Cikkek

Milliárdos papírtendert nyert a kartellezés miatt elmarasztalt cég

Annak ellenére köthet az I-com Kft. 1 milliárd forintos keretszerződést az állami szervezetek papírigényeinek ellátásra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nemrégiben 33 millió forintos bírsággal sújtotta őket kartellezés gyanúja miatt. De vannak más furcsaságok is a legújabb papírtenderen.

Emlékeznek még arra a tavaly év végi cikkünkre, melyben még a választásokat megelőzően bemutattuk, hogy meglehetősen gyanús körülmények között, a Corwell és az I-com honlapjairól néhol szó szerint copy-paste módszerrel kimásolva írták ki a 4,5 milliárd forintos irodaszer beszerzési tender műszaki paramétereit a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF)? Akkor a KEF végül visszakozott, a tendert, ahol 1850 magyarországi állami intézménynek szállíthatott volna a győztes szállító irodaszereket, eredménytelennek nyilvánították.

Egyszereplős kiírás, a nyertesre szabott feltételek a 4,5 milliárdos papírtenderen

Úgy fogalmazták meg az „irodai papírok, papíráruk, író- és irodaszerek szállítása” címmel kiírt közbeszerzési eljárás műszaki paramétereit a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon, hogy a kiírásnak maradéktalanul alighanem csupán egyetlen nagykereskedés termékei felelhetnek meg. A látszatra sem ügyeltek: a kiíró minden jel szerint a nagykereskedés weblapjáról másolta ki az igényelt termékek műszaki paramétereinek egy részét. Tovább a teljes cikkre.

Így aztán akkor nem juthatott megbízáshoz az I-Com. Kínos is lett volna, ha az I-com nyert volna, hiszen épp az „irodai papírok, papíráruk, író- és irodaszerek szállítása” címmel” kiírt közbeszerzési eljárás idején, 2013. december 12-én hozta meg a Gazdasági Versenyhivatal azt a határozatát, amellyel összefüggésben 1 milliárd forintos bírsággal sújtották az irodaszer forgalmazók piacának jelentős szereplőit, köztük az I-com-ot, melynek emiatt 33 millió forint bírságot kell befizetnie az államkasszába, ha a jogorvoslatukat, melyben vitatják a kartellezést, végül elutasítják.

Bírság után gigaszerződést kaptak

Az I-com ezúttal viszont nem bírságot kapott, hanem egy 1 milliárd Ft + áfa összegű keretszerződést, amelyet az I-Com-Alba Kft.-vel, az Ecoroll Hungária Kft.-vel, a Wondex Kft.-vel és a Printker Office Land Zrt.-vel konzorciumban indulva a 2014/S 140-251254 azonosítójú, ezúttal csak „papírárukra” leszűkített KEF-tenderen nyert el. Sőt úgy tudjuk, a GVH által elmarasztalt cég a keretösszeg további 7 százalékát számlázhatja majd szállítási költségként az állami intézményeknek.

A papírárukra leszűkített új tenderkiírás egyébként alapjaiban hasonlít a 2013. decemberében kiírt, majd eredménytelenné nyilvánított „nagy” pályázathoz. Az ajánlatkérő ugyanis ismét csak egyetlen ajánlattevővel kívánt szerződést kötni. Ezt ugyan nem tiltja a közbeszerzési törvény, ám sokak szerint értelmetlenül előnybe hozza a győztes konzorciumot, hiszen így nem alakul ki árverseny.

Ráadásul egyes vélemények szerint a központi beszerző ezzel kockáztatja Magyarország intézményeinek papírellátását, ugyanis egy ekkora értékű és ilyen rövid, mindössze 5 hónapra szóló időszakra korlátozott pályázat teljesítése egy szerződött szállítóval fizikai képtelenség, már csak azért is, mert az intézmények fizetési lehetőségei meglehetősen rosszak, és az igények is elaprózottak.

Intézményi beszerzési körökben azt is állítják, hogy az I-COM Kft. fizetési elmaradás esetén nem szolgálja ki az intézményeket, mivel a legrövidebb ideig sem kívánja őket finanszírozni, azaz gyakorlatilag zérótoleranciával kezeli a beszerzőket.  Azok szerint, akik egy ilyen tenderen több versenyzőt kellene nyertesnek hirdetni, a másodkörös ajánlatkérések esetén (azaz ha több nyertest is hirdettek volna) valódi árverseny lenne, ezzel is csökkentve a beszerzési árakat, ráadásul ha az egyik beszállító nem szolgálna ki egy központosított közbeszerzésre kötelezett intézményt, a másik szerződött beszállító még dönthetne úgy, hogy vállalja a késedelmes fizetéssel járó plusz költségeket.

Problémák a speciális papírok körül

Egy informátorunk felhívta a figyelmet arra is, hogy az ajánlattételi felhívás VI.3.24.  pontja azt mondja:

„Ajánlatkérő a piaci és műszaki változások következtében az állami normatíva rendszerben meghatározottakon felül, az általános és a részletes termék műszaki követelményekre vonatkozóan további követelményeket ír elő oly módon, hogy az állami normatívában rögzített tulajdonságok, és termékadatok mentén határoz meg kötelező követelményeket az eljárás során megajánlható termékekkel kapcsolatban, ezek részletezése az ajánlati dokumentációban található. A megajánlott termékeknek meg kell felelniük a 14/2012.(VI. 8.) NFM utasítás mellékletét képező 5. sz. függelék 0501000000 besoroló azonosító számú Papírok kiemelt termékkörre vonatkozó előírások figyelembe vétele mellett meghatározott, az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt követelményeknek. Az ajánlattevőnek szakmai ajánlatában nyilatkoznia kell a termékek állami normatívának való megfeleléséről, valamint az ajánlati dokumentáció műszaki fejezetében foglalt előírásoknak való megfelelésről.”

Mindehhez magyarázatképp annyit, hogy minden megajánlott terméknek a törvényi előírás szerint meg kell felelnie az állami normatívában előírtaknak.  (Az állami normatíva adja minden közbeszerzés műszaki feltételeinek alapját, mondhatni a gerincét). Az állami normatívától nem lehet eltérni nemcsak a papír-írószer beszerzések esetében, de a többi (például számítástechnika, egészségügyi termékek. stb) tender esetében sem. A pályázat összegzését követő iratbetekintések során valamint az előzetes vitarendezésekből azonban az derült ki, hogy az I-COM Kft., de a 2. helyen végzett vállalkozás is olyan terméket ajánlott meg, mely nem felel meg az állami normatívának. Az ajánlatkérő ugyanis speciális papírokra is kért ajánlatot, melyek az állami normatíva szerint

„Speciális irodagéppapírok olyan famentes mázolt különleges felületű papírok, amelyek alkalmasak célirányos lézer vagy festéksugaras egy és kétoldalas magas felhasználású nyomtatásra vagy másolásra nagyteljesítményű irodai berendezéseken.”

A vitarendezésekből azonban az derült ki, hogy a megajánlott termékek nem mázolt papírok. Az ajánlattevők körében nem titok (a gyártók ugyanis jelezték ezt az ajánlattevőknek), hogy a KEF megkereste a gyártókat, akik tájékoztatták a KEF-et, hogy az általuk a szállítóknak megajánlott termékek nem mázolt papírok. A PBS Hungária Kft. erre kifejezetten fel is hívta erre a tényre a KEF figyelmét, amely azonban ahelyett, hogy a közbeszerzési törvény alapján felvilágosítást kért volna a termékek műszaki paramétereiről az I-COM Kft.-től, inkább burkoltan megfenyegette a PBS Kft.-t, miszerint ha továbbra is fenntartja az észrevételét, a közbeszerzésben történt hamis nyilatkozat miatt megütheti a bokáját (vitarendezésre adott válasz 2.oldal 6. bekezdés).

A KEF saját igazát védve olyannyira következetlen módon értelmezi a törvényt, hogy ezen válaszából gyakorlatilag az következik, hogy az amúgy átlagosan 400 oldalas ajánlatokból körülbelül 370 oldalnyi gyártói és egyéb nyilatkozat fölösleges, hisz minden ajánlattevő nyilatkozott arról, hogy ajánlata megfelel a műszaki leírásban valamint az állami normatívában előírtaknak.

A KEF burkoltan hamis nyilatkozatnak minősíti a vitarandezési válaszban azt, ha ajánlattevő nem megfelelő vagy egyenértékű terméket ajánl meg. Miközben a közbeszerzési eljárások gyakorlata szerint a nem megfelelő szakmai ajánlatot tartalmazó pályázatokat kizárják, érvénytelennek minősítik. A KEF viszont ezúttal hamis nyilatkozatként kezelné a nem megfelelő szakmai ajánlatot, miközben az elmúlt 5 évben egyszer sem fordult elő, hogy hamis nyilatkozat miatt eljárást kezdeményezett volna ajánlattevőkkel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, pedig erre, ha máskor nem is, pont a korábban említett decemberben lefolytatott közbeszerzési eljárás során sort kellett volna kerítenie, hiszen ott minden ajánlat érvénytelen lett, pont azért, mert műszakilag nem feleltek meg a termékek, pedig akkor is minden ajánlattevő nyilatkozott az állami normatívának való termékmegfelelésről. Ez alapján úgy tűnik, hogy a KEF gyakorlatilag 3-4 havonta saját ízlése, pillanatnyi érdekei szerint értelmezi a közbeszerzési törvényt és a kapcsolódó kormányrendeleteket.

A szerződést aláírták, a cégvezető nyaral

Szerettük volna egyébként az ügyben megkérdezni az I-com Kft. ügyvezetőjét is, aki korábban  szerkesztőségünket megkeresve jelezte, hogy egyébként nem híve az egy szereplős tendereknek és a monopóliumépítéseknek. Az alábbi kérdéseket küldtük el Szabó Zsoltnak.

  1. Korábbi, nekünk írott levelében említette, hogy nem híve a monopóliumok gyártásának és az egy győzteses tendereknek. Végül a múltkoriban és most, az 1 milliárdos legújabb tender kapcsán is elindultak egy ilyenen, sőt nyertek is. Hogyan tudná feloldani ezt az ellentmondást?

  2. Önök most úgy nyerték meg az újabb közbeszerzési tendert, hogy nemrégiben kaptak egy elég csúnya GVH-bírságot. Úgy tudom azonban, hogy önök jogorvoslattal éltek, vitatják, hogy kartelleztek. Szeretnénk érdeklődni ennek az ügynek a jelenlegi állásáról. Ha úgy gondolja, néhány mondatban írja meg, hogy miért tartja a kartellvádat megalapozatlannak.

  3. A mostani pályázat összegzését követő iratbetekintések során valamint az előzetes vitarendezésekből kiderült, hogy az I-COM Kft., sőt a 2. helyen végzett cég is olyan terméket ajánlott meg, mely nem felel meg az állami normatívának. Kívánja-e cáfolni az állítást?

  4. Egyes vélemények szerint veszélybe kerülhet az intézmények ellátása, mivel  egy ekkora értékű és ilyen rövid időszakra korlátozott pályázat teljesítése egy szerződött szállítóval képtelenség. Intézményi beszerzési körökben ismeretes az is, hogy az I-COM Kft. fizetési elmaradás esetén nem szolgálja ki az intézményeket, mivel a legrövidebb ideig sem kívánja őket finanszírozni. Mi a véleménye ezekről az állításokról?

Szabó Zsolt azonban szabadságára hivatkozva egyelőre a türelmünket kérte. Azt írta, hogy legkorábban jövő hét hétfőn tudja megválaszolni kérdéseinket. Egyébként Szabó Zsolt most már nyugodtan nyaralhat, az 1 milliárdos szerződést ugyanis már aláírta.

Szalay Dániel

Megosztás