéglátást kínáló projektjébe 20 millió forint közpénzt fektetni.

A „Zselici Hajlék”-kal kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a főjegyzőt, választ eddig nem kaptunk.

Huszka Imre (Kaposvár)

A címlapképen a „Zselici Hajlék”. A szerző felvétele.