Ismeretlen okból pusztulnak a Hortobágyra tudományos kísérletként betelepített úgynevezett przewalski-vadlovak – értesült az Átlátszó. A Hortobágyi Nemzeti Park hallgat, névtelen forrásokból lehet csak becsülni a kár nagyságát, és összeszedni a lehetséges okokat. Ezek között szerepel az is, hogy hiba volt rászervezni a fokozottan védett állatok élőhelyére a szarvasmarhákat.
Nagy a gond – nagyjából ezt lehet leszűrni abból a nem kevés háttérbeszélgetésből, amit az elmúlt napokban folytattunk vadlóügyben. De a részletek homályosak, a Hortobágyi Nemzeti Park pedig kicsit sem siet, hogy eloszlassa a homályt: sem újságírói kérdésünkre, sem közérdekű adatigénylésünkre nem érkezett egyelőre válasz. A vadló-webkamerák sem működtek cikkünk írásakor. Hadházy Ákos LMP-s politikus írásbeli kérdéssel fordult Fazekas Sándor leköszönő földművelési miniszterhez a részleteket tudakolva, neki talán válaszolnak majd.
Amikor parádézni kellett, a nemzeti park megtalált szinte minden szóba jöhető médiát, hogy népszerűsítse a vadlóprojektet. Innen tudni például, hogy a Przewalski-vadló fajta megmentésére indult nemzetközi akció keretében 1997-ben érkezett a Hortobágyra 29 egyed, amelyek szakértők felügyelete alatt, de természetes körülmények között élhettek, szaporodhattak.
Pentezugnak hívják a területet, ahol a vadlovak élnek. Pentezug a nemzeti park látogatóktól elzárt, úgynevezett A-zónájához tartozik. A szikes, füves pusztán nem végezhető emberi, mezőgazdasági tevékenység. Ebben a rezervátumban él 3 ezer hektáron az immár 300-350 egyedre szaporodott vadlóállomány.
A legfrissebb, márciusban a Haon.hu-n megjelent riport szerint 340-en vannak a vadlovak. A cikk megjelenésekor ugyanakkor már lehetett aggódni. Egyik forrásunk szerint a tél óta „összeomlásszerű állományfogyatkozás” tapasztalható a przewalskiak között. Akár az állomány 15 százaléka is odaveszhetett.
Röviden: kicsi és vad. Sokáig az volt az elmélet, hogy a mongol vadlóként is emlegetett fajta a világ utolsó vad lófajtája, amely a XX. században gyakorlatilag kihalt, csak állatkertekben maradt meg pár példány mutatóban. Egy idén közzétett tanulmány szerint azonban a przewalski lovak is már háziasított egyedek visszavadult leszármazottai, mint például az amerikai musztángok. A jelenleg ismert háziasított ló és a przewalskiak között van 2 kromoszóma eltérés, mindazonáltal közeli rokonok, keresztezhetőek, utódaik termékenyek.
A mongol vadlovat először Nyikolaj Przsevalszkij orosz hadvezér írta le, aki egy expedíción pillantotta meg a tömzsi, zömök, rövid lábú állatokat. A przewalski ló marmagassága inkább a pónikéhoz és a kislovakéhoz hasonlatos, átlagosan 135 centiméter. Színe a fakó különféle árnyalata, sörénye jellegzetesen felfelé mered, nem simul oldalra, mint a házi lovaké. Lábai gyakran halványan csíkozottak (zebracsíkok), hátán középen, hosszanti sötétebb szőrcsík látható (hátszíj), egyes egyedeknél a vállnál keresztcsík is megfigyelhető, mint a szamaraknál. Háremnek is nevezett, domináns ménből, néhány kancából és csikóikból álló ménesben élnek.
Az utolsó szabadon élő példányt a hatvanas évek végén észlelték: a fajta megmentésére 1977-ben kezdődött szaporítóprogram az érintett állatkertek bevonásával, a cél az volt, hogy az állatokat visszatelepítsék az eredeti élőhelyeikre. A projektnek köszönhetően a przewalski-ló már nem kihalt, „csak” különösen veszélyeztetett állatfaj.
Nem tudni pontosan, mennyi ló hullott el, illetve mennyi csikó született halva az elmúlt 3-4 hónapban. Neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a rezervátumot jelenleg elhullott állatok tetemei tarkítják. Azonban nem mehettünk be ezt ellenőrizni, mert a terület lezárt, védett, a webkamerák pedig, ahogy írtuk, nem működnek. Kérdéseinkkel együtt forgatási kérelmet is adtunk be, de erre sem kaptunk választ. Az egyedszámokat kifejezetten kértük a nemzeti parktól, ezt is várjuk még.
A przewalski lovak nem magukban élnek Pentezugon. Egy úgynevezett rekonstrukció alatt álló állatfaj, az őstulok egyedei is a területen találhatóak, mintegy 500-an, egy részül az állatparkban.
Az őstulok nem létező állatfaj, 1627-ben teljesen kihalt. A fellelhető ábrázolások és leírások szerint lenyűgöző, fekete színű, orrtövénél fehér, hatalmas jószág volt, a bikák akár az egytonnás súlyt is elérhették. A XX. század 20-as évei óta folynak kísérletek a visszaállítására, méghozzá úgy, hogy háziasított marhafajták egyedeit szelektálják az őstulokra hasonlító küllemi jegyek és természetbeli adottságok (pl. a ridegtartás tűrése) alapján. A projekt egyik helyszíne úgyszintén a Pentezug.
Marhának lenni, bizonyos szempontból rosszabb, mint lónak, legalábbis Pentezugban. A tudományos kísérletezés farvízén ugyanis klasszikus (hús)marhatenyésztésként is felfogható tevékenység is folyik. Mondván, szelektálják a bikaborjúkat, évente számosan úgymond kiszelektálódnak.
„Nagydarab marhának sok a húsa” – ezt a nemzeti parktól és az őstulok-projekttől is független, de az állattenyésztéshez magas szinten értő forrásunk kommentje érdeklődésünkre: vajon szerinte mi értelme van mesterségesen újra előállítani egy több száz éve nem létező állatot. Egyéb magyarázat nem jutott az eszébe.
Az új-őstulok ugyanis sosem lesz „őstulok”, hiszen az kihalt a génállományával együtt, valamilyen marhafajta lesz – ha elismerik fajtának -, ami, ha ügyesek voltak a tenyésztők,eléggé hasonlít majd az őstulokra. Hasonló módszerrel rekonstruálták a tudósok és a tenyésztők például az ír farkaskutyát.
Forrásaink szerint a pentezugi rezervátumban ma már annyi marha él, hogy gyakorlatilag tarra legelik a rendelkezésükre álló területet. Jelentős táplálék-konkurenciát jelentenek a harmadakkora testtömegű vadlovaknak. Többek szerint ennyi a történet lényege: a marhák elettek a lovak elől minden hozzáférhetőt.
Most pedig eljött a perc, hogy az őstulok átvette az uralmat Pentezugban. A vadlovak legyengültek, pedig ráetetni, mellétáplálni elvileg nem tilos, próbálkoznak is a szénáztatással a Hortobágyon, de a csökönyös vadlovak ragaszkodnának a legeléshez.
Szintén neve elhallgatását kérő, de a nemzeti park irányításával nem ellenséges bennfentes forrásunk tompít a magyarázaton. Minden állatfaj esetében megfigyelhető az összeomlásszerű fogyatkozás, van, aminek örülünk (például rágcsálók), van, amit sajnálunk (lovak), az okok azonban nem mindig kideríthetőek. A marhák és a lovak évszázadok óta jól megvannak egy területen, szerinte tévút az őstulkok (avagy a marhalobbi) okolása. Ő inkább arra voksol, hogy a hosszan elhúzódó tél, a márciusi kemény fagyok, s az azt követő többhetes árvíz ritkíthatta meg az állományt.
Ami különösen szomorú lenne, tekintve, hogy a fajta éppen a szélsőséges állóképességéről ismert, arról például, hogy jól bírja az akár mínusz negyven fokos mongol telet is.
A nemzeti park makacs hallgatása ugyanakkor nem hat megnyugtatóan. Miközben tudomásunk szerint az Átlátszó érdeklődése kavart némi vihart az igazgatóságon, állítólag a cikkünket megelőző közlemény kiadásán is sürgölődnek.
Azt valamennyi forrásunk állítja, hogy egyelőre nem tudják a pusztulás tényleges okát, jelenleg mintákat gyűjtenek, analizálnak. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége információink szerint szintén tud a krízisről, de velünk ők sem voltak bőbeszédűbbek. Kommunikációs irodájuk válaszolt ugyan érdeklődésünkre, de inkább csak türelmet kértek, hogy majd később fognak érdemben reagálni.
Az őstulok-projekt mégis kulcskérdés. A vadlovakra – hivatalos válasz hiányában: tudomásunk szerint – nem kap külön forrást a nemzeti park, marhatartás címén azonban jár az állami agrártámogatás. 2017-ben például összesen több mint 250 millió forint esett be a nemzeti park igazgatóságához, illetve a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-hez különféle szarvasmarhás címeken (ami nyilván nem kizárólag az őstulkoknak köszönhető, de azoknak is).
A nemzeti park 2013-ban nyert ezen felül 250 millió forint uniós forrást kifejezetten az őstulok törzsállomány téli szálláshelyének fejlesztésére, s ugyanekkor másik 250 milliót a vadlovak és őstulkok tartási körülményeinek fejlesztésére.
A Hortobágyon egyebekben is erős a marhalobbi. A nemzeti park területén is gazdálkodik például az ország egyik legjelentősebb szarvasmarhatartója, Kun Péter, aki forrásaink szerint egyformán remek viszonyt ápol Olajos Péter nemzeti parki igazgató-helyettessel, illetve Fazekas Sándor ügyvezető földművelési miniszterrel. Kun rokona, Kun Csaba, szentendrei fideszes képviselő tagja a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nkft. felügyelőbizottságának is.
Hortobágyon jártas forrásunk a NER és a természet ádáz viszonyát is felemlegeti, amit nehéz cáfolni, még ha csak a nagyvárosi fakivágásokat vesszük is figyelembe. „A nemzeti parkok addig értékesek, amíg pályáztatható földjeik vagy értékesíthető húsállataik vannak” – kesereg, miközben állítja, az ősló éppen olyan nemzeti totemje lehetne a magyarságnak, mint például a turulként is emlegetett kerecsensólyom.
Rádi Antónia
Kapcsolódó cikkeink
Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon
Kiderítjük, ki és mennyit keresett a tragédiába torkolló hortobágyi lőszermentesítésen
Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén
Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Titkos eljárásban, a nyilvánosság teljes kizárásával folyik a Lázár János által „kastély-örökbefogadásnak” nevezett kastély-privatizációs pályázat.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Két éve és idén is megkérdeztük a BGA-tól, hogy mennyi pénzt adott a CÖF-nek. 2022-ben mást mondtak, mint most. Mi lehet vajon a valóság?
A Transparency International kiperelte a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintos állami támogatásának iratanyagát, vannak benne gyöngyszemek.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!