Ez a régió nem a gyengéknek való, soha nem is volt az. Martyn Rady könyvét olvasva csak kapkodjuk a fejünket.

Az akár sztárbiológusnak számító, de minimum mértékadó rendszerökológus Jordán Ferenc nem az apokalipszis lovagja, aki csak arról ír, mit baltázott el az emberiség.

Gyáni Gábor és Szilágyi Adrienn saccra közel 2 kilós kötete kifejezetten olvasmányos módon mutatja be a magyarországi főnemesek életét.

Shoshana Zuboff kötete a megfigyelési kapitalizmusról szól, amelyben magáncégek hatalmas tudásra tesznek szert.

A már rég komplettnek, s még inkább komplexnek mondható életmű most újabb könyvvel gyarapodott a szerző hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli fotóival.

Ablonczy Balázs történész kötete 1944-ről mesél a kisemberek sorsán keresztül. Az ügyeskedésekről, menekülésről, kitelepítésről, éhezésről, bombázásokról.

Az I. világháború kirobbanásakor is azt mondták a hatalmasok, mint manapság, így nagyon időszerű a kérdés, hogy ki a felelős egy háborúért.

Lea Ypi könyve egyszerre családtörténet és történelemi regény, ami társadalmi és politikai témákat feszeget.

Radnóti Sándor A táj keletkezéstörténetei című kötete művészet-, kultúr- és filozófiatörténeti munka a tájról és az azt alakító emberről.

Miközben mindennek van szociológiája, például a családnak is, a rokonságok tanulmányozása pedig már-már a társadalomtudomány őse, ám éppen mintha a barátságnak nem lenne szociológiája.

Paradoxon, hogy a nehéz időket úgy élték-élik túl az oroszok, hogy nem a földre kuporodva várják a halált, megadva magukat, hanem a vodkával alkalmazkodnak a rideg valósághoz.