Nyergesék első milliárdja I.: Tüntesd el az adósságot!
Egy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor...
Egy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor két állami bank, az MFB és a Postabank is segítette. A kft.-ben hamarosan megjelent Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, majd az évek során a vagyon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép tulajdonába került. Hogyan csináljunk milliárdokat öt lépésben? Sorozatunk második részéből kiderül az is, hogy idén tavasszal egy kőolajkutatásban érdekelt szolnoki üzletember vásárolta meg a cég többségét és vele a Budai Hengermalom értékes Duna-parti telkét.
Nyergesék első milliárdja I.: Tüntesd el az adósságot!
Az első három lépésről a cikk első részében esett szó. Ebből kiderült, hogy hogyan szerezte meg egy teljesen ismeretlen szolnoki cég a Budai Hengermalom vagyonát az MFB és a Postabank segítségével, és ezzel egy időben hogyan szálltak be a kft.-be Nyergesék. Tovább az első részre.
Negyedik lépés: Használd az áron alul megszerzett vagyont és csinálj belőle rengeteg pénzt!
A megvásárolt vagyon nagy része három telek volt: egy nagykátai és egy vecsési ingatlan mellett az igazi gyöngyszemet a Budai Hengermalom Duna-parti egy hektáros kiterjedésű telke jelentette, a Kopaszi-gát tőszomszédságában. Az átlátszó.hu által megtekintett dokumentáció szerint ezt a telket és a rajta lévő építményeket az a szolnoki kft. áfával együtt alig 600 millió forintért szerezte meg pályázat nélkül, MFB hitelből, a hitelből megmaradt 400 millió a két vidéki telekre ment el. Ehhez képest piaci értesülések szerint a nagykátai és a vecsési ingatlant később 1,5 milliárd forintért adta tovább a cég, a bevételből könnyedén visszafizette az egymilliárdos MFB hitelt és megmaradt neki a legnagyobb értékű ingatlan, amelyre 2007-ben két kereskedelmi banktól, a K&H-tól és a CIB-től újabb hitelt vett fel.
A megmaradt Duna-parti telek értékét jelzi, hogy a tulajdoni lapja szerint a K&H 2007-ben 3 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a kft. javára csak ezt az ingatlant beszámítva. A cégdokumentumokból és a földhivatali iratokból nem követhető pontosan nyomon, hogy milyen gyorsan fizették vissza a 2000-es MFB hitelt, de a tulajdoni lap szerint 2001-ben, tehát még mindig az első Orbán-kormány idején, újabb 1,166 milliárd forintos jelzálogjogot jegyzett be az MFB a budai ingatlanra. A mérlegek szerint a kft. hosszú lejáratú kötelezettségei 2003-ban a korábbi évek 1 milliárd forintos értékéről nullára csökkentek, a rövid lejáratú kötelezettsége viszont megemelkedtek és csak a 2000-es évek végére csökkentek le.
A szolnoki cég tehát végeredményben egyetlen forint befektetése nélkül, egy állami fejlesztési bank hitele és egy akkor állami érdekeltségben lévő kereskedelmi bank közreműködésével többmilliárdos vagyonhoz jutott. A vagyon egy részének eladásából gond nélkül visszafizették a hitelt, a maradékot újabb hitelek felvételére használták, közben pedig a Duna-parti telek, a vagyon „gyöngyszeme” a birtokukban maradt. Ráadásul folyamatosan pénzt termelt, hiszen a malmot bérbeadták egy profi malomipari vállalkozásnak.
Ötödik lépés: Be a szervezetbe!
A tranzakció sorozat remekül illeszkedik a Budai Hengermalom hosszú és viszontagságos történelmébe, hiszen a malom az 1990-es évektől kezdve a pártpénztárnokok kedvenc játékszere volt. (Lásd még Mong Attila-Vajda Éva: Az ártatlanok kora, Elektromédia, 2009) Az 1990-es évekhez képest csak annyi változott, hogy a 2000-es években egy másik „szervezetet” gazdagított a vagyon.
A hőskor: 1994-ben például még a Princz-féle Postabank nyújtott segítséget a korábbi MSZP pártpénztárnok, Máté László cégének, hogy privatizálhassa a malmot. Máté cége 368 millió forintos hosszú lejáratú hitelt kapott, majd a már magánosított malmot a Postabank folyamatosan hitelezte. 1997 augusztusára a bank kinnlevősége 2,4 milliárd forintra duzzadt. Ekkor a Postabank egy vagyonértékelésre hivatkozva 300 millió forintért kivásárolta Máté 50 százalékos üzletrészét, a tranzakció pedig a Princz per vádiratában is szerepelt. Az ügyészség szerint ugyanis a Princz utasítására lebonyolított ügylettel a bank vezére jelentős vagyoni hátrányt okozott a pénzintézetnek, hiszen irreálisan magas áron felül vette meg Máté üzletrészét a masszívan eladósodott malomban.
A vádat nem sikerült bebizonyítani, sőt furcsa módon a perben segítette Princzet a 2000-ben lebonyolított eladás. Az egykori Postabank vezér érvelhetett azzal, hogy a vagyon egy részét sikerült „jó” áron értékesíteni az első Orbán-kormány alatt, az MFB és a Postabank új vezetésének segítségével. Princz védekezésképpen az MFB-kölcsönre hivatkozhatott, hiszen az 1 milliárdos vételár alapján Máté 50 százalékos üzletrésze még 500 milliót is érhetett, amit persze a cég tetemes adóssága valamelyest árnyalt.
A 2000-es adásvétellel annyi változott csak, hogy a malom – immár a terhes örökségtől, kifizetetlen és az állam nyakára maradt Postabank hitelektől, köztartozásoktól mentesen – szép lassan – papíron is – egy másik pártkassza közelébe került. Eleinte csak Nyerges Zsolt jelenléte jelezte a bennfenteseknek, hogy ki az úr a malomban, de az ingatlanokat, tárgyi eszközöket az MFB hiteléből megszerző szolnoki kft.-be már 2002-ben nevesítve is beszállt a MAHIR, 2003-ban a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Pro-Aurum, 2006-ban pedig a Közgép, amely viszont – mint az átlátszó.hu felfedte – Simicska Lajosé. Érdekesség, hogy így – egy időben legalábbis – Simicska telekszomszédja volt egy másik oligarchának, a Kopaszi-gátat sokáig jegyő Leisztinger Tamásnak.
Simicska Lajos a Közgép tényleges tulajdonosa
Nyilvánosságra hozzuk azt a kiszivárogtatott iratot, amely Simicska Lajost a Közgép Zrt. tényleges tulajdonosaként ismeri el. Ezzel talán lezárulhat az állammal való üzletelésben a kormányváltás óta rendkívül szerencsés, ám titkolódzó cég tulajdonosi hátteréről szóló több éves találgatássorozat. Tovább a teljes cikkre.
Alig pár nappal az átlátszó.hu tavaszi cikke után a Közgép eladta a „minősített többségű befolyást biztosító” részesedését az értékes budai telket birtokló cégben egy 2011-ben alapított vállalkozásnak, amely a szolnoki illetőségű Remeczki Ferenc egyszemélyi tulajdonában áll. Áprilistól a gázkereskedelemmel foglalkozó Femgas Kft. lett a fő tulajdonos, Remeczki pedig ügyvezető is a Budai Malomipari Kft.-ben. Remeczki az olajbizniszből ismert, miután ügyvezetője az ománi érdekeltségű, ám ciprusi bejegyzésű cég birtokában lévő kőolajkutatással foglalkozó MB 2001 Kft-nek. A ciprusi anyacég az 1990-es évek végén az azóta felszámolt Szolnoki Kőolajkutató Rt-ét privatizálta.
Mong Attila
(Fotó: atlatszo.hu/D. Kovács Ildikó)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásEgy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!