Használhatatlan bicikliutak is épültek az EU pénzéből – összesen 50 milliárd forintért

Több hónapos titkolózás után májusban nyilvánosságra hozta a 2007 és 2013 közötti kerékpáros közlekedésfejlesztésekről szóló jelentését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az általunk megkérdezett civilek szerint is pontos anyag nagyon súlyos kritikát fogalmaz meg a pályázati rendszerrel, a pályázó önkormányzatokkal és az elkészült beruházásokkal kapcsolatban. Szintén tavasszal jött ki az Állami Számvevőszék 2004 és 2012 közötti biciklis fejlesztések pénzügyi vonzatait vizsgáló tanulmánya, mely kiemeli a hazai és uniós pályázatok összehangolatlanságát, de úgy véli, hogy a meghatározott célok mégis teljesültek.

*****

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A fő adatok összefoglalása

– 2007 és 2012 között 773 részben vagy egészében kerékpáros projekt volt, a támogatott projektek keretében 1670 kilométer biciklis létesítmény épült.

– Elsődlegesen biciklis céllal 343 darab projekt valósult meg, melyek összköltsége 50.8 milliárd forint volt és ebből 45,3 milliárd forint volt a vissza nem térítendő támogatás.

– Az előbbiekből 1449,2 kilométer biciklis létesítmény készült el, a meglévő kerékpártárolói kapacitás 24,4%-al bővült, 367 kampány valósult meg, 68 szálláshelyet alakítottak bringabaráttá és lett 49 új bicikliszerviz.

– A településeken belül jellemzően rosszul tervezett, balesetveszélyes, nehezen használható bicikliutak épültek, melyek fenntartására már nem költenek.

– A kerékpáros turizmus nem jelent meg kellő hangsúlyokkal a pályázatokban, így ez a terület alig fejlődött.

– Az intézményrendszer hiányosságaival szemben néhány ember szakmai hozzáértése és elkötelezettsége, valamint a civilek aktivitása vitte előre a kerékpáros ügyet, de ez így nem fenntartható.

– Az irányadó Kerékpáros Magyarország Program (KMP) céljai nem teljesültek az operatív programok során.

– Az ÁSZ szerint 2011-es árakon hazai forrásból fajlagosan 30,9 millió, míg uniós forrásból 34,8 millió forint volt egy kilométer biciklis beruházás, de a nyilvántartások nem vezetik a beruházások típusonkénti árait, így nem végezhetőek költséghatékonysági számítások az eltérő úttípusokra.

Átlagosan 33 millió forint egy kilométer bicikliút

Nem kell sokáig lapozni a kerékpáros fejlesztéseket pénzügyi szempontból vizsgáló számvevőszéki jelentésben (PDF), illetve ugyanezeket közlekedés-szakmai szempontból vizsgáló NFÜ jelentésben, hogy ellentmondásokra leljünk a leírtakban. Az ÁSZ jelentés szerint ugyanis 2004-től mintegy 4,6 milliárd forint hazai és 41,7 milliárd forint EU-s forrás állt rendelkezésre kerékpáros fejlesztésekre. Ez megfelel az NFÜ által leírt 45,3 milliárdnak, a megépült létesítmények hosszát tekintve viszont eltérő adatok szerepelnek.

2012 első félévéig 19,5 milliárd forint felhasználásával 708,5 kilométernyi bicikliút épült, írja az ÁSZ. Az NFÜ adatai szerint az 1670,5 km támogatott létesítményből 696.6 km készült el, 780.3 km nincs befejezve, 193.6 kilométernek csak a tervei lettek kész, valamint 63 kilométer tervezett és megvalósult projekt könyvelhető el.

Az ÁSZ jelentés tartalmazza, hogy mennyibe kerültek a megépített kerékpárutak. A jelentés szerint eltérő műszaki tartalom okozta, hogy míg a bicikliutak kilométere EU-s pénzből 34,8 millió forint volt, addig ez hazai pénzekből 12%-al kevesebbe került. Ha ránézünk egy járdára vagy út szélére festett sárga csíkra, ez az ár magasnak tűnhet, de a képet árnyalja, hogy míg egy olcsó és biztonságos kerékpársáv ennél sokkal kevesebbe kerül, addig a gáttal együtt megépített szentendrei bicikliút kilométerenkénti ára meghaladta a 100 milliót is, és ez megemelte az átlagárat is. A kiadásokat az is sok helyen megdobta, hogy a kivitelezések során jelentős számban derült fény arra, hogy újratervezésre és átépítésre van szükség.

Nem bicikliseknek épülő bicikliutak

Az NFÜ számára a Viteco Kft, a Terra-Studio Kft és a Revita Alapítvány által, civil szervezetekkel együttműködésben készült jelentés kiemeli, hogy a pályázó önkormányzatok többsége nem kezeli egyenrangú félként a biciklis- gyalogos és autós közlekedést. A civilek és a jelentés szerint sem megfelelő, hogy a kerékpáros közlekedést lakott területen is belül szinte minden áron elválasztják az autóforgalomtól, ott is, ahol az integrálás jobb megoldás lenne. Míg a tervezésekbe ad hoc módon bevont Magyar Kerékpárosklub szakemberei szerint a biztonságos közlekedés a közlekedési módok integrációjával segíthető elő leginkább, ez a szemlélet nem jelenik meg a fejlesztésekben. Így történhetett meg, hogy jellemzően járdára festett sárga csíkok, jelentősebb kiadást jelentő önálló kerékpárutak, rossz vonalvezetésű, a közlekedők igényeinek nem megfelelő, hálózati szempontból nem kapcsolódó, illetve nehezen használható, balesetveszélyes csomóponti átvezetések jellemzik a megépült biciklis infrastruktúra nagy részét. Persze az sem segíti a kerékpározást, ha egyes önkormányzatok nem is kerékpározásra akarnak pályázni: volt olyan önkormányzat, mely a biciklis pénzből épített csatornát a járda alá, majd a friss aszfaltra felfestett egy sárga csíkot. Máshol azért épült egyoldali kétirányú bicikliút, mert a kerékpáros fejlesztést nem sikerült összehangolni az út túloldalán éves késésben lévő csatornázási projekttel.

forrás: NFÜ

A jelentés megállapítja, hogy a kerékpározás vonzóbbá tételéhez és fenntartható közlekedés kialakításához változtatni kell azon, hogy elsősorban járdákból, illetve zöldterületekből csípnek le bicikliútnyi területeket. „Ha a gépjárműforgalomtól vesszük el a helyet, akkor az út kapacitásával együtt csökkenni fog a forgalom sebessége és nagysága is” – írja a szöveg. László János, a Kerékpárosklub elnöke hozzátette, hogy a közlekedési fejlesztések során nem azt kell nézni, hány autó fér el egy helyen, hanem hány, akár más közlekedési eszközt igénybe vevő ember tudja minél gyorsabban és minél biztonságosabban elérni úticélját. A civil szervezet vezetője azt is kiemelte, hogy sokszor maguk a bringások akarnak szeparált kerékpárutakat, miközben statisztikák szerint a járdán vezetett bicikliutak és autóutak kereszteződésében történik a legtöbb baleset. Így az utóbbi években épült bicikliutak többsége nem csak a gyalogosokkal kialakuló konfliktusokat, hanem a kereszteződések beláthatatlansága miatt balesetveszélyes helyzeteket is bebetonozott a városokba. A szakmai tudás hiányában szenvedő önkormányzatok pedig a felületes ismeretek és legkisebb ellenállásra törekvés jegyében nem gondolkodnak integrált, minden közlekedési módot érintő fejlesztésben, hanem darabokban építenek ezt-azt, írja a jelentés. A negatív tapasztalatok persze csak az átadás után derülnek ki, amit ha összeadunk a későbbi karbantartás hiányával, akkor az eredmény egy feleslegesen megépített rossz bicikliút lesz, amit végül nem használnak kerékpárosok és nem lesz fenntarthatóbb tőle a közlekedés. A jelentés kiemeli, hogy növelni kéne a városrehabilitációs projektekben a kerékpáros elemek számát, mert ezek esetében nem hagyható ki az integrált közlekedésfejlesztés.

forrás: NFÜ

Budapest 14 kerületében 37 biciklis projekt volt, melyből 12 projekt keretében biciklitárolók épültek a város 173 pontján. Összesen 20 projekt keretében 56 kilométer biciklis út épült, melyeknek a nagy része elválasztott önálló bicikliút, vagy gyalogosokkal közös felület.

forrás: NFÜ

A rosszul elköltött EU-s pénzek nem csak a szakszerűtlen tervezésre vezethetők vissza, hanem a minőségbiztosítás hiányosságaira is. Csak az utóbbi pár évben készült el az önkormányzatok számára csak irányadó, kizárólag országos közutaknál kötelező Útügyi Műszaki Előírás.  Sok esetben pedig olyan civil szervezet jelenti a tervek ellenőrzési szintjét, mely szintén nincs topon szakmailag. A kivitelezés során felszínre kerülő műszaki hiányosságok pedig újratervezést és önkormányzati önerőt igénylő többletköltségeket igényeltek. A rugalmatlan pályázati rendszer, a kötelező előírások hiánya mellett az sem segíti a fejlődést, hogy nem létezik pontos adatbázis a hazai kerékpáros infrastruktúráról. Az építkezés és fenntartás felelősségével kapcsolatban pedig a Magyar Közút Zrt és az önkormányzatok közti rendszeres érdekellentétek nehezítik a fejlesztéseket, de sokszor az önkormányzatok sem tudnak megegyezni egymással egy két települést összekötő bicikliút fejlesztésének ügyében.

Mire mennyit?

Miközben az összes bicikliút-építés majdnem fele (45,5%) külterületen zajlott az NFÜ szerint, a 343 elsődlegesen biciklis pályázatból csak 13 volt, ami kifejezetten turisztikai céllal épülő bringautakra vonatkozik. A turizmus egyébként is hanyagolt terület volt a pályázatokban, összesen 99 projekt érintette ezt a területet, azok is főleg a Balaton környékére összpontosítottak. Szintén elégtelennek mondhatjuk a szemléletformálási célok teljesülését, melyekre a jelentés szerint a nagyvárosokban lenne szükség, mégsem ott valósultak meg döntően. Ahogy a civilek sikeres szemléletformáló programjaihoz hasonlókat (pl. Bringázz a Munkába!) nem végeznek az önkormányzatok, úgy az oktatást sem tekintik feladatuknak.

Az Állami Számvevőszék kevésbé kritikus

Nem csak a megépült kerékpárutakat számolta másképpen az ÁSZ, mint a Fejlesztési Ügynökség. Az ÁSZ jelentése megállapítja, hogy az uniós és hazai pályázatok összehangolatlanul lettek meghirdetve és a különböző pályázati célok sem lettek egységes fejlesztési koncepció alapján kialakítva. Ezzel szemben ugyanebben a dokumentumban azt is írják, hogy a források hozzájárultak a fejlesztési célok megvalósulásához, valamint „előmozdították” a közlekedési célú és turisztikai kerékpáros közlekedést. Pár sorral lejjebb pedig már azt írja ugyanez a szöveg, hogy a mintegy 4,5 milliárdos hazai támogatások felhasználásának eredményessége célértékek hiányában nem ítélhető meg, az uniós források felhasználása pedig részben volt eredményes.

„A kerékpáros közlekedésfejlesztés értékelés 2007-13-as időszakban” című NFÜ jelentés letölthető innen. Az Állami Számvevőszék jelentése itt található.

Halász Áron

Folytatjuk. Amennyiben Ön is látott már teljesen haszontalanul, de lehetőleg jó drágán megépített kerékpárutakat, használhatatlan biciklitárolókat vagy sárga csíkkal díszített csatornát, írja meg nekünk az [email protected] címre és lehetőleg fotót is mellékeljen hozzá!