Mire költ az Iparkamara cégenként évi 5000 Ft-ot?

A tárgyban feltett kérdés alighanem valamennyi cégvezetőt izgatja, amióta fizeti az évi ötezreseket. Márpedig kénytelen befizetni, mert ha nem teszi, most már a NAV hajtja be a pénzt. Az Átlátszó rákérdezett, hogy hányszor 5000 Ft folyt be a budapesti kamarához, és mire költik az összeget, de csak arrogáns elutasító választ kaptunk, így bepereljük őket.

2012. január 1-jétől kötelező „kamarai hozzájárulást” fizetni a gazdasági kamarák részére. A hozzájárulás nem tagdíj, kötelező kamarai tagság sincsen, ezt a pénzt mégis minden gazdálkodó szervezet köteles befizetni. A KSH szerint az országban 2013 decemberében 600 346 gazdasági társaság működött, de a kamarákról szóló törvény értelmében nemcsak nekik, hanem az egyéni cégnek, az egyesülésnek, egyes jogi személyek vállalatának, a leányvállalatnak, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezetnek, és a legtöbb egyéni vállalkozónak is fizetnie kell. Tekintve, hogy csak a gazdasági társaságok hozzájárulásaiból évente több mint 3 milliárd forintos bevétel keletkezik országosan, joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mire költik a kamarák a busás bevételt.

Mivel nem kötelező a kamarai tagság, a fizetendő összeget nem lehet tagdíjnak hívni, akkor viszont ellenszolgáltatást kellene nyújtani cserébe. Elvileg tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben, üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés jár a hozzájárulás fejében. Az ado.hu tavalyi cikke szerint a 140 000 budapesti „hozzájáruló” közül mindössze 200 kérte a kamarai tanácsadási szolgáltatást. Mire megy vajon a többi 139 800 pénze?

Ha a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarán (BKIK) múlik, sosem tudjuk meg. Azt kérdeztük tőlük, hogy 2012-ben és 2013-ben hányan fizették be a kamarai hozzájárulás összegét, valamint azt, hogy az így befolyt összeget mire költötték el.

Válaszul bonyolult és arrogáns választ kaptunk, amely arról szól, hogy a BKIK nem lát el közfeladatot, tehát közérdekű adatot sem kezel, úgyhogy amit kértünk, nem adják. Az érvelés ugyanakkor erősen sántít. Az Infotv. szerint közérdekű adat (egyebek mellett) a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret. A gazdasági kamarákról szóló törvény pedig úgy fogalmaz – éppen a hozzájárulásról szóló részben –, hogy „a kamarai közfeladatok ellátásához történő hozzájárulásként a gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni”.

Szerintünk tehát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagyon is közfeladatot lát el, így nincsen oka arra, hogy ne mondja meg, mire költi a hozzájárulásokat. Az Átlátszó ezért pert indít a BKIK ellen.

Bónusz: a tökéletes trükk

Az Index tette közzé azt a levelet, amelyet a „Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet” küldözget cégeknek. Ebben az áll, hogy 24 000 Ft-os díj fizetendő az Intézet nyilvános jegyzékében való közzétételért.

A levelet az Index joggal minősíti mestermunkának: figyelmetlen cégek könnyen hihetik, hogy ez is ugyanolyan értelmetlen sarc, mint a kamaráknak fizetendő hozzájárulás, így gyanakvás nélkül utalhatnak a zavarosban halászóknak.

Akármilyen megtévesztő is a Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet levele, figyelmes szemlélőknek feltűnhet, hogy a fejléc címerében igazán őszinték: ott ugyanis egy szélkakast ábrázolnak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dizájnja ugyanakkor fájdalmasan nélkülöz efféle szimbólumokat, pedig úgy tűnik, arroganciájuk és titkolózásuk okán ott is éppolyan jogos lenne valamilyen önironikus szimbólumnak a helye.

Utóbbi állításunkat ugyanakkor készséggel visszavonjuk, ha kiderül, milyen nemes, fontos és hasznos célokra költik a gazdálkodó szervezetek milliárdjait. Az eddigi titkolózás után viszont erre sajnos nemigen számítunk.

Asbóth Márton