Idén már az állami terjesztőcég szállítja ki az iskolákba a tankönyveket, miután tavaly decemberben a parlament elfogadta a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény módosítását. A piac államosításának lehetnének akár előnyei is, egyelőre azonban csak a tankönyvek drágulása és több száz munkahely megszűnése az eredmény. Viszont egy kézbe került az évi 13-17 milliárdos piacon képződő garantált profit.
*****
Az egész úgy kezdődött, hogy a Pest megyei meg a hódmezővásárhelyi önkormányzatra valaki rászólt, hogy most már ne lopkodja el a gyerekek ingyenes tankönyvére szánt közpénzt. Konkrétan a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) javasolta még 2011augusztusában a tagszervezeteinek, hogy ne szolgálják ki tovább azokat az önkormányzatokat, amelyek még a tavalyi vásárlásaikat sem fizették ki – a legnagyobb adós pedig épp a Pest megyei önkormányzat volt, mintegy 50 milliónyi ki nem fizetett számlával. Sajtóértesülések szerint Hódmezővásárhely volt a második az adósok listáján. (Mostani megkeresésünkre az érintettek azt kérték, hogy nemhogy Lázár János, de még a város nevét se írjuk le a tankönyv-botrány kapcsán.)
Az önkormányzatok – összesen mintegy huszonheten – annak ellenére halmoztak fel mintegy 100 milliónyi tartozást a tankönyves cégekkel szemben, hogy minden évben rendben megkapták a költségvetésből azt az összeget, amivel ellentételezni kellett (volna) a különböző okokból a gyerekeknek ingyenesen átadott tankönyveket – nem ezt tették, a pénzt más célokra fordították. A tankönyves cégek mindössze erre, az állam által nekik kiutalt összegre tartottak igényt. A bejelentés után – ahogy ez egy piacgazdaságban lenni szokott – tárgyalások kezdődtek a felek között az adósság rendezéséről, majd kompromisszum is született: még Pest megye is törlesztett valamennyit, a szállítók pedig teljesítették az az évi rendelést. A helyzet rendeződni látszott.
Vasököl, odasújt
Pest megye egyébként is hírhedt a szállítói tartozásokról: ugyanebben az időszakban a megyei közétkeztetését biztosító cég volt kénytelen felfüggeszteni a szolgáltatást a neki ki nem fizetett 1,2 milliárdnyi tartozás miatt. Később ez a konfliktus is elmérgesedett, és az önkormányzat fizetés helyett – a birtokvédelmi határozatoknak fittyet hányva – feltörte és elfoglalta a hitelezője által üzemeltetett konyhákat, és új szállítókkal oldotta meg a közétkeztetést. A 2012-re lényegében fizetésképtelenné vált Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlését hetedik éve a fideszes Szűcs Lajos irányítja. Szűcs egyike volt annak a tizenkét megyei elnöknek, akik néhány hónappal később közpénzen az Azori-szigetekre utaztak; ő ráadásul – korábbi állításaival szemben – nem is egyedül. A tankönyv-botrányban emlegetett másik önkormányzat a hódmezővásárhelyi volt: Lázár János városa 20 milliárd forint adósságot halmozott fel az utóbbi években.
A tankönyves szövetség akciója után a válaszra nem kellett sokáig várni: alig három hónappal a tankönyv-botrány után, a költségvetési salátatörvényhez benyújtott egyik módosítás máris állami közérdekű feladatként definiálta a tankönyvellátást, ezzel mintegy bejelentve a piac államosítását. A költségvetéssel együtt elfogadott jogszabály-módosítás nemcsak a piaci verseny megszüntetéséről rendelkezett, de megnevezte azt a szereplőt is, akit a 2013/14-es tanévtől kezdődően monopolhelyzetbe hoz: „(…) tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül lát el.” Ha valaki pedig nem értette volna az L.Simon László vezette kulturális bizottság által benyújtott törvényjavaslat politikai üzenetét, annak segített a Magyar Nemzet, amelyik Nem lesz több tankönyvbojkott? címmel számolt be a módosító javaslatról.
Új szerepek, új szereplők
A Könyvtárellátó nem új szereplő a piacon, azon több száz cég egyike, amelyik évek óta részt vesz a tankönyvterjesztésben. Három jellegzetessége azonban mindenképp megkülönbözteti a többi tankönyves cégtől: egyrészt száz százalékos állami tulajdonban van a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül; másrészt masszívan veszteséges: az Opten adatai szerint évi 70-100 millió veszteséget termel, és az utóbbi években több végrehajtási eljárás is indult vele szemben. A cégnek két éve még 300 milliónyi tartozása volt a kiadókkal szemben – igaz, ez a veszteség nem a tankönyvpiaci tevékenység eredménye. Harmadrészt a Könyvtárellátó a tankönyv-piac legsikertelenebb vállalkozása: a 3-4000 érintett közoktatási intézmény közül az utóbbi években ötnél több egyszer sem választotta a tankönyv-szállítónak, tavaly is mindössze négy iskola rendelte a tankönyvet a Könyvtárellátótól.
Az új feladathoz a tulajdonos megerősítette a Könyvtárellátó személyi állományát is: új vezérigazgató, általános igazgatóhelyettes, kommunikációs vezető és még három más, vezető beosztású munkatárs került a céghez. Őket egy dolog biztosan összeköti: a Népszava azóta sem cáfolt információja szerint mind a hatan a Meggyes Tamás idején kialakult esztergomi városi nómenklatúra tagjai. Arany László Tamás, az új vezérigazgató, egyértelműen esztergomi káder, akinek a tankönyvpiachoz nem sok köze volt 2012 decemberi kinevezéséig. Tavaly májusáig a súlyosan eladósodott, többszörösen végrehajtás alatt álló EHÍR Esztergomi Hirdető Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője volt. Ugyancsak tavaly májusig ügyvezette a súlyos anyagi helyzetbe került Egom-Garázs Kft-t, 2010-től pedig az esztergomi városi vagyonkezelő holdingnak, a Strigonium Zrt-nek is vezérigazgatója volt. A Strigonium számos, súlyos kudarccal végződő, legtöbbször ugyanahhoz az érdekcsoporthoz kötődő botrányos ügyletnek volt szereplője a város által épített élményfürdőtől a 200 év alatt megtérülő mélygarázs-beruházásig.
A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján nem sokkal sikeresebb vezető Bakos Erika sem, aki 2011 ősze óta a Könyvtárellátó marketing- és kommunikációs igazgatója. Kövér László házelnök volt sógornője – időközben felbomlott a házassága Kövér Szilárddal – üzleti pályafutását a ’90-es évek elején a Corsac Kft. jogelődjének ügyvezetőjeként kezdte. A cég MED 21 Kft. néven tulajdonosa volt a Simicska-Kövér érdekkörhöz tartozó Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt-nek. Ez utóbbi története MAHÍR Nyomda Rt-ként kezdődött még 1994-ben, olyan szereplőkkel, mint Töröcskei István bátyja, László vagy Pusztai Zsuzsanna, Simicska felesége, de egy időben az fb tagja volt maga Simicska Lajos is.
A cég bevételei az első Orbán-kormány hatalomra kerülése után ugrottak meg látványosan: az akkor még állami tulajdonú Tankönyvkiadó egyik napról a másikra százmilliós nagyságrendben kezdett el rendelni Kövérék nyomdájától, amelyik így egy csapásra a piac negyedik legnagyobb szereplőjévé vált. A cég története Magyar Nyomdaügynökség Zrt-ként ért véget 2007-ben: ekkorra fejeződött be a mintegy 100 milliós tartozást – köztük sokmilliónyi bértartozást – felhalmozó cég felszámolása, amelynek vezérigazgatója még ekkor is Kövér Szilárd, Bakos Erika férje volt. Hasonló sorsra jutott a szintén a Bakos-Kövér házaspár tulajdonában és vezetése alatt álló Magyar Egyetemi Kiadó Kft. is, ennek felszámolása 2010-ben ért véget. Bakos Erika tulajdonos még a Víz & kő Kft-ben is – ezt a céget tavaly nyáron számolták föl. 2010 óta végrehajtás alatt áll a Brill Európa Kft., szintén Bakos Erika cége. Bakos egyébként 2010-ig Meggyes Tamás esztergomi polgármester kabinetfőnöke volt.
A Könyvtárellátó gazdasági vezetője Arató Vera, aki kinevezése előtt a jelenleg kényszertörlés alatt álló Esztergomi Városi Televízió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője volt, egyébként pedig Steindl Balázs esztergomi Fidesz-frakcióvezető felesége. A Népszava három további, Meggyeshez köthető vezetőt talált a Könyvtárellátónál – forrásaink felhívták a figyelmet, hogy a céghez való érkezésük egybeesik Meggyes Fideszen belüli pozícióinak megrendülésével. (Bakos Erika és Arató Vera a 2010-es kampányban Meggyes alpolgármester-jelöltjeiként szerepeltek.) Egy biztos: a masszívan veszteséges Könyvtárellátóhoz kinevezett új vezetőket túlzás lenne sikeres üzletembernek nevezni. Politikai kapcsolatrendszerük viszont elég erősnek tűnik – márpedig ha a cég az egyedüli szállítója az egyedüli megrendelő államnak, akkor ennek tényleg nagyobb jelentősége lehet, mint az üzleti képességeknek.
Jó lesz nekünk
Idén márciusban fordultunk a Ki mit tud-on keresztül a Miniszterelnökséghez, azoknak a dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalát kérve, amelyek alapján a kormány tőkeemeléssel 354 millió forint támogatást ítélt meg a rendkívüli tartalék terhére a Könyvtárellátónak. A válaszból azt tudhattuk meg, hogy a „döntési folyamat még nem tekinthető lezártnak”, tehát a kért dokumentumok nem nyilvánosak. Így azt sem tudhatjuk, milyen váratlanul felmerülő körülmény tette szükségessé a 350 millió forint átcsoportosítását. A piac államosítását tudniillik a 2012-es költségvetési törvénnyel együtt szavazta meg a parlament – lett volna tehát elég idő megtervezni a 2013/14-es tanévre esedékes feladathoz szükséges finanszírozást. Nem sikerült. (A kormány eddig 41 milliárdot költött el hasonló módon a rendkívüli tartalékból: a mezőkövesdi Futball Clubnak legutóbb megítélt 400 millió esetében már kérdésként sem merült föl a támogatás e módjának indokolhatósága.)
Hogy a dolog még zavarosabb legyen, a könyvtárellátó sajtósától azt tudhattuk meg, hogy a pénz valójában meg sem érkezett hozzájuk. Informatikai fejlesztésről ugyan többször is volt szó, de a jelek szerint e nélkül is többé-kevésbé működik a rendszer – igaz, az eddigi is általános megelégedésre működött. Kicsit olcsóbban is, hiszen az átlagos árrés 13 százalék körül volt – szemben a Könyvtárellátó által alkalmazott 20 százalékos árréssel. Ráadásul ebből a 13 százalékból a terjesztők 6-7 százalékkal honorálták a munkában részt vevő pedagógusok munkáját – ez egy közepes méretű iskola esetében egyfajta 13. havi fizetést jelentett az adott tanárnak. A Könyvtárellátó ezzel szemben mindössze könyvcsomagonként 100 forinttal, az eddigi „jutalék” ötödével honorálja a pedagógusok munkáját.
A drágább működés mellett szűk határidők, rugalmatlan ügyintézés és gyakori bizonytalanság jellemzi az eddigi tapasztalatok alapján a felhasználói oldalról az államosított tankönyvpiacot. Ugyanakkor ezres nagyságrendű alkalmazott vesztette el a munkáját, miután a terjesztő cégek többsége lehúzta a redőnyt – néhány szerencsésebb a Könyvtárellátó regionális központjainak alvállalkozójaként szállítási feladatokat kapott, így jutva a korábbi bevétele töredékéhez.
A tankönyvpiac felszámolását eddig egyedül Révész Máriusz próbálta komolyan vehető érvekkel indokolni: az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén oda nyilatkozott, hogy a központosított közoktatás logikus velejárója a központosított tankönyv-terjesztés. Az első lépésben legalábbis. Az érintettek félelmei szerint ugyanis e logika következő lépése a tankönyvkiadás államosítása kell, hogy legyen.
Becker András
UPDATE: helyreigazítási kérelmet kaptunk
A cikk megjelenését követően a KELLO helyreigazítási kérelmet küldött szerkesztőségünkbe. Készséggel elismerjük: lehet, hogy nem féltucatnyi volt fideszes nómenklatúrás dolgozik a KELLÓ-nál, csak négy vagy öt. Ez azonban a cikk érdemi állításait semmilyen formában nem cáfolja, így a kérelemben foglaltaknak nem tudunk eleget tenni.
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Átutalás
PayPal
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!