Az előző ciklus fideszes szavazatnövekedését térképen is ábrázoltuk. A kapott látvány nem támasztja alá azt az elméletet, hogy a közel ötszáz mozgósításgyanús körzet az ország legszegényebb régióiból került volna ki. Inkább az feltűnő, hogy az a szavazási metódus, amelyik korábban a legkiszolgáltatottabb helyekre volt jellemző, más vidékeken is megjelent.
Az Átlátszó a múlt előtti héten hozott nyilvánosságra egy táblázatot, amelyik arra enged következtetni, hogy a Fidesz jelentős mozgósításra készül a Borsod 5. körzetben és vélhetően mindenhol máshol. Ami nem meglepő sem az eddigi tapasztalatok fényében, sem annak az összeállításnak a tanulságai alapján, amelyet a NER jellegéről és működéséről készítettünk. Ebben írtunk arról a hálózati modellről – vagy az Orbán-rendszer főideológusa megfogalmazásában: „klientúraszerű szerkezetről” –, amely jellemzi a magyar közéletet, és amely alapján egy választás sokkal inkább tűnik erőforrás-gazdálkodási kérdésnek, mint különféle kampánytechnikák, kommunikációs megoldások dolgának.
A Választási földrajz Facebook-oldal nem sokkal ezt követően közölt egy összeállítást, amely azon körzeteket tartalmazza, amelyekben a választás napján szerintük mozgósítás történt. Azt érzékelték, hogy egyes körzetekben (jellemzően falvakban) az országos trendtől eltérően alakult a részvétel a választáson: hirtelen nőtt meg a szavazási kedv a délelőtti órákban.
A vizsgálathoz további három szempontot vontak be, amelyek – úgy vélik – pontosabb képet rajzolnak ki: valamelyik egyéni jelölt támogatottsága meghaladja a 60 százalékot, az egyéni jelöltre leadott szavazatok száma magasabb, mint annak pártjára leadott voksoké, és az átlagosnál magasabb a rontott szavazatok és a hiányzó szavazólapok aránya. Ennek alapján 493 „gyanús” szavazókört azonosítottak, amelyeknek az 52 százaléka ezer főnél kisebb település. Külön kitérnek az ország egyik első zárt cigány közösségének, az ózdi Bánszállástelepnek a szavazási eredményére.
A cigánytelep mint know how
Átnéztük a szóban forgó falusi körzeteket, és arra jutottunk, hogy nagy vonalakban már 2010-ben sem alakult a szavazás máshogy. Az említett Bánszállástelepen is 2006-ról 2010-re ugrott meg radikálisan a szavazók száma, és ez elsöprő fideszes győzelmet eredményezett. Azóta a kistelepüléseken és a szegregátumokban nem változott érdemben sem a dinamika, sem komolyan az arányok: szerényebb mértékben nőtt a részvétel és ezzel arányosan a Fideszre leadott szavazatok száma.
Térképre helyeztük a körzeteket, és a kapott látvány nem támasztotta alá azt az elméletet, hogy a közel ötszáz körzet az ország legszegényebb régióiból került volna ki. Inkább az feltűnő, hogy az a szavazási metódus, amelyik korábban a legkiszolgáltatottabb helyekre volt jellemző, más vidékeken is megjelent.
Hol terem a kétharmad?
Mindez azért lényeges, mert a közvéleményben rögzült egy téves képzet arról, hogy a Fidesz 2018-as nem várt mértékű erősödése honnét is származik. Eszerint a falvak lakossága sorakozott föl az addiginál is nagyobb számban a kormány mögött. Valójában a Fidesz támogatottsága valamennyi településtípuson nőtt.
Öt kategóriát hoztunk létre, hogy érzékeltessük a párt szavazóbázisát települési szinten. Falu alatt az 5000 főnél kisebb települést értjük, kisvárosnak az 5–15 ezer lakosságszámút hívjuk, középvárosnak a 15–50 ezer közöttit, míg nagyvárosnak nevezzük az 50 ezer főt meghaladó lakosságszámú várost, és ezenkívül van még Budapest. Látható, hogy a Budapesten kívüli három városi kategóriában a szavazatnövekmény 2014-ről 2018-ra meghaladja azt a bővülést, amelyet a falvak produkáltak.
Amit az ország egészén látunk, az igaz a kiszivárgott zempléni (Borsod 5.) körzetre is. Sőt, a táblázat egyértelműen azt mutatja, hogy a választás nem a falvakban, hanem a kis- és közepes városokban fog eldőlni. A cikkben megszólaltatott szakértő szerint „az az érdekes, hogy a [Fidesz] központ 2022-es elvárása magasabb, mint a 2018-as tényszám. »Ha ezt hozni tudják, akkor brutális eredmény lesz«”.
Márpedig a Fidesz által rögzített adatok azt mutatják, hogy a falvakban hozni tudják; amiben az összegyűjtött képviselői ajánlások alapján elmaradásban vannak, az a városi támogatók köre. A helyi fideszes jelölt 2018-as szavazatai között is – ahogy az összes szavazó között – felülreprezentáltak a körzet három városának (Sátoraljaújhely, Sárospatak, Encs) lakói.
Informátorunk szerint „valóban járnak is a falvakban, fenyegetik a közmunkásokat, hogy nem lesz közmunka, ha nem szavaznak Hörcsikre. Sőt, helyi önkormányzati képviselők kivételezett, megbízható közmunkásokkal, munkaidőben adatbázist gyűjtenek, illetve kiadják a kevésbé tájékozott, állásukat féltő embereknek, hogy kire kell szavazni.” A támogató aláírásokkal gyűjtött személyes adatokat az országgyűlési választások napján mozgósításra is fel lehet használni.
Csak felfelé!
Amikor tavaly elemeztük az egyéni választókerületeket, és ezt követően három kategóriába soroltuk őket (fideszes, ellenzéki, csatatér-körzet), fölhívtuk a figyelmet arra is, hogy ez egy statikus megközelítés, és a 2018-as erőviszonyokat veszi alapul. Azt, hogy mennyiben rajzolódik át a választási térkép, folytatódik-e a körzetek elfideszesedése, ma még nem látjuk, és nincs olyan módszer, amelyik a magyar politikai életet jelenleg a maga dinamikájában tudná vizsgálni.
Amiből ki tudunk indulni az az, hogy 2014 és 18 között miként változott meg az ország politikai térképe. Márpedig a Fidesz jelentősen átrendezte a választókörzeteket ez idő alatt. Mindösszesen öt olyan választókerület volt, ahol csökkent a kormánypártra leadott szavazatok száma, és további 11 olyan, ahol ugyan nőtt, a növekedés viszont elmarad az ellenzéki szavazatszám bővülésének mértékétől.
Az előző ciklus fideszes szavazatnövekedését térképen is ábrázoltuk. A mozgósításgyanús települések térképe és ez az ábra nem vág teljesen egybe, bár mutat átfedéseket.
Hová dől a lé?
Ugyanakkor érdekes jelenséget láthatunk, ha megnézzük az elköltött uniós forrásokat településszinten. A többször hivatkozott Borsod 5. körzetben nem nőtt különösebben a Fidesz támogatottsága, és láthatjuk, az előző ciklusban elköltött uniós pénz is elmarad a környéktől és az országos átlagtól. Viszont 2017-et követően a választókörzetbe, és hangsúlyosan Sátoraljaújhelyre érkező uniós pénzek már országosan is figyelemreméltónak tekinthetőek.
Nagyon hasonló jelenséget tapasztalunk például a Békés 4., azaz orosházi körzetben. Itt (volt) képviselő Simonka György, akivel szemben éppen az uniós forrásokkal való visszaélés miatt indult büntetőeljárás, de talán ennél is fontosabb, hogy ő nem tudott egyedül a megyében komoly szavazatemelkedést prezentálni. Ugyanakkor a körzetbe most érkezett jelentősebb összeg, ami nem független Lázár Jánostól, aki lassan fennhatósága alá vonta a területet. Ezen a héten kiderül, hogy ennek lesz-e látható eredménye.
A fentiekből következően az Átlátszó a választás napján – természetesen a részvétel figyelése, az országos eredményvárás és -elemzés mellett – olyan körzetekre fog koncentrálni, amelyekre igaz, amit a településtípusokról és az uniós forrásokról írtunk.
Az Átlátszó birtokába került irat szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal, „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában. A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, és sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rothschild vállalat sajtóirodájától nem kaptunk erre vonatkozó információt.
Debreciner.hu: Hatályon kívül helyezte a Vlagyimir Putyin díszpolgári címéről szóló döntését a Debreceni Egyetem szenátusa A Debreceni Egyetem honlapja március...
Privátbankár: Itt a brüsszeli válasz: nem kap gyorshitelt az Orbán-kormány az EU-tól Az Európai Bizottság vizsgálja a Helyreállítási Alap hitelkeretének...
Egy lengyel katolikus, abortusz és LMBTQ-ellenes szervezet, az Ordo Iuris Intézet is választási megfigyelőket küld Magyarországra. A csoport tagja egy katolikus szervezetek összefogására alapított hálózatnak, amelybe a Fidesz-közeli Alapjogokért Központot is felvették.
