Veszélyezteti-e Trinidad és Tobago kiberbűnözés elleni törvénye a médiaszabadságot?

Trinidad és Tobago törvényhozói egy kiberbűnözési törvénnyel igyekeznek fellépni az egyre gyakoribb online bűnözés ellen – legyen az gyűlöletbűncselekmény, adathalászat vagy csalás. Hasonló, online bűnözés elleni átfogó törvényeket már számos országban hoztak.

„3D Adatbiztonság” – fotó: Chris Potter, ccPixs.com, CC BY 2.0.

Azonban mind az újságírók, mind a közösségi média felhasználói kifogásolták a nemrég kiegészített törvény bizonyos részeit, mivel azok veszélyt jelenthetnek a szólásszabadságra és a sajtószabadságra.

83%

Év végéig még

17 866 772 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Először 2014. márciusban fogalmazták meg a törvényt, mely különböző online jogsértésekre, például bosszúpornóra, gyerekpornóra, zsarolásra, gyűlöletbeszédre, államtitkok védelmére terjedt ki, de már az eredeti törvényt is kritikázálták a médiában dolgozók nyolcadik cikkelye miatt, mely kriminalizálja „a számítógépes adatok illegális beszerzését” és az „olyan adatokhoz való hozzáférést, melyek illegálisan lettek beszerezve”.

Hasonlóképp Jamaica Adatvédelmi Rendeletéhez, a Trinidad és Tobago-i jogszabályt is sokan kritizálták annak nem egyértelmű megfogalmazása miatt, illetve amiért aránytalanul súlyos büntetéseket szab ki újságírókra és bejelentőkre.

A törvénytervezet szerint több mint húszmillió forintos büntetés és/vagy három év börtön jár annak, akit bűnösnek találnak információk illegális szivárogtatásáért.

Habár úgy tűnhet, hogy a törvény pusztán csak bűncselekményekre vonatkozik, az kiterjedhet például kormányzati dokumentumok szivárogtatására is, mely az újságírók és aktivisták egyik eszköze arra, hogy felelősségre vonhassák a kormányt. A jogszabály jelenlegi verziója kriminalizálja az ilyen cselekményeket.

A fent említett súlyos büntetések miatt jogosan aggódik a Trinidad és Tobago Médiaegyesülete (MATT), mely „#shutuplegislation”-nek, vagyis „fogd be törvénynek” nevezte el a jogszabályt. Az egyesület számos tagja felszólalt a törvényt felülvizsgáló parlamenti különbizottság egyik ülése alatt.

Trinidad és Tobago Médiaegyesületét képviselem ma a parlamenti különbizottság előtt az új #Kiberbűnözési törvény kapcsán. A jogszabály veszélyezteti a #sajtószabadságot és kriminalizálja az újságírók munkáját. @MediaAssocTT

— Dr. Emir Crowne (@SportsLaws) 2018. május 29.

A bizottsági ülésen Dr. Sheila Rampersad, az egyesület kiberbűnözési törvénnyel foglalkozó operatív bizottságának elnöke arra kérte törvényhozókat, hogy egy, a közérdeket kivételként jegyző cikkelyt is adjanak hozzá a törvényhez. Dr. Rampersad szerint:

[a közérdeket kivételnek tekintő cikkely] ellenére a csalás és a szándékos károkozás továbbra is elszámoltatható lenne, míg az állampolgárok és államépítéssel foglalkozó szervezetek és intézmények jogait továbbra is megelőző jelleggel védené az átláthatóság elősegítése által.

Egy Global Voicesnak adott interjúban Dr. Rampersad kiemelte, hogy a Médiaegyesület által javasolt törvénykiegészítés „védene minden olyan újságírót, szervezetet és egyént, akik a közérdekért dolgoznak”.

Dr. Rampersad szerint a még ki nem hirdetett Adatvédelmi Törvény „problémás és idejétmúlt”, mivel az újságírást továbbra is veszélyeztetné a becsületsértésért és rágalmazásért járó büntetőjogi felelősségre vonás a 167 éves Becsületsértésről és Rágalmazásról Szóló Törvény 8. cikkelye alapján. Továbbá „a törvény széles értelmezhetőségi köre lehetővé teszi, hogy az Információszabadságról Szóló Törvény legjobb szándékú részeit semlegesítse”.

Dr. Emir Crowne, a Médiaegyesület szóban forgó törvénnyel foglalkozó pro bono jogi tanácsadója hozzátette, hogy a „szakszervezetek hagyományosan titokban megszerzett adatok miatt jöttek létre”, és hogy egy, „a közérdeket figyelembe vevő cikkely nélkül a szakszervezeteket is közvetlenül érinti a törvény”.

A Médiaegyesület a kivételről szóló cikket már 2016-ban javasolta a Főügyészi Hivatalnak a konzultációk során, mely végül a javaslatot „túl tágnak” ítélte.

Az újságírók aggódnak a munkájuk jövőjét illetően, amennyiben a törvényt elfogadják. Mark Lyndersay a következőt jegyezte meg az üggyel foglalkozó számos írásának egyikében:

Számos olyan korlátozás is el van rejtve a törvényben, mely rémisztő következményekkel járhat. Ilyen például a bírósági határozatok részleteinek felfedése, mely korlátozhatja azt a személyt, aki részt vesz egy bírósági eljárásban, és a törvény miatt vagy a határozat meghozatalának tényét, vagy annak részleteit nem fedheti fel.

Ez azt jelenti, hogy egy hírügynökség, mely bírósági eljárásban vesz részt, nem tehet közzé információt az eljárás kapcsán.

A Médiaegyesület, részleteiben megvizsgálva a jogszabályban szereplő antidemokratikus rendelkezéseket és alkotmányos jogsértéseket, azt reméli, hogy a parlamenti különbizottság, melynek tagjai független szenátorok és ellenzéki politikusok, vagy visszavonja majd a teljes törvényt felülvizsgálatra, vagy hozzátesz egy cikkelyt a hírügynökségek közérdeket szolgáló munkájának védelmére.

A bejegyzést a Global Voices Online magyar oldaláról vettük át. Szerző: Jada Steuart. Fordító: Wolford Zsófia. A bejegyzésre a Creative Commons 3.0 licenc vonatkozik.