Kell-e sóderbánya a Dunakanyar kapujába? A helyi lakosok népszavazást szeretnének

Nem csitulnak a kedélyek egy Duna-partra tervezett bányanyitás kapcsán a Komárom-Esztergom megyei Pilismaróton. December elején közmeghallgatást és falugyűlést tartottak, ahol bekiabálásokból és kivonulásokból sem volt hiány. Megkérdeztük a korábban bányaellenesnek tartott polgármestert, hogy támogatja vagy sem a beruházást. A községvezető elmondása szerint kizárólag a tényekkel foglalkozik, és azt nézi, mi a legjobb a település számára. Azt, hogy miből valósulhat meg a beruházás, nem tudni, a vállalkozó kitérő válaszokat adott a fórumon.

Bő két éve derült ki a lakosság számára, hogy egy cég kavicsbányát tervez nyitni a Dunakanyarban, ráadásul közvetlenül a Duna partján. Az öbölben korábban már termeltek ki kavicsot, ezért az ott élők egy része kategorikusan elutasítja a beruházást. A helyzetet nehezíti, hogy az előző testület a bányában érdekelt céggel szerződést kötött, azt felbontani nehéz lenne – bár nem lehetetlen. Az akkori felháborodás hatására mind a polgármester, mind a testület lemondott, az időközi választást idén májusban tartották.

Sokak szerint az újonnan megválasztott polgármester hátba szúrta őket, Hunyadi Balázs ugyanis bányaellenesnek tűnt számukra, megválasztása után mégis megbeszélést folytatott a beruházó GM-Pro Kft. képviselőivel.

A zajtól féltik a turizmust

A helyi fűtetlen sportcsarnokban nagyságrendileg száz ember várta a közmeghallgatást december 3-án. A 122 hektárosra tervezett bánya nem csak a pilismarótiak életét befolyásolná. A szemközti oldalon lévő, és egyre inkább a turizmusra fókuszáló Zebegény sem járna jól. A Duna melletti kotrás hangjait ugyanis tökéletesen viszi a víz, az idősebb ott élők pontosan tudják, mennyi zajjal és mekkora forgalommal járna a kitermelés, amelyet a környezetvédelmi hatástanulmány szerint elsősorban a Dunán szállítanának el.

Bányanyitás miatt áll a bál a Dunakanyarban, lemondott a pilismaróti polgármester | atlatszo.hu

„A vállalkozó nem teregette ki az üzleti tervét, de nagyságrendileg 10 millió forint adóbevétellel és 4-5 millió forint bérleti díjjal számolunk évente. Ez jelenleg a település adóbevételének az egyhatoda.” Pergel állítása szerint szükségük van erre a bevételre, hogy a település fejlődhessen.

A közmeghallgatás elején a polgármester prezentálta a település anyagi helyzetét. Hamar kiderült, hogy a kétezer lakosú település nehéz anyagi helyzetben van.

A polgármester meghívta dr. Ligetvári Ferencet (kertépítész, vízgazdálkodási szakmérnök, egyetemi tanár, MTA doktor, volt miniszter) hogy mondja el, milyen hatásokkal jár a bánya, és milyen lehetőség lesz a rekultivációra. Az idős szakember megszólalását félbeszakította a közönség, hamar eljutott odáig a lakosság, hogy nem arról kellene beszélni, mi lesz, ha majd bezár a bánya, hanem arról, hogy legyen-e vagy nem. Ekkor felpattant egy nő – aki feltételezhetően a GM-Pro Kft. egyik tulajdonosa lehetett, bár nem mutatkozott be – és meglehetősen keresetlen stílusban osztotta ki azokat, akik nem kívánják meghallgatni a mondanivalójukat. Ekkor többen felálltak, és távoztak a teremből.

Hunyadi Balázs polgármester ezután próbálta lecsillapítani a kedélyeket, és vázolta, hogy a korábban megkötött szerződés alapján fennáll egy jogi kötelezettségvállalás, plusz a bányatársaság rendelkezik minden szükséges engedéllyel.

A szükséges környezetvédelmi engedélyt az illetékes kormányhivatal adta ki 2020 májusában.Ezt ugyan a lakosok igyekeztek megtorpedózni: a kormányhivatalhoz fordultak még 2020-ban, amely vissza is vonta a környezetvédelmi engedélyt. Ezt megfellebbezte a vállalkozó, így az ügy a Győri Ítélőtáblához került, ahol 2021 júliusában azt a döntést hozták, hogy a természetvédelmi engedély mégis érvényes. Ugyanazon év őszén a kormányhivatal kért felülvizsgálati kérelmet a Kúriánál arra hivatkozva, hogy az alapvető jogok biztosának a perbelépése elmaradt. A Kúria helyt adott a kérelemnek, és új, elsőfokú eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot. 2022 júniusában jelezte az ombudsmani hivatal, hogy nem akar ezzel a jogával élni. Június 30-ától a Győri Ítélőtábla döntése alapján a GM-Pro Kft. környezetvédelmi engedélye érvényes.

Belebukott a testület a bányanyitásba, de még nincs vége: bíróságra került az ügy | atlatszo.hu

A lakosság, miután értesült a tervekről, a Kormányhivatalhoz fordult, amely példás gyorsasággal visszavonta a vállalkozó környezetvédelmi engedélyét. A vállalkozó a döntést megfellebbezte, így az ügy a győri ítélőtáblához került, ahol 2021. július 14-én azt a döntést hozták, hogy a természetvédelmi engedély mégis érvényes.

De ez nem elég a bányanyitáshoz. Ahhoz, hogy az igénylő a 122 hektáros területen meg tudja kezdeni a tevékenységét, módosítani kell a településrendezési tervet és a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ). Az  előző önkormányzat támogatta a bányanyitást, ennek köszönhetően a polgármester a bányatelekkel érintett ingatlanokat kiemelt fejlesztési területté nyilvánította, és a településrendezési eszközök módosításáról döntött.

A vállalkozó értetlenkedik

A GM-Pro tulajdonosa, Molnár Péter elmondta, hogy alapvetően nem érti, miért most kerül szóba a téma, hisz a cég 2017-ben kért kutatási engedélyt a területen, 2019-ben pedig a helyi újságban is vázolták a terveket, az előző testület pedig semmilyen akadályt nem állított a projekttel szemben.

A felszólaló lakosok közül sokan az ingatlanjukat féltik, többeket érdekelt, ki fizeti meg az esetlegesen keletkező károkat és az értékcsökkenést. Mi lesz a közúti szállítással, ami elvileg nincs betervezve, de hajózási tilalom esetén az egyetlen lehetőség, viszont a túlterhelt és rossz állapotú 11-es út esetén ez nem biztos, hogy jó döntés. A kérdéses út felújítását pedig épp most fújta le a kormány, pénzhiányra hivatkozva. A lakosság másik fele pedig a csökkenő talajvíz miatt fejezte ki aggodalmát, amit a mostani nyáron bánya nélkül is nehezen lehetett kezelni a térségben.

Bánya, de mégis miből?

Többen is firtatták, hogy a 33 millió forint árbevételű, 3 millió forintos törzstőkével rendelkező cég hogyan fogja finanszírozni a bányanyitás költségeit. Erre ugyan nem válaszolt Molnár Péter, de a felkészült hallgatóság hamar kielemezte a családi viszonyokat, így kiderült, hogy Molnár apósa is bányavállalkozó, és cége, a főleg exportra dolgozó Perlit-92 Kft. jól prosperál. Molnár ugyanakkor az Átlátszó kérdésére elmondta, hogy nem apósa finanszírozná a leendő bányát, de arra nem válaszolt, miből tervezik a nyitást.

A gyűlés végére az látszott körvonalazódni, hogy a legjobb lenne népszavazást kiírni a témában, hogy kiderüljön, az ellenzők vagy a támogatók vannak-e többségben. Ezt szeretné az ott megjelentek nagy része is, amennyire a reakciókból következtetni lehetett. Nehezíti a helyzetet, hogy a bánya környékén fekvő házakat főleg üdülőnek használják (a bányától az első ház 600 méterre van), a legtöbb érintett nincs bejelentkezve a településre, így szavazati joga sincs.

Bár Pilismarótra tervezik a bányát, annak hátrányaival elsősorban a szemben lévő Zebegény szembesülne, másodlagos hatásként pedig a közúti szállítás esetén az egész Dunakanyar, Pilismaróttól Budapestig. Több megjelent szerint: „Nem az a kérdés, lesz-e, hanem az, hogy mikor lesz Pilismaróton bánya.”

A bányaellenesnek tartott polgármester kompromisszumot keres

Megkerestük Hunyadi Balázst, leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy támogatja vagy sem a bányanyitást.

A polgármester a következőkről tájékoztatta lapunkat: „Kompromisszumos megoldásra törekszem, mert van egy szerződés (ezt még az előző testület kötötte meg – a szerk.), a településrendezési  tervezési szerződés. Innentől fogva én nem végzem a munkámat, ha ezen szerződéseknek nem járok utána. Nekem egy feladatom van: nem a döntés, hanem az, hogy tájékoztassam a lakosságot objektíven arról, hogy itt mi történt, jelenleg mi történik, és akkor a következőkben mi történhet.”

Hunyadi Balázs elmondta, hogy a megválasztása utáni reggelen hívta fel Molnár Péter, a GM-Pro Kft. ügyvezetője. „Az első találkozóra nyáron került sor, dr. Gyurász Gábor ügyvéd úrral mentem el. Egy informális beszélgetés zajlott, és azóta is informális beszélgetések zajlottak. Utánanéztem a jogi, környezetvédelmi és a gazdasági szempontoknak is, és most jutottunk el oda, hogy a képviselő-testület felhatalmazásával konkrétabb formában tárgyalásokat kezdhetünk. Ezzel a bánya ellenzői nem értenek egyet, szerintük egyáltalán nem szabadna tárgyalásokat folytatni” – tette hozzá a polgármester.

Megkérdeztük tőle azt is, hogy mennyi bevételt jelenthet a falunak a bánya éves szinten. „Én nyilván azt mondom, hogy nem lobbizva a bányáért, de lobbizva Pilismarótért, ha és amennyiben ez így valósulna meg, az a belépő sok tízmillió mellett éves szinten is több tízmillió forint lehet.”

Zimre Zsuzsa

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Duna Pilismarótnál és a Maróti-öböl. A község az Esztergomi kistérségben található. (MTI Fotó: H. Szabó Sándor)