A Nagy-Britanniában rekedt magyar állampolgárok csak a civilek segítségére számíthatnak

Vizet, kávét, gulyáslevest, WC papírt, nedves papírtörlőt vittek magyar civil aktivisták a hosszú napokra az angliai autóutakon és a meinston-i repülőtéren rekedt kamionosoknak.  Rajtuk kívül számos magyar család sorsa bizonytalan most Nagy-Britanniában, akik a konzulátus segítségére sem számíthatnak. Kumin Ferenc magyar nagykövet ugyan tegnap már osztogatott pogácsát a magyar kamionosoknak Dovernél és több kamionos is megerősítette, hogy hívta őket telefonon, de ezek a hívások egyes kamionosokat már a francia Calais-ben értek, vagyis a civilekhez képest a magyar kormány nagykövetsége minimum három nappal lemaradt állampolgáraink megsegítésében.

A Patreonon Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz.

Karácsony előtt számoltunk be arról, hogy hatvan kilométeres sor kanyargott a dover-i kompkikötő előtti autópályákon. Angliában élő magyarok gyűjtést szerveztek a kint rekedt kamionosok megsegítésére. A sofőrök azt mondták, nincs wc, nincs étel, nincs információ, és a nagykövetségtől sem kaptak segítséget.

81%

Év végéig még

19 885 062 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Francia határzár: az angliai Dover kikötőjében karácsonyoznak az elakadt magyar kamionosok

Hatvan kilométeres sor kanyarog a dover-i kompkikötő előtti autópályákon. A magyar Waberer’s cég 200 kint rekedt kamionjáról egyelőre nincsenek hírek. Angliában élő magyarok gyűjtést szerveztek a kint rekedt kamionosok megsegítésére. A sofőrök azt mondják, nincs wc, nincs étel, nincs információ, egyelőre a nagykövetségtől sem kaptak segítséget.

A BBC híreiben önkéntes csoportokat hoztak fel példaként, akik hideg-meleg élelmiszerrel, vízzel látják el az utakon rekedt kamionosokat. A Nem vagyunk HUNtalanok Facebook-csoport  idén március 15-én alakult – nyilatkozta az Átlátszónak Wellner József, jótékonysági csoport alapító, aki 11  éve él Nagy-Britanniában. A csoportalapítás konkrét célja az volt, hogy segítsék az első „lockdown” (márciusi karantén) idején a magyar embereket. „Egyetlen nap alatt több száz követőnk lett, majd pár nap múlva több ezren lettünk” – mondta el az Átlátszónak az alapító. A magyar nagykövetség honlapján is látható a civil csoport elérhetősége.

Márciusban még csak kisebb problémákat kellett megoldaniuk, közöttük bevásárlás, ügyintézés, de nem gondolták, hogy idén decemberben olyan problémáik merülnek fel a kint rekedt honfitársaknak, amelyeket  gyakorlatilag egyedül a civil összefogás tud orvosolni. „A Covid fertőzés vonzataiba nem tudtunk belegondolni, amikor a csoportot alapítottuk: hogy nem lesz étel, pénz és tartós lesz a munkanélküliség. Alapvetően nem pénzt gyűjtünk” – mondta az Átlátszónak Wellner József: „ezzel nem akartunk foglalkozni, de most muszáj – kamionosok rokonai, barátai rajtunk keresztül akarnak segíteni a kint rekedt barátoknak, családtagoknak. Magyarországról is jönnek adományok, sokan keresnek bennünket, de azt üzenjük, ne küldjenek támogatást, mert egyelőre annyi pénzünk van, hogy a kamionosokat élelmezni tudjuk.”

Wellner József az Átlátszóval megosztotta, hogy arra nincs kapacitásuk, hogy a szigorú adományi elszámolási rendszerrel is foglalkozzanak most, amikor naponta kell meleg ételt osztaniuk az autópályán rekedt kamionosoknak.

A legnehezebb feladat a TIER 4 zónába (a legmagasabb Covid fertőzöttségi zóna Angliában) bejuttatni az élelmiszert. Kedden már két napja voltak magukra hagyatva a kamionosok, ezért a „magyaros megoldás” azt jelentette, hogy ételosztó aktivisták felhajtottak az autópályára és az első magyar rendszámos kamionos elé hajtottak és lassításra, majd megállásra kényszerítették. Átpakolták az élelmiszer adományokat a leállított kamionba, mert tudták már, hogy az a kamion is a többiekhez tart, valahol le lesz állítva és tud majd a sorstársainak élelmiszert osztani.

Később, mivel nem engedték a rendőrök az aktivistákat a kamionok közelébe és a kamionosokat sem engedték ki a repülőtérről, így a szögesdrótos kerítésre másztak fel és ott dobálták át az adományokat.

„Öt napig ültem a kamionban a mainston-i reptéren” – nyilatkozza az Átlátszónak Mártha Márk a Waberer’s kamionsofőrje, aki elmondja, ilyet még nem élt át kamionos pályafutása során. Cége is sokat segít, tartják vele a kapcsolatot és a Nem vagyunk HUNtalanok és a Magyar Kamionos Segítség Kérés/Felajánlás csoporttal összekapcsolódott, „gerilla” ételosztásba kezdtek.

„Sajnos sok volt a tiltó szabály, nem lehetett dohányozni, ételt főzni, kávéhoz vizet forralni, szinte lehetetlen volt betartani a szabályokat, de köszönhetően a civil összefogásnak, december 24-én még karácsonyfánk is volt és millió képeslapot kaptunk. Megható, mennyien éreznek velünk együtt és buzdítanak minket kitartásra. Az első toy-toy WC-ék kedden érkeztek, a repülőtéren először öt darabot láttam, a ki tudja hány ezer kamionosnak ennyit hoztak, így  nem  tudok és nem is akarok arról beszélni, hogy milyenek voltak a higiénés viszonyok. Kaptunk viszont mindent a magyar segítő csoporttól: WC papírt, nedves papírtörlőt, vizet, kávét, gulyás levest, szóval meg vagyok hatva.” – meséli Mártha Márk már Calais-ből.

Tegnap 21.36 perckor mintegy 10 órai várakozás után, hogy negatív lett a Covid-tesztje,  optimistább hangüzenetet küldött: „Éppen úton vagyok, itt vagyok már majdnem a kikötőnél, úgyhogy látom a fényeket, én kiszabadultam.” Majd arról számolt be, hogy a reptérről az A229-es útra történő feljutás, ami nagyjából 400 méter volt, órákat vett igénybe. Hajnal 1 óra 25 perckor viszont hajóra tudott szállni és európai idő szerint 6.45 perckor sikerült megállnia a francia oldalon. A calais-i parkolás sem volt zökkenőmentes, mert a Waberer’s cég lefoglalt és kifizetett parkolóhelyeire nem akarták a francia rendőrök beengedni a magyar kamionokat, mondván, hogy a „parkoló megtelt”.

„A legrosszabb, hogy úgy indultam, egy hétre jövök ki.  Vasárnap éjfélkor jelentették be a franciák, hogy lezárták a határt. A legrosszabb a tehetetlenség.” – Zárja gondolatait Mártha Márk, akit december 24-én Győrben várt a családja karácsonyozni.

Valós élelmiszerhiányról számolnak be mások is, akik elmondják, hogy nem a saját kamionjukkal jöttek és egy hétre való élelmiszerük volt. Tartalék kaja ugyan mindig van a kamionosoknál, de a hűtőkapacitásuk véges. A hűtők akkumulátorról mennek, ugyanúgy, ahogy a fűtés és a belső világítás is, de az akkumulátorok lemerülnek, ha nem jár a motor és nincs töltés.

A magyar kamionosok látták, hogy Dovernél már attrocitások is voltak, lengyel kamionosok kerültek összetűzésbe a brit rendőrökkel, de azt mondják, hogy a magyar fuvarozók fegyelmezetten tartják a szabályokat és semmilyen konfliktus nem volt a brit hatóságokkal, annak ellenére sem, hogy mainston-i reptéren és a szögesdróton átdobálva adták be a segély szállítmányokat, mert az aktivisták nem mehettek be és a kamionosok nem jöhettek ki.

Teljes nemzetközi összetartásról számolnak be a sofőrök: egy magyar sofőrnek lemerült az akkumulátora, be kellett „bikázni”, majd kisebb szerelési munkálatokat kellett végrehajtani a kamionon, amihez szerszámokat a litván sofőrök adtak. Elkeseredettség és türelmetlenség persze van, amihez gyakran kürtkoncerteket adnak a sofőrök. „Mostmár gyakran nyomják a dudát. Sétálnak a rendőrök is. De verekedés vagy összetűzés nem volt.” – tudta meg az Átlátszó.

A kamionosokon kívül számos magyar család sorsa bizonytalan Nagy-Britanniában. P. Orsolyáék december 21-én este érkeztek a szigetországba.  „Hónapok óta nem látták a gyerekeim az apjukat. Együtt akartunk karácsonyozni. Most nem tudunk hazatérni, mert Magyarország kormánya 2021. február 8-ig nem engedi leszállni az Egyesült Királyságból érkező repülőjáratokat.

„A férjem 2014-ben ment ki dolgozni, itthon szakápoló volt majd kint idősgondozói állást kapott Manchesterben. Svájci frank hitel károsultak voltunk három gyerekkel, sehogyan sem sikerült dűlőre jutni a bankkal, a lakásunkat elárverezték.  Kétszer voltunk  kint azóta, utoljára  2016 karácsonyát töltöttük kint. A Covid előtt a férjem 6 hetente hazajárt. Júniusban haza tudott jönni, a nagylányunk akkor volt 18 éves. Szerettünk volna együtt karácsonyozni és most fogalmam sincs, hogyan jutunk haza. A nagykövetségtől semmitmondó, szignálatlan válaszleveket  kapunk az e-mailjeinkre” – osztotta meg az Átlátszóval a miniszterelnökkel és a magyar nagykövetséggel történt levelezését a családanya, aki elmondta, hogy sem erkölcsi, sem pénzbeni támogatásra nem számíthat három gyermekes bajba jutott magyar állampolgárként.

Kármán Irén