Méltatlan és megalázó körülmények a gyermekkórházakban – az ombudsman közbelép

A rabok sorba nyerik a pereket a fogvatartás szűkös körülményei miatt és a pénzt az államtól, míg a kórházakra vonatkozóan nincs ilyen előírás. Az elhelyezett betegekre jutó minimum élettér négyzetméter mértékének normaként történő meghatározása nélkül nincs garancia arra, hogy a kórtermek ne túlzsúfolt „emberraktárként” funkcionáljanak és így sérülhet a betegek emberi méltósághoz való joga. Ezt Székely László ombudsman írta egy szülőnek, aki panaszt tett a Heim Pál Gyermekkórházban tapasztalt eljárás és áldatlan állapotok miatt. Tavaly a földre letett matracon pihenő anyák fotója bejárta a sajtót.

„Nem hiszem, hogy minden csak pénz kérdése. Úgy gondolom viszont, hogy a gyermekek és a velük tartózkodó szülők elhelyezése méltatlan és megalázó… a gyermekek és velük együtt a szülők jogainak állandó sérelmét jelenti a fent leírt állapot.”

Ezeket a sorokat tavaly júniusban vetette papírra a Heim Pál Gyermekkórház főigazgató főorvosának és az alapvető jogok biztosának Kertész Gusztáv, akinek akkor három és fél éves kisfiát lágyéksérvvel műtötték. Panaszában leírta, hogy reggel hét órára teljesen feleslegesen rendelték be őket az intézménybe, ugyanis a műtéti terv szerint gyermeke eleve csak délután került sorra, tehát nem váratlan esemény miatt várakoztak órákon át.

Ezért elvárta volna – mint megjegyezte –, hogy értesítsék őket, hogy elég később bemenniük a kicsivel. „De nem így történt. Teljesen felesleges traumatikus élménynek tettem ki ez által a gyermekemet, ami kis odafigyeléssel elkerülhető lett volna… Ez szerintem 2015-ben, Európában elvárható lett volna.”

És mit tapasztalt még? Nem túl jó körülményeket, amelyeket Kertész Gusztáv fel is sorolt a panaszában.

„Hétágyas kórtermek, ahol olyan közel vannak egymáshoz az ágyak, hogy azok között egy látogató éppen elfér. Az ott töltött nap alatt volt időm számolgatni, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva lévők a gyermek-kórtermekénél nagyobb egy főre eső légköbméter miatt perelik sikerrel a magyar államot.

És akkor még nem is számoltam azzal, hogy minden gyermekhez jobb esetben egy szülő is társul. A gyermekek mellett lévő szülő egy úgynevezett „stokin” tölti a 24 órát a gyermek mellett. Vagy lefeküdhet akár a hideg kőre is a két ágy között, amennyiben hoz otthonról valami matracot, és elfér. Hiszen az ágyra nem ülhet le.”

Mellékhelyiség tekintetében is volt mire panaszkodnia a férfinak, ugyanis az öt, egyenként hétágyas kórteremre, teltház esetén, plusz a szülőket is hozzászámítva, hetven emberre egy koedukált vendég wc és egy darab „fürdőszoba” jut. Ezekben nem volt sem kéztörlő, sem wc papír.

„Amint kezdett felmelegedni a folyosó a nap folyamán, megérkeztek a mobil klímaberendezések; az öt ventilátor közül kettő nem is működött. Igaz ugyan, hogy impozáns redőnyök vannak a folyosó ablakain, de nem sokat javít a helyzeten.”

A férfi nem volt egyedül a panaszával. Nem sokkal azelőtt, hogy az operációra mentek a sebészeti osztályra, járta körbe a sajtót az a fotó, amelyen egy, a gyermeke mellett maradni akaró anya a Heim Pál Kórház egyik kórtermében a két ágy közé beszorított matracon fekszik. A 444 azt írta az olvasói beszámoló alapján, hogy volt olyan szülő, aki a kuka és a mosdó között feküdt egy matracon.

Kertész Gusztáv panasza alapján Székely László ombudsman vizsgálatot folytatott le, mint ahogy korábban már több alkalommal foglalkozott a beteg gyerekek mellett maradó szülők elhelyezésének kérdésével.

Az egészségügyi törvény alapján a kórház nem zárhatja ki, hogy a kiskorú mellett az egyik hozzátartozója ott legyen, de erre nem határoz meg szabályokat, a szülő éjszakai ott tartózkodása pedig kórházanként változik attól függően, hogy milyenek az intézmény technikai és építészeti paraméterei – jegyezte meg a jelentésben az alapvető jogok biztosa. Hozzátette: a Heim Pál Kórházban 2011-re 160 megfelelő és tartózkodó helyet alakított ki a szülőknek.

Székely László az egészségügyért felelős államtitkárral is felvette a kapcsolatot. A levelezésük során derült ki, hogy a kórházi élettér minimumot a kormányzat illetékes területe építési előírásként értelmezi, és ezért nem tartja egészségügyi ágazati kompetenciának. A hatályos minimumrendelet a kórházi élettérre vonatkozóan nem is szabályozza azt, hogy annak legalább mekkorának kell lennie. Ez viszont fontos lenne ahhoz – hangsúlyozta az ombudsman –, hogy ne sérüljön a betegek emberi méltósághoz való joga.

A Kertész Gusztávnak adott tájékoztatáshoz Székely László mellékelt két korábbi jelentést is. Az egyik 2011-ben készült és egy 2009-es, megalázó körülményeket bemutató panaszt követő, gyermekkórházakban tartott átfogó vizsgálatról szól. Az apa kifogásolta, hogy a Madarász utcai Gyermekkórházban a szülőnek egy sámlin kellett eltöltenie az estét a gyerek mellett. A hat ágyas szobában üresen álló két ágyra nem lehetett lefeküdni, ami a szülő szerint egy kis jóakarattal megengedhető lett volna.

Az intézmény betegtájékoztatója szerint csak ülve tartózkodhat a szülő a kicsi ágyánál, míg a kórház története azt tartalmazta, hogy az esetek egy részében műtét után vagy súlyos betegség esetén a szülőnek különszobát is tudnak biztosítani. Érdekesség, hogy ombudsman átfogó vizsgálata során a SOTE részéről úgy nyilatkoztak, érdek, hogy a gyermek hozzátartozója kipihent legyen, mert csak így tudják segíteni a gyerekeket a kórházi ellátás során.

 

A jogalkotónak „nem a kórtermek légköbméter adatát kell meghatároznia, hanem az azokban elhelyezett betegekre jutó minimum élettér négyzetméter értékét, amely egyébként fogvatartotti helyek, szociális és oktatási intézmények esetében is jogszabályban rögzített” – jelezte a tennivalókat.

Azért is, mert „e követelmények normaként való megjelenése nélkül nincs garancia arra, hogy a kórtermek ne túlzsúfolt „emberraktárként” funkcionáljanak.” Mivel a kórházi minimum élettér jogszabályilag nincs előírva, ez a hiány alkalmas arra, hogy a betegek emberi méltósághoz való joga sérüljön.

Ezért kezdeményezi Székely László, hogy jogszabályi szinten határozzák meg a fekvőbeteg ellátásban az egy betegre jutó szükséges élettér nagyságát és ehhez igazodva állapítsák meg egy kórházi osztályon a szobákban elhelyezhető ágyak számát.

Korábbi cikkeink a kórházi fertőzésekről

„A boncolási jegyzőkönyvben szó sem volt fertőzésről” – kórházi horrorsztorik

Felmelegedett inkubátorok, újrasterilizált injekcióstűk, használt köpenyek – így gyilkol az egészségügy

Kipereltük a kilenc újszülött életét követelő kórházi járványról szóló eltitkolt ÁNTSZ-jelentést

Háromszorosára nőtt a többszörösen ellenálló baktériumfertőzések száma a magyar kórházakban 2005 – 2010 között

Vadászat a multirezisztens szuperbaktériumokra

Támadnak a szuperbaktériumok, a modern orvoslás következményei

Az Átlátszó cikksorozatot indított a kórházi fertőzésekről, amelyben egyedi kórházi eseteket és tágabb összefüggéseket – például az egészségügy alulfinanszírozásával vagy az antibiotikumok túlhasználatával kapcsolatos problémákat – is szeretnénk bemutatni.

Ha személyes tapasztalata vagy információi vannak a kórházi fertőzésekről, kérjük, jelentkezzen az [email protected] e-mailcímen, és foglalja össze tömören az esetet!

Emellett az ombudsman Kertész Gusztávot még tájékoztatta arról is, hogy panasza után a Heim Pál Kórház vezetője gondoskodott arról, hogy a sebészeti osztály koedukált fürdőszobájának ajtajára „Lányok fürdési ideje”, „Fiúk fürdési ideje”, illetve „Foglalt” feliratú táblák kerüljenek ki. Továbbá, hogy a főnővér és a gazdasági nővér külön figyelmet fordítson a mellékhelyiség állapotára. Megemlítette még, hogy az intézmény tervezi EU-s pályázatból a kormány kiemelt projektje révén egy kényelmesebb épület felhúzását.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.