„Van, akinek egy anyukája van, és van, akinek még több” – egynemű pár örökbefogadásáról készült dokumentumfilm

Az Anyáim története egy egynemű pár örökbefogadási eljárását kíséri végig. Dér Asia és Haragonics Sára első egész estés dokumentumfilmje bemutatja a pár félelmeit, az örökbefogadás nehézségeit és szépségeit is. A film itthon március 6-án, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) debütál.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Én mindig hezitálok aközött, hogy most vajon miért nem foglalkoznak velünk: azért, mert melegek vagyunk vagy azért mert ennyire szervezetlenség és káosz van” – ez az egy mondat, amit egy gyerek örökbefogadására vágyó Virág mond, tökéletesen leírja az egynemű párok gyerekvállalásának nehézségét Magyarországon.

Dér Asia és Haragonics Sára egész estés dokumentumfilmje két nő, Virág és Nóra családalapítását mutatja be a tervezéstől kezdve, a várakozáson át a beteljesülésig. Virág egykor parlamenti képviselő volt, élettársa, Nóra, zenész. Ők ketten egy olyan országban akarnak gyereket vállalni, ahol az egynemű párok mind a politikusoktól, mind az utca emberétől számtalan sértést kapnak. Egy olyan országban, ahol nem fogadhatnak örökbe és nem is házasodhatnak össze, ezért mindketten egyedülállóként jelentkeznek anyukának.

Az Anyáim története többek között szeretetről, családról, magyar politikáról, emigrációról szól. Őszinte, kendőzetlen és megrázó.

Bemutatja egyrészt azt, hogy mennyire bonyolult hazánkban egy egynemű pár számára az örökbefogadás folyamata – a 2020 decemberi Alaptörvény-módosító tervezet („Az anya nő, az apa férfi.”) és a házasságon kívül örökbefogadást ellehetetlenítő friss kormányrendelet hatályba lépése előtt is.

A film betekintést enged abba is, hogy milyen nehézségekkel küzdenek az örökbefogadó szülők és a gyermek. Megmutatja, hogy mennyire nehéz „második anyának” lenni, elfojtani az anyai ösztönöket egy szivárványcsaládban. És illusztrálja, hogy milyen félelmetes dolog Magyarországon homoszexuális párként roma kislányt nevelni.

De ezzel együtt rámutat arra is, hogy miért éri meg mindez: a boldog pillanatokért, a közös viccekért, a fejlődésért, a hatalmas mosolyért Melissa arcán, aki annyira alulfejlett, amikor a párhoz kerül, hogy a fogyatékosságot sem tudták nála kizárni.

Kép forrása: BIDF

Az Anyáim története nem érkezhetett volna jobbkor: az egyedülálló örökbefogadó szülők csak Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszternek a különös méltánylásával fogadhatnak örökbe – írja a szombaton megjelent Magyar Közlöny. A módosítás hivatalos célja az, hogy gyerekek „valóban tartós szeretetközösségben nevelkedhessenek fel”. A házaspárok „preferálását” pedig a törvényjavaslatban azzal indokolják, hogy az élettársi kapcsolatok harmada öt éven belül felbomlik, míg a házasságok esetében 10%  alatt van ez az arány.

A rendelkezés ezzel azonban kizárja az azonos nemű párokat, akik Magyarországon nem köthetnek házasságot, csak bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek, ami – bár a házassághoz hasonló jogokat biztosít –  mostantól az örökbefogadáshoz nem lesz elég.

Mindezzel párhuzamosan a házaspárok számára az örökbefogadás folyamata egyre könnyebb lett: 2020 júniusában a kormány elfogadta az örökbefogadásról szóló törvény módosítását, ami érthetőbbé és gyorsabbá teszi a folyamatot, de ezzel együtt opcionálissá és ingyenessé a felkészítő tanfolyamot. A módosítás ellen tiltakozott többek között az aHang is, illetve olyan szakértők, mint Mártonffy Zsuzsa, többszörös örökbefogadó szülő és az Akiknek két anyja van című könyv szerzője, valamint ismert magyar alkotók, mint Grecsó Krisztián és Tompa Andrea is.

Az Anyáim története egy „átlagos” párt mutat be, akik – mint oly sokan ebben a korban – gyereket vállalnak. Ugyanúgy veszekednek az édességeken, vagy örülnek annak, ha a gyermek abbahagyja a sírást, mint bármelyik másik pár. A különbség csupán annyi, hogy Nóra és Virág mindketten nők.

A film varázsát pedig pont az adja, hogy bemutatja az átlagosságot egy különleges család életében.

Rámutat arra, hogy a szivárványcsaládok nem csak a közösségi médián megjelenő posztokban és a törvényjavaslatokban léteznek. De bevezet az ő világukba, ahol ezeknek a posztoknak és javaslatoknak hatalmas súlya van.

BIDF 2021 – Her Mothers – Anyáim története from BIDF on Vimeo.

Dér Asia dokumentumfilm-rendezőként végzett a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetemen. Diplomafilmjét jelölték a Magyar Filmszemlén a Legjobb magyar rövidfilm díjára, és 2018-ban bekerült a Filmalap Inkubátor programjának nyertesei közé. A Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének alapító és elnökségi tagja.

Haragonics Sári dokumentumfilm-rendező mesterszakon végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Diplomafilmjével elnyerte a Verzió Nemzetközi Dokumentumfilm fesztivál ZOOM-IN szekciójának fődíját 2015-ben. 2018 óta az SZFE Doktori Iskola hallgatója.

Az Anyáim története című dokumentumfilm a torontói HotDox filmfesztiválon debütált, itthon a BIDF-en mutatkozik be, március 6-án, majd a fesztivál honlapján március 10-ig lesz megtekinthető az online jegy megvásárlásáért cserébe. Ezután az HBO és HBO Go kínálatába is bekerül. A film BIDF-es premiervetítése után a két rendezővel, Dér Asiával és Haragonics Sárival, illetve a film Civil Nagykövetével, örökbefogadó szülővel, Pál Mártonnal, valamint Szabó Mátéval, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatójával lesz online beszélgetés.

Online rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF) 2021. március 1- 10. között, melyen 30 alkotást láthatunk – otthon, a fotelünkből. Magányosan vegetáló Gorbacsov; fehérorosz nyugalmazott tábornok, aki sztriptíztáncos unokájával él együtt; nagy dilemma előtt álló serpák; módos nyugdíjasok Floridában; elefántcsontparti férfi, az európai jogrend szerint embercsempész bűnöző, afrikai sorstársai szemében megváltó; nagymama, aki 1944 végén Auschwitzban született. E filmhősök a fővárosi mozik helyett ezúttal mind-mind az otthonunkba költözhetnek. Ezúttal ugyanis a hivatalosan 7. Budapest International Documentary Festival (BIDF) névre hallgató jelentős kulturális esemény a digitális térben látható, belépő ellenében, a fesztivál weboldaláról. Egy megváltott digitális jeggyel egy filmet akár egy egész család vagy baráti kör is megtekinthet. A művek a premiervetítések után a fesztivál teljes ideje alatt elérhetők lesznek, Magyarország területéről bárki számára. A vetítésekhez mindig kapcsolódik egy beszélgetés a filmek rendezőivel és a különböző témák „nagyköveteivel”, szakértőivel. – olvasható a BIDF sajtóanyagában.

Rutai Lili

Címlapkép: BIDF