Jóri András: Szereptávolítás

A hóhér középkori ábrázolásaiban állandó elem az arcot fedő csuklya.  A halálos ítélet végrehajtója a társadalom szempontjából nélkülözhetetlen feladatot látott el. Ám ez a munka egyben elborzasztó is volt: eltakarták az arcát annak, aki végezte. Szerep és személy élesen elvált:  a hóhér nem adta személyiségét a kivégzéshez, amelyről nem ő, hanem mások döntöttek a rendszer képviseletében – személytelen, arc nélküli profiként jelent meg.

A rendőr legtöbbször arcát vállalva szolgálja és védi a társadalmat (szerep és személyiség harmóniában van); fenntartja rendjét, érvényt szerez a szabályoknak. Kitüntetett szerepét akkor láthatja el, ha mindenki számára megkülönböztethető: kék-fehérre festett autóból száll ki, egyenruhát visel, szolgálati igazolványa van. Miközben a rendőr szerepét játssza, természetes, hogy szembe kerül egyes csoportokkal: ezek általában a bűnözők. Ilyenkor szükség lehet személyiségének védelmére is, egészen egyszerűen azért, mert egyébként személyesen rajta, vagy családján állhatnának bosszút. Nehezebb a helyzet, ha a másik oldalon nem bűnözők állnak: ha az intézkedések elszenvedői pl. politikai véleményüket nyilvánítók; jogszerűen, vagy akár jogszerűtlenül tüntetők; civilek, akik polgári engedetlenséggel élnek általuk jónak vélt célok érdekében. Ezen utóbbi esetekben a szerep és a személy elválik: lehet, hogy a rendőr személyesen egyetért a tüntetők ügyével; ám a hierarchikus szervezetben, amelynek tagja, csupán a szerep érvényesülhet. Arcát eltakarják.

77%

Év végéig még

23 909 991 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A rendőrök azonosíthatósága 2006-ban került a közvélemény érdeklődésének fókuszába. Az oszlató rendőrökről „leestek” a jelvények: a hiányzó azonosítók ügyében eljárások indultak. Ebben az időszakban került újra elő a rendőri arcképek fényképezésének témája. A korabeli teszetosza adatvédelmi biztosi gyakorlat sajnos még ezt követően sem mérlegelte az információs jogok közötti kívánatos egyensúlyt, és az elszabaduló adatvédelem mellé állt: úgy foglalt állást, hogy a rendőr  fényképe nem közölhető.  A rendőrök azonosíthatósága azóta is téma: adatvédelmi biztosként újra és újra szembesültem az újságírók kérdésével: miért kell kitakarni a rendőrök arcát a tudósításokban? Ez máig élő gyakorlat a magyar sajtóban, és esetenként – mint az operaház előtti tüntetésről készült tudósításoknál – egyenesen nevetséges eredményre vezet. Ideje hát áttekinteni, mi is a jogi helyzet a rendőrök azonosíthatóságával, és válaszolni arra a – kapcsolódó, de nem azonos  – kérdésre, hogy fényképezhető-e arcuk, s közölhető-e a fénykép.

Az azonosítás kérdésében egyszerűbb állást foglalni. Az Alkotmánybíróság már 2000-ben kimondta (54/2000. (XII. 18.) AB határozat): a rendőröknek nem szabad „arctalan tömegként” fellépniük: mindenképp azonosíthatónak kell lenniük. A helyzet persze – mint fentebb láttuk – bonyolultabb: a határozatból csak annak követelménye következik, hogy a rendőr azonosítható legyen. „Arctalan” indokolt esetben – ha szerepét és személyét távolítani kell – lehet a rendőr: viselhet sisakot, maszkot.

A rendőrök arcképével kapcsolatban az elsőként idézendő jogszabály a Polgári Törvénykönyv, ennek is a képmás jogi oltalmáról szóló rendelkezései. Ezek szerint a személyiségi jogi védelem kiterjed a képmásra is, annak nyilvánosságra hozatalához általában az érintett hozzájárulása kell. Vannak azonban kivételek: ilyen pl., ha a fénykép közszereplés során készül; vagy ha nem egyediesített, hanem tömegfelvételről van szó. Tömegfelvétel esetén tehát a kitakarás felesleges. Kérdés azonban, közszereplő-e a rendőr? Erre sokan —  pl. a 2006-ban regnáló adatvédelmi biztos – nemleges választ adott, ám a közelmúlt bírósági gyakorlata (lásd a Pécsi Ítélőtábla 2011-es ítéletét: Pf.I.20.360/2011/6) tömegrendezvények biztosítása során megállapítja a közszereplői minőséget.  Magam egyetértek ezzel az új értelmezéssel, bár az a fővárosi bíróságok gyakorlatában még nem jelent meg. Megjegyzendő, hogy az 2009-ben kihirdetett, ám hatályba nem lépett új  Ptk. rendezte a kérdést és engedélyezte a felvétel készítését a közhatalmat nyilvánosan gyakorló személyekről, így az intézkedő rendőrökről is – ez a szabály várhatóan szerepel majd a 2013-ban vagy 14-ben végül hatályba lépő szövegben.

Egy másik idézendő törvényhely a korábbi illetve az új adatvédelmi törvény azon szakasza, amely közérdekből nyilvánossá teszi a közfeladatot ellátó személyek feladatkörük ellátásával kapcsolatos személyes adatait. Ilyen lenne az arc is? Egyes civilek így érveltek. Ennek az érvelésnek a gyengéje, hogy azt jelentené: nincs lehetőség szereptávolításra. A rendőr arca nyilvános „adat”, tehát az arc nem takarható el indokolt esetben sem.

És van még egy harmadik jogszabály, amelyre tekintettel kell lennünk: a sajtóról illetve médiáról szóló aktuális törvény. Ha az újságíró jogszerűtlen intézkedést tapasztal, az arról való tudósítás, a valóság bemutatása törvényes adatkezelési felhatalmazásnak minősül: vagyis pl.  2006-ban a jelvény nélküli rendőrök cselekményeinek bemutatásához, illetőleg azonosításukhoz szükséges arcképek álláspontom szerint közölhetők voltak az akkori sajtótörvény szerint.

Mi is tehát a helyzet, ha mindezt összegezzük?

Az intézkedő rendőr azonosíthatósága alapkövetelmény: lehetnek azonban esetek, amikor arcának eltakarása indokolható és jogszerű.

Tömegfelvételek esetén azt tanácsolom, ne takarják ki a rendőrök arcképét. Ez felesleges.

Az új, a Pécsi Ítélőtábla által kifejtett értelmezés szerint a tömegrendezvényen intézkedő rendőr közszereplő. Ez teret adhat egyediesített felvételek közlésének addig is, amíg hatályba lépnek az új Ptk. rendelkezései, amelyek ezt várhatóan kifejezetten engedik majd.

Jóri András

(Fotó: Magyar Nemzet / Darnay Katalin)