Egy év alatt megötszöröződött a rijádi magyar konzulátuson kiadott schengeni uniós vízumok száma, amire sehol nem volt példa a régióban. Az atlatszo.hu úgy tudja, hogy tömegesen fordultak elő visszaélésgyanús esetek, és a magyar hatóságok külföldről is kaptak figyelmeztetést. A Külügyminisztérium megerősítette, hogy hatósági vizsgálat folyik az ügyben. A konzult leváltották.
*****
Nemrégiben váltás következett be a rijádi magyar konzuli poszton: Horváth András (aki nem azonos a mostanában sokat szereplő volt NAV-munkatárssal – a szerk.) helyére ideiglenes helyettesítőként Krizsák István került. A korábbi konzul elérhetetlen, a minisztérium azt közölte, Horváth András nem áll már az alkalmazásukban.
A statisztikák szerint 2012-ben történt valami Rijádban. Az atlatszo.hu a KiMitTudközadatigénylő portálon keresztül kért információkat a Külügyminisztériumtól, és a kimutatások szerint korábban a szaúdi konzuli szolgálat nem adott ki látványosan sok uniós vízumot, Kuvaithoz hasonlóan például kevesebb, mint 500 schengeni vízumot jegyeztek évente.
2012-ben viszont ez a szám az ötszörösére ugrott, márpedig ilyen mértékű növekedésre a térségben sehol nem volt példa. 2012-ben a Rijádban kiadott vízumok száma hirtelen 436-ról 2190-re ugrott, miközben a térség többi országában nyoma sem volt ilyen mértékű növekedésnek. Kuvaitban például 443-ról 714-re nőtt a kiadott vízumok száma, míg Abu Dhabiban 897-ről 1308-re. Miközben tehát ezeken a konzulátusokon 1,4-1,7-szeres volt a szorzó, a rijádi követség esetében ötszörös volt a növekedés.
A minisztérium a kiugrásra nem adott megnyugtató magyarázatot. Kérdésünkre azt közölték, hogy a növekedés okaként szolgálhat egyrészről az Öböl-térségbeli állampolgárok növekvő utazási kedve, illetve az üzleti élet, a konferenciaturizmus, a wellness és gyógyturizmus fellendülése, másrészről az is, hogy hazánk évről-évre növekvő szerepet vállal a schengeni tagállamok nevében történő képviseleti vízumkiadásában. Hozzátették továbbá, hogy a Külügyminisztérium nem rendelkezik adattal arra vonatkozóan, hogy mely egyéb külképviseleten fordult elő ötszörös növekedés egyik évről a másikra.
Az atlatszo.hu azonban úgy értesült, hogy az ugrásszerű növekedés nem véletlen. Úgy tudjuk, hogy az ötszöröződés mögött főként az áll, hogy afrikai kérelmezők számára a korábbit jelentősen meghaladó számú vízumot adott ki a konzuli szolgálat. Szerettük volna azt is megtudni, milyen nemzetiségű állampolgárok számára adták ki ezeket a papírokat, mert úgy tudjuk, voltak visszaélésgyanús esetek. A Külügyminisztérium azonban azt állította, hogy a Bevándorlási Hivatalnál vannak meg ezek az adatok, a Bevándorlási Hivatal viszont visszautalta a kérésünket a külügyhöz.
A vízumkereskedelem egyébként nem ritka, a vágyott schengeni vízumért súlyos összegeket hajlandók zsebbe fizetni a világon sok helyütt. Tavaly Lengyelországban volt abból botrány, hogy az egyik ukrajnai konzulátuson 300-900 euróért árulták az uniós vízumot a lengyel alkalmazottak.
Értesüléseink szerint külföldről is érkezett figyelmeztetés a magyar hatóságokhoz a visszaélésekről, emiatt pedig a Külügyminisztérium belső vizsgálatot is elrendelt. A tárca csak azt volt hajlandó megerősíteni, hogy a rijádi vízumkiadásokkal összefüggésben hatósági vizsgálat folyik, részleteket viszont nem árult el, mondván: “annak befejezéséig ezzel kapcsolatos információt nem áll módunkban kiadni.”
Ugyanígy nem segítettek annak kiderítésében sem, hogy mi történt a korábbi rijádi konzullal, Horváth Andrással, akit nemrégiben “ideiglenes helyettesítőként” Krizsák István váltott a poszton. A kormány angol nyelvű oldalán még mindig Horváthot tüntetik fel konzulként. Az atlatszo.hu szeretett volna beszélni a korábbi konzullal, de nem sikerült megtalálnia, a Külügyminisztérium nem adta meg az elérhetőségét, végül azt közölték, hogy ”jelenleg nincs Horváth András nevű konzulunk Rijádban”, sőt már nem is áll a minisztérium alkalmazásában.
Nem lehet tehát tudni, hogy miért kellett távoznia Horváth Andrásnak, és volt-e köze mindennek a rijádi vízumkiadással kapcsolatos vizsgálathoz. A konzul távozásáról ugyanis semmilyen hivatalos közlemény vagy hír nem jelent meg.
Oroszi Babett – Mong Attila
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
