1993-as a birtokunkba került első szerződés, amelyben a Magyar Nemzeti Galériától az akkor még állami tulajdonú Bólyi Mezőgazdasági Zrt. műtárgyakat kapott kölcsön ingyen, szobadíszítés céljára. A cég 2007-ben került Csányi Sándor érdekeltségébe, és 2010 óta már fizet is az irodáit és vadászházát díszítő, összesen 27,1 millió forint értékű festmények használatáért. A kölcsönzési díj havi 2.117 forint képenként.
A Szerb utcai képkölcsönzős botrány után kikértük a Szépművészeti Múzeumtól és az irányítása alá tartozó Magyar Nemzeti Galériától, hogy az elmúlt 10 évben kiknek adtak kölcsön műtárgyakat. Április közepén jeleztük, hogy megkaptuk a kért adatokat, és megkezdtük azok feldolgozását.
A kölcsönzési listán több, főként a kölcsönvevő kiléte miatt érdekesnek tűnő megállapodást találtunk. Egy új közadatigénylésben kikértük ezeket a szerződéseket a hozzájuk tartozó mellékletekkel együtt. Nemrégiben megkaptuk a dokumentumok egy részét, és ahogy ígértük, feldolgozás után szép sorban beszámolunk arról, hogy mit találtunk bennük.
A Magyar Nemzeti Galéria műtárgykölcsönzési listáján fedeztük fel, hogy a táblázat szerint 2007 óta 32 darab festmény van a Bólyi Mezőgazdasági Zrt.-nél, ami több áttéten keresztül Csányi Sándor tulajdona.
Részlet a Magyar Nemzeti Galéria műtárgykölcsönzéseit tartalmazó listából.
Szerettük volna megtudni, hogy pontosan milyen feltételekkel kapta meg a cég a festményeket, ezért kikértük a megállapodás teljes szövegét, és meg is kaptuk a Szépművészeti Múzeumtól.
A 2007. május 16-án aláírt szerződés szerint a Bóly Zrt. 2007. április 17-től kezdődően 4 évre, 2010. április 17-ig kapott kölcsön „szobadíszítés” céljára a Magyar Nemzeti Galériától 34 darab festményt teljesen ingyen, bármiféle kölcsönzési díj megfizetése nélkül.
A megállapodáshoz csatolt műtárgylista végén szereplő kézzel írt feljegyzés szerint 2009. május 7-én valaki ellenőrizte a képeket. A táblázatban a mai napig folyamatosnak jelölt szerződés a dokumentum szerint 6 évvel ezelőtt lejárt, ám a meghosszabbításról szóló iratot nem kaptunk, ezért megkérdeztük a Baán László által vezetett intézménytől, hogy mi az igazság.
A Szépművészeti Múzeum illetékese megkeresésünkre azt közölte, hogy a táblázat a helyes, vagyis a 34-ből 32 darab festmény máig a Bóly Zrt.-nél van kölcsönben.
A megállapodáshoz csatolt műtárgyjegyzék szerint különböző alkotók ember- és természet-témájú alkotásairól van szó, melyeket a cég székhelyén, Bólyon, az Ady Endre utca 21. alatt használnak dekorációként.
A festmények között van 400 ezer forintot, és több millió forintot érő is, összértékük 39,9 millió forint. Ma már azonban csak 32 darab, összesen 23,4 millió Ft értékű műtárgy van a Bóly Zrt.-nél, mert 2009-ben kettőt visszaadott a cég a Magyar Nemzeti Galériának:
– Fényes Adolf: Vasárnap csendje a földeken (készült 1902-ben, értéke 15 millió Ft)
– Vastagh Géza: Pihenő parasztlány (készült 1887-ben, értéke 1,5 millió Ft)
A szerződés aláírásakor a Bóly Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosa az Investgroup-Bóly Rt. volt, amelynek egyik tulajdonosa a Nagy György birtokában lévő Ho-Me 2000 Vagyonkezelő Kft. volt, a másik pedig a Bólyi-Menedzsment Rt., ami a Sole-Mizo Zrt.-n és a szingapúri Csim Pte Ltd.-n keresztül 2005 óta Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltsége.
Ezt követően megkerestük kérdéseinkkel a céget, amelynek nevében annak közvetett tulajdonosa, a Bonafarm Zrt. válaszolt:
– Hogy született a kölcsönzés ötlete?
Még állami tulajdonban volt a cég, amikor a 2000-es évek elején felmerült, hogy festményeket kölcsönözzenek a központi irodaház és a vadászház dekorálása céljából.
– Kit kerestek meg a kéréssel?
Az ügyben az egyeztetéseket a cég munkatársai a Galéria akkori vezérigazgatójával és közvetlen munkatársaival folytatták le.
– Kérésükre egyből pozitív választ adott a Magyar Nemzeti Galéria?
Igen, mivel arról tájékoztatták a cég munkatársait, hogy az MNG raktárában rengeteg festmény áll kiállítatlanul.
– Szóba sem került, hogy kölcsönzési díjat kéne fizetnie a Bóly Zrt.-nek a festményekért?
A Bóly Zrt. 2007-ben került a jelenlegi tulajdonoshoz. Amikor a cég új vezetése számára ismertté vált, hogy kölcsönzött képek vannak az ingatlanokban, áttekintették a kölcsönzés jogi hátterét és 2010 óta díjat fizet a vállalkozás a képekért.
– Hogy történt a kölcsönbevett műtárgyak kiválasztása?
A cég munkatársai a múzeum által felajánlott képek közül választották ki azokat, melyek főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó témájúak.
– Miért adtak vissza két műalkotást 2009-ben?
Az adott képek a Magyar Nemzeti Galéria kérésére kerültek vissza a múzeumba, mivel azokat kiállításon kívánták bemutatni.
– Pontosan milyen helyiségeket díszítenek az MNG-től kölcsön kapott alkotások?
A központi irodaház tárgyalótermeiben, irodáiban valamint a Békáspusztai Vadászházban találhatók meg a festmények.
Mivel a Szépművészetitől megkapott 2007-es szerződésben semmi nem utalt arra, hogy az egy korábban kötött megállapodás hosszabbítása lenne, azonban a Bóly Zrt. tájékoztatása szerint a 2000-es évek elején merült fel a képkölcsönzés ötlete, és állításuk szerint 2010 óta fizetnek a műtárgyak dekorációs célra való használatáért, erre azonban szintén nincs utalás a 2007-es dokumentumban, ismételten a múzeumhoz fordultunk.
Megkértük a Baán László által vezetett intézményt, hogy küldje el az MNG és a Bóly Zrt. között létrejött legelső szerződést, és annak valamennyi módosítását/hosszabbítását.
A múzeum eleget tett kérésünknek, rendelkezésünkre bocsátotta a nyilvántartásában fellelt valamennyi, összesen tíz darab vonatkozó megállapodást. Ezek közül a legrégebbi 1993-as keltezésű, és 16 műtárgy kölcsönzéséről szól.
Viszont egészen biztos, hogy ez sem az MNG és a Bóly Zrt. között létrejött legeslegelső szerződés, mert a fejlécében nyomtatott nagybetűkkel szerepel, hogy „hosszabbítás”, és a kipontozott részre írógéppel írt szöveg is erről szól.
A szerződést változatlan feltételekkel (szobadíszítés, kölcsönzési díj nélkül) meghosszabbították 1998-ban, ám akkor már csak 15 festmény volt a cégnél, mert egyet 1996-ban visszaadtak a Galériának. A csatolt műtárgyjegyzék szerint a 15-ből pedig kettőt adtak vissza a múzeumnak 2001-ben.
Abban az évben írták alá a felek a szerződés újabb, 2004-ig történő meghosszabbítását. A Bóly Zrt. akkor már 34 darab, összesen 16,7 millió forint értékű festményt kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától szobadíszítés céljára, kölcsönzési díj megfizetése nélkül.
A 2004-ben, majd 2007-ben született hosszabbításokban szintén nem változtak a festménybérlés feltételei, még mindig nem kért pénzt az MNG a dekorációnak használt képekért. Viszont a 2007-ben aláírt dokumentumban – amelyet első alkalommal egyetlenként kaptunk meg a Szépművészeti Múzeumtól – a műtárgyak összértékeként a korábbi 16,7 millió Ft helyett már 39,9 millió Ft szerepel.
A Bóly Zrt. és a Magyar Nemzeti Galéria által 2010. május 25-én aláírt megállapodás előzményként csak a 2007-esre hivatkozik, korábbiakról nem tesz említést. Ebben a dokumentumban 2011-ig hosszabbították meg a festménykölcsönzést, a cégnél két kép 2009-es visszaadása után maradt 32 darab műtárgy értékéhez pedig 23,4 millió forintot írtak.
Ekkor került bele először a szerződésbe az is, hogy a Bóly Zrt. kölcsönzési díjat fizet a képek dekorációnak való használatáért: évi nettó 650 ezer forintot. Ez műtárgyanként évi 20.312,5 forintot jelent, vagyis havi 1.692,7 forintot a többszázezer vagy épp többmilliós értékű alkotásokért cserébe.
A kölcsönzés 2011-es hosszabbításában ehhez képest nincs változás. A 2012-ben aláírt dokumentumban azonban már 27,1 millió forint szerepel a 32 darab festmény összértékeként, a kölcsönzési díj pedig nettó 813 ezer forintra nőtt. Ez képenként évi 25.406, vagyis havi 2.117 forintot jelent.
A 2013-ban és 2015-ben aláírt megállapodásokban ugyanezek az összegek és feltételek szerepelnek, vagyis a Bóly Zrt. ma is ennyit fizet a nála lévő 32 darab festményért, amelyek irodáit és vadászházát díszítik. A szerződés 2016. május 28-án jár le, de arról nincs információnk, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően meghosszabbítják-e majd a felek.
A Magyar Nemzeti Galéria és a Bóly Zrt. között létrejött valamennyi szerződés itt megtekinthető.
Az alábbi festmények dekorálják a Bóly Zrt. székhelyét:
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az állami app fejlesztésére kiírt közbeszerzést a Tigra Kft. által vezetett konzorcium nyerte, az appot pedig a nyertes konzorcium tagjai közül a Fornax ICT Kft. fejleszti. A Tigra tulajdonosa Vertán György, aki Magyar Péter volt feleségének munkát, ex-barátnőjének pedig lakást adott.
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!