Tovább húzódik az Eclipse-ügy, amelyhez Pintér Sándornak nincs semmi köze

Egyelőre nincs büntetőjogi felelőse annak, hogy több milliárd forintos adócsalás történt az eredetiségvizsgálatot támogató informatikai rendszernek szállító Eclipse Zrt-nél és a vele kapcsolatban álló cégeknél. Márciusban ítéletet hirdetett volna a Fővárosi Törvényszék – immár megismételt eljárásban –, de ez elmaradt. A 2013-as elsőfokú ítéletben bizonyítottság hiányában minden vádlottat felmentettek. A vádlottak sora nem teljes: köztük lenne a strómanként számon tartott volt MTK-s focista, Katzenbach Imre is, de neki évekkel ezelőtt nyoma veszett. Cikksorozatot indítunk eltűnt strómanokról, első rész.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Életveszélyesen megfenyegettek, meg akarnak öletni! Ezekkel keresték meg a feleségem és üzenték általa… több esetben üzentek, hogy eltesznek láb alól.”

Többek között ezt tartalmazza az Átlátszó birtokában lévő, 2009-es keltezésű levél, amelyet a milliárdos adócsalási ügybe keveredett Eclipse Zrt. strómanjának tartott Katzenbach Imre utolsó segélykiáltásaként adtak át a szerkesztőség munkatársának évekkel ezelőtt. Természetesen ennyi idő távlatából nehéz lenne bizonyítani, hogy valóban a volt focista vetette papírra a sorokat, amelyek részletesen tartalmazzák, hogy miként használták ki. Kívülálló azonban nem tudta volna felvázolni azokat a céges viszonyokat, sőt emberi kapcsolatokat, amelyeket Katzenbach Imre részletesen kifejtett.

A levélről a férfi testvére tanúvallomásában azt mondta – az ugyancsak birtokunkban lévő első fokú bírósági ítélet szerint –, hogy tudott róla és hogy a focista apósa juttatta el a nyomozó hatóságnak. Azt viszont nem tudta alátámasztani, hogy a levél valóban testvérétől származott-e.

Katzenbach Imre sportpályafutása

Az MTK-VM csapatában mutatkozott az élvonalban 1983. március 3-án a Nyíregyháza ellen, ahol 1–1-es döntetlen született. 1983 és 1990 között 150 élvonalbeli bajnoki mérkőzésen szerepelt kék-fehér színekben és tíz gólt szerzett. Tagja volt az 1986–87-es idényben bajnokságot nyert csapatnak. 1990 és 1996 között Görögországban játszott. Az 1996–97-es idényben ismét az MTK játékosa volt és így tagja lett a bajnok és magyar kupa-győztes csapatnak. (Forrás: Wikipedia)

Az Eclipse-botrány lassan elfelejtődik, bár a büntetőeljárás még nem ért véget: jelenleg a bíróság előtt az ügy, jogerős ítélet, így bármiféle következmény, még nincs. A Fővárosi Törvényszék másodjára fut neki az eljárásnak. Most február végén kiadtak egy közleményt, amely szerint az adócsalás miatt zajló büntetőeljárásban a Fővárosi Főügyészség újabb vádiratot nyújtott be. A vádhatóság szerint társasági adót is elcsaltak a vádlottak, ezért ebben is kérte a bizonyítási eljárást lefolytatását az ügyek egyesítésével. Az Átlátszót a bíróság arról tájékoztatta, hogy az eljárásokat egyesítették, így a két hónappal ezelőttre tervezett ítélethirdetés elmaradt.

Jelenleg itt tart az ügy, amelyről a nyilvánosság 2010 márciusában értesült. Akkor jelentette be a Fővárosi Főügyészség, hogy a gépjárművek kötelező eredetiségvizsgálatának informatikai rendszerét kiépítő vállalkozás, az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. vezetői és segítői fiktív számlákkal és pénzügyi műveletekkel áfa- és társaságiadó-fizetési kötelezettség alól bújtak ki.

A nyomozást végző vám- és pénzügyőrség – ma Nemzeti Adó és Vámhivatal – sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a cég 2007 és 2009 között összesen 8,1 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el közbeszerzési pályázatokon. A nemzetbiztonsági okok miatt hirdetmény nélküli eljárások során elnyert munkák ellenértéke után az Eclipse Zrt. nem fizetett adót. A cégnél mintegy kétmilliárd forintos adóhiányt és 7,5 milliárd forint értékű fiktív számlázást állapított meg a pénzügyőrség. A zrt-vel üzleti kapcsolatban lévő társaságoknál még egymilliárd forint értékű adócsalást tártak fel a pénzügyőr nyomozók.

Szerintük a vállalkozás illetékesei a tenderek révén megszerzett összegeket továbbutalták a valódi tevékenységet nem végző – és fiktív számlákat kiállító – beszállító cégeknek, leginkább építőipari társaságoknak. Majd azokat felhasználva az Eclipse-nél az adófizetési kötelezettséget szinte a nullára vitték le. A hatóság arra jutott, hogy az eltüntetett milliárdokat végül készpénzben vették ki különböző bankfiókokban. Utoljára, 2009 októberében, a már említett Katzenbach Imre tett így, ám miután félmilliárdot zsebre tett egy XVII. kerületi OTP-fiókban, eltűnt.

Korábbi cikkeink pórul járt strómanokról

Egymilliárd forint táskában – leülte a büntetését, és most kitálal a stróman

MagyarLeaks: Korrupt rendőrök fedezték a járulékcsaló bűnszervezetet?

Minderről a volt futballista is írt a már említett levélben: „Az ő irányítása alatt lettem ezekben az években több cég vezetője. Ezeket a cégeket … kezelte: számlák, munkák, szerződések, pénzek mozgása. Persze a hivatásos ügyeket, pl. APEH nyilatkozat, én végeztem. Úgy zajlott, hogy a kijelölt nap előtt tájékoztatott az eseményekről. Sajnos. Azt sem tudtam, mit kell sokszor mondanom, de az utóbbi években belejöttem a nyilatkozatokba, mert olyan sok volt.”

„2009. 4. 8-án azonban tudomásom nélkül megváltoztatták a … Kft. ügyvezetőjének a személyét… Aláírásomat is meghamisították, mert a hivatalos papírokat az aláírásommal kellett volna ellátni az ügyvéd jelenlétében… Feketelistás lettem az APEH-nál. A … Kft. volt a csúcs, hiszen az APEH rátette a kezét túlszámlázás miatt. Beletettük a pénzünket és elbuktuk. … kapzsisága miatt. Rátette a lakásomra az APEH a tartozást, amit el is veszítek.”

Majd a pénzmozgások ismertetésével folytatta Katzenbech Imre a levelét. „Nagy összegű pénzek érkeztek …, … és … cégeitől egyre több alkalommal.” A volt sportoló megkapta a pontos instrukciókat arra vonatkozóan, hogy amikor az adóhivatalba kellett mennie ellenőrzésre, akkor pontosan mit mondjon. „A számlákat legyártották a könyvelésben, szerződésekkel, megállapodásokkal együtt. Persze, amikor az APEH szimatot kapott, nem egyeztek a nyilatkozatok, pánik alakult ki.”

A nyomozó hatóság emberei úgy találták, hogy az ügyletekben érintett mintegy vállalkozásoknál három év alatt nem csak jelentős adóhiány keletkezett, hanem 10 milliárd forintos pénzmosás is történt.

„Ezeket a pénzeket a … OTP-ben vették fel és levették a busás hasznot, a többit vitték …-nek, …-nek és …-nak. Közben lehetett érezni a nagy költekezést. Vásároltak földeket vadászterületeket, építkeztek, drága autókat üzemeltettek” – jegyezte meg Katzenbach Imre. Az eljárás során megtartott házkutatás során a nyomozók a dokumentumok mellett 9 luxus gépkocsit, valamint 30 millió forint értékű valutát és forintot foglaltak le. Emellett a gyanúsítottak és érintett cégek bankszámláin 52 millió forintot zároltak.

Bekavart a zömökös-szilvásys kémügy

Az Eclipse-szel összejátszó cégek a hatóság szerint két, egymástól elkülöníthető gazdasági csoportba tartoztak. Az egyik élén a Zömök Kft. állt, amely idősebb Püski Lászlóhoz tartozott, a másik cégcsoport meghatározó alakja Ardai Barnabás volt, aki a repülőteret üzemeltető Budapest Airport biztonságtechnikai osztályvezetője volt. A Zömökre az egyik vádlott vallomása szerint azért volt szükség, mert nem mindig volt elegendő az Eclipse Zrt. kapacitása.

A Zömök Biztonságtechnikai Kft. egyik tulajdonosa révén belekerült 2011-ben a volt nemzetbiztonsági főigazgatókhoz és az egykori titokminiszterhez, Szilvásy Györgyhöz kapcsolódó kémügybe is, igaz, abban az ügyben azóta a bíróság nem jogerősen felmentette.

Mint a hvg.hu 2010-ben megírta, Katzenbach Imre még a kilencvenes években ismerkedett meg az egyik vádlottal, Ardai Barnabással, aki az Eclipse Zrt. egyik vezetője volt. Általa jutott tisztségekhez néhány Ardaihoz köthető cégben.

És mit vallott Ardai Barnabás ezeknek a cégeknek a működéséről az eljárás során? Szinte semmit. Az ítéletben a Fővárosi Törvényszék bírája megjegyezte, hogy a férfi „nem tudott nyilatkozni arról sem, hogy cégei az Eclipse Zrt felé pontosan milyen munkákat végeztek el.”

Érdemes felidézni az ügyben szereplők kapcsolatrendszerét.

Egy volt beosztott

Az Eclipse Zrt. 2007-ben elnyert egy 7 milliárd forint értékű, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosított közbeszerzést a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH). A szervezet stratégiai főigazgatója Eiselt György volt, aki az első Orbán-kormány idején, Pintér Sándor belügyminisztersége alatt, 1998 és 2002 között a tárca helyettes államtitkáraként dolgozott.

2009-ben szintén az Eclipse nyerte el az NKH által eredetiségvizsgálat informatikai rendszerének kidolgozására kiírt pályázatát. Előtte nem sokkal Eiselt György egy luxusautót kapott használatra a társaságtól. Erre akkor derült fény, amikor a volt NKH-s már ismét államtitkár-helyettes volt a BM-ben; az ügy miatt aztán kénytelen volt lemondani a posztjáról.

A projektvezető Pintér-lány

További érdekes személyi szála az ügynek, hogy az Eclipse-nél dolgozott az eredetiségvizsgáló szoftver projektvezetőjeként Pintér Sándor belügyminiszter egyik lánya, aki éppen a büntetőeljárás megindulása előtt jött el a cégtől. Pintér Hajnalkát a hatóság nem hallgatta meg az eljárás során.

Erről Pintér Sándor egy, a Figyelőnek 2011-ben adott interjúban azt mondta, ha a lánya és Eiselt György nem dolgozott volna a cégnél, akkor ez egy sima adócsalási ügy lett volna. Szerinte lánya „csak megbízható, feddhetetlen cégnél” akart elhelyezkedni, ezért választotta a Nemzetbiztonsági Hivatal által bevizsgált Eclipse-et, amellyel szemben kirakatügynek tartja az eljárást.

Egy másik volt kolléga

Amely annyiban még pikánsabbá vált Pintér Sándor kapcsolatai miatt, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) eredetiségvizsgáló szoftvert rendelt meg az Eclipse-től ötmilliárd forintért 2009 év végén. Mindezt úgy tette, hogy felmondta a szintén ezzel foglalkozó cégek még érvényben lévő szerződéseit. A hivatal vezetője, Ignácz István korábban Pest megyében, majd Szabolcs-Szatmár-Beregben volt rendőrfőkapitány Pintér Sándor első belügyminisztersége idején.

A KEKKH által megrendelt, 2010-ben elindult szoftverrel kapcsolatban kiderült, hogy nem sokat dolgoztak vele: használati útmutatója azonos volt a 2007-ben készült programéval. Emiatt tettek feljelentést a hatóságnál és ezt követően indult el a nyomozás.

Első körben mindenkit felmentettek

A majd két éven át tartó nyomozás után a Fővárosi Főügyészség 2012. január elején nyújtotta be a vádiratot a bíróságra az Eclipse vezetőjével és 11 társával szemben adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett adócsalás, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt.

Érdekes, hogy a cég által elkövetett adócsalás értéke itt már „csak” 1,3 milliárd forint lett.

Aztán a Fővárosi Törvényszék még ezt sem látta igazoltnak: a vádemelés után egy évvel, 2013 januárjában bizonyítottság hiányában minden vádlottat felmentett. Az első fokú ítélet szerint a bíróságnak nem feladata a vádat alátámasztó bizonyítékok felkutatása. Minden, az ügyészség által beszerezni indítványozott bizonyítékot megvizsgáltak, de ez nem volt elegendő a bűnösség kimondásához.

Lehallgatási jegyzőkönyvekről blogoltak

Pedig lehallgatási jegyzőkönyvek is rendelkezésre álltak. A nyilvánosság erről egy bennfentesnek tűnő, ám anonim blogger jóvoltából szerzett tudomást, akit az Átlátszó által cikksorozatban tárgyalt legújabb kémügy érintettjeihez köthetőnek tartanak. Az egyik ilyen blogra feltöltötték az Eclipse-ügy lehallgatási jegyzőkönyveinek tűnő dokumentumait is, amelyekben Pintér Sándor lánya is szerepelt.

Az Eclipse-ügy hátteréhez érdemes ismét megemlíteni, hogy az Eclipse 2003-ban való megalakulása után elnyerte az eredetiségvizsgálathoz szükséges szoftver elkészítését, amelyért mintegy 5 milliárd forintot söpörhetett be. További közbeszerzéseket is elnyert a cég, így részt vettek a biometrikus útlevelek kialakításában, valamint készítettek szoftvert a Budapest Airport Zrt-nek is. Az Index számításai szerint a cég nagyjából húszmilliárd forintra tehetett szert.

Az Eclipse részvényesei nem akárkik voltak. Egyikük, a cég vezérigazgatójaként is tevékenykedett Deák Endre neve még a kilencvenes évek végén vált ismertté a becsődölt brókerház, a LaSalle Értékpapír-forgalmazó Kft. révén, amelynek a vezetője volt. A férfi egy másik vállalkozásban, az Eclipse Asset Managementben is érdekelt volt, mégpedig nem mással, mint Hevesi Tóth Ferenccel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egykori vezetőjével.

Deák Endre a Fővárosi Törvényszék 2013-as ítélete szerint azt állította, hogy az Eclipse Zrt-nek volt olyan vállalkozása, amelyet a vádhatóság sem kifogásolt: a LaSalle Informatikai Kft., amely szintén szoftverfejlesztéssel foglalkozott. A cég székhelye a XIV. kerületben, az Angol utca 77-ben található, éppen ott, ahol a belügyminiszter egykori vállalkozása, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. is működik.

A LaSalle Kft-ben a céginformációs rendszer adatai alapján tulajdonos volt 2011-2012-ben az Eclipse Zrt. is. Most pedig Vécsey Róbert és az V. kerületi ingatlanügyekben felbukkanó Fintha-Nagy Ádám ügyvéd érdekeltsége. Ott az OS17 Kft. jutott szerephez ingatlan-értékesítésekben. Ebben a vállalkozásban benne volt Kádár Hajnalka is, aki a LaSalle ügyvezetőjeként is dolgozott egy ideig.

A LaSalle Kft. és az Eclipse Zrt. között további kapcsolatot mutat Sívó Gábor személye is, aki jelenleg mind két társaságot vezeti. Az Eclipse felügyelőbizottságnak a botrány kirobbanása után nem sokkal, 2010 júniusában lett tagja Fintha-Nagy Ádám.

A cégvezető a nyomozás során megállapítottakhoz képest teljesen rendben lévőnek tartotta az Eclipse dolgait. Mint elmondta, 2010 márciusában 5,3 milliárd forintnyi befogadott teljesítési igazolása volt az Eclipse-nek a megrendelőitől, amelyeknek ellenértéke még nem folyt be, ám az alvállalkozókat „előfinanszírozták”, azaz részükre a teljesített munkák nagy részét annak ellenére kifizették, hogy ők maguk a megrendelőktől még nem kapták meg ezek összegét.

A vádlottak között nincs ott Katzenbach Imre, az egykori MTK-s labdarúgó, aki az elmúlt évek során sem került elő. Az a hír járta már 2010-ben is, hogy elképzelhető, hogy meghalt. Persze a felvett félmilliárd forinttal a zsebében külföldre is menekülhetett. Az Átlátszónak Katzenbach egyik ismerőse azt mondta, hogy a férfi az eltűnése előtti időben rettegésben élt, és nagyon féltette a családját.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.