Két generációval később hátrahagyni a holokausztot – nem könnyű, de lehetséges

Az On The Spot legújabb filmje, a Születési helye: Auschwitz a transzgenerációs traumát mutatja be három nő élettörténetén keresztül. A koncentrációs táborban született Angéla és lánya, Kati a kamerák előtt utaznak vissza a múltba és körbe a világban, feloldást keresve. Az idén online megrendezett Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) a film március 7-től, digitális jegyvásárlás után lesz megtekinthető.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

A generációk közötti traumák most, amikor a Holokauszt-túlélők unokái nőnek fel, nagy hangsúlyt kapnak a művészvilágban. Az utóbbi években rengeteg ilyen film született: többek között Révész Bálint Nagyi projektje vagy a NANA, Serena Dykman dokumentumfilmje. A népszerű Unorthodox-sorozatban (és főleg a sorozat alapját képező A másik út című könyvben) is szerepet játszik a holokauszt-trauma öröklődése, de még a nemzetközileg elismert Mundruczó filmben, a Pieces of a Woman-ban is megjelenik egy holokauszttúlélői szál az anya szerepében.

Ebbe a kánonba illeszkedik S. Takács András és Cseke Eszter, az On The Spot január 27-én, a holokauszt nemzetközi világnapján bemutatott filmje, a Születési helye: Auschwitz.

A film egyik főszereplője, Angéla kevesebb mint egy kilóval született a haláltáborban. Anyján, akit nem sokkal korábban hurcoltak el Magyarországról, dr. Mengele kísérletezett. Angéla titokban, a barakkban töltötte élete első heteit, annyira gyengén, hogy sírni sem tudott. Miután a tábort felszabadították, anya és lánya megmenekült, majd hazatért Magyarországra. A fel-fel lángoló antiszemitizmus korában, egy második férfi/apa elvesztése után emigráltak. Az anya haláláig nagyon szoros maradt köztük a kapcsolat.

Forrás: bidf.hu

A film másik főszereplője, Kati Kanadában él a családjával. Rákkutatóként dolgozik és megpróbálja megfejteni a holokauszttúlélők rákos megbetegedéseinek okát. Anyja tiltakozása ellenére egy rabbihoz megy feleségül, ortodox zsidó közösségben él. És mindent megtesz azért, hogy gyerekeinek ne adja tovább azt a traumát, amit ő anyjától, a táborban született Angélától örökölt. Kati ugyanis a holokauszt emlékének árnyékában nőtt fel: rettegésben, túlélésre nevelve.

A kamerák előtt a két nő visszatér Magyarországra, ellátogat Izraelbe és találkozik Ferenc pápával Auschwitzban.

A film talán legjelentősebb jelenetében azonban kettesben ülnek a stúdióban, és megpróbálják megfejteni, megmagyarázni a traumát, amit egymásra örökítettek.

A két nő monológját és párbeszédét régi képek egészítik ki: a háború után Magyarországon, Angéla és Kati fiatalkorában, Magyarországon és Kanadában készült felvételek. Egy telefonbeszélgetés Kati és a nagymama között, aki egy iskolai projekt kedvéért mesél neki 1944-ről. Arról, amikor megérkezett a táborba, Josef Mengeléről és arról az orvosnőről, aki megpróbálta rávenni az abortuszra.

A holokauszttúlélő nagymama csak itt, hangfelvételen jelenik meg a filmben: emléke azonban lépten-nyomon előjön, ahogy lánya és unokája megpróbálja a saját emlékeit és traumáit rendezni, hogy a következő generációknak ne kelljen ezzel foglalkoznia.

BIDF2021 – Born in Auschwitz – Születési helye: Auschwitz from BIDF on Vimeo.

Takács András és Cseke Eszter mintegy öt éven keresztül, öt országon át követte kamerájával a két nőt. A Prima Primissima Díjas és Pulitzer Emlékdíjas páros korábban is foglalkozott a születés emlékének hatásával, Az ellenség gyermekei című sorozatban például olyan embereket mutattak be, akik a történelem legsötétebb időszakaiban születtek: a vietnami háborúban, a román kommunizmusban, Észak-Koreában. Nekik köszönhetően ismerhetjük a másik két túlélőt, a világhírű magyar származású írót, Edith Eva Egert, illetve dr. Gabor Mate kanadai orvost, a gyerekkori trauma, a fejlődés, a függőség és ADHD terén elismert szakértőt.

A Születési helye: Auschwitz azonban nem a túlélést mutatja be, hanem azt, hogy milyen lenyomatot hagy a trauma a családon és a jövőn – még fél évszázaddal később is.

Nem holokausztfilm, legalábbis biztosan nem szokványos. Bemutatja a múltat, a holokausztot, a háború utáni országot és a vidéki városok antiszemitizmusát a század második felében, de hangsúlyosan a jövőre koncentrál.

Bár fontos kérdés, hogy Angéla hogyan dolgozza fel a traumákat, amik magzatkorától meghatározták az életét, sokkal fontosabb az, hogy hogyan oldja fel a család ezeket, hogy az unokák már ne örököljék.

2021-ben, amikor egyre kevesebb holokauszttúlélő van életben, és ezzel párhuzamosan egyre több utód nő fel, a holokauszt emlékének és a traumáinak átörökítése és megértése egyszerre sürgető és fontos téma. A Születési helye: Auschwitz pedig egy remek film, ami ezt a komplex témát nagyon emberi módon, testközelből mutatja be.

A film premiervetítése március 7-én lesz a BIDF keretei között. A bemutató után online stúdióbeszélgetés tekinthető meg a rendezőkkel, Cseke Eszterrel és S. Takács Andrással, valamint a film nagykövetével, Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal és az Örökölt sors írójával, Finali Gábor rabbival és Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal.

Online rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF) 2021. március 1– 10. között, melyen 30 alkotást láthatunk – otthon, a fotelünkből. Magányosan vegetáló Gorbacsov; fehérorosz nyugalmazott tábornok, aki sztriptíztáncos unokájával él együtt; nagy dilemma előtt álló serpák; módos nyugdíjasok Floridában; elefántcsontparti férfi, az európai jogrend szerint embercsempész bűnöző, afrikai sorstársai szemében megváltó; nagymama, aki 1944 végén Auschwitzban született. E filmhősök a fővárosi mozik helyett ezúttal mind-mind az otthonunkba költözhetnek. Ezúttal ugyanis a hivatalosan 7. Budapest International Documentary Festival (BIDF) névre hallgató jelentős kulturális esemény a digitális térben látható, belépő ellenében, a fesztivál weboldaláról. Egy megváltott digitális jeggyel egy filmet akár egy egész család vagy baráti kör is megtekinthet. A művek a premiervetítések után a fesztivál teljes ideje alatt elérhetők lesznek, Magyarország területéről bárki számára. A vetítésekhez mindig kapcsolódik egy beszélgetés a filmek rendezőivel és a különböző témák „nagyköveteivel”, szakértőivel. – olvasható a BIDF sajtóanyagában.

Rutai Lili

Címlapkép: BIDF