Nem titkosíthatja a kormány „bemondásra” a Budapest-Belgrád vasútvonal iratait

Szél Bernadett országgyűlési képviselő egy éve indított pert a Külügyminisztérium ellen, hogy hozzák nyilvánosságra a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházással kapcsolatos iratokat. Szél elsőfokon nem nyert, de másodfokon már arról döntött a bíróság, hogy a kormánynak be kell mutatnia azokat a konkrét külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Ha a kormány nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást, ki kell adnia a szerződést.

Az ország legnagyobb vasúti beruházásáról szinte alig tudni valamit. A kabinet megközelítőleg 750 milliárd forintos költségvetéssel számol, a fejlesztést pedig 85 százalékban kínai hitelből fedezné az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kétséges a projekt hosszú távú megtérülése is. A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, a Kínai Exim Bankkal kötött hitelszerződést titkosították, a kérdésekre senki sem válaszol érdemben.

A 350 kilométernyi Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását a harmadik Orbán-kormány határozta el még 2014-ben. A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki. Ennek tagja a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc Opus nevű cégének a leányvállalataként működő RM International Zrt., amelynek a keretszerződés 50 százaléka jut. A Budapest–Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. Mivel azonban a megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna.

Szél Bernadett országgyűlési képviselő ezért tavaly szeptemberben pert indított a Külügyminisztérium ellen, hogy hozzák nyilvánosságra az iratokat.

A képviselő most a Facebookon számolt be a fejleményekről. Ebből kiderült, hogy az elsőfokon arra jutottak, „még az is titkos, miért titkolják előlünk a kínai hitel részleteit”. A másodfokon most meghozott bírósági döntés értelmében azonban a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak bizonyítania kell, milyen külgazdasági és külpolitikai érdekek sérülnének a szerződés kiadásával.

Vagyis a kormány „nem titkosíthatja bemondásra” a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződését – írja a képviselő.

„A bíróság másodfokon arra kötelezte a kormányt, hogy nevezze meg konkrétan azokat a külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a szerződés nyilvánosság általi megismerése. Ha a kormány a semmitmondó indokláson kívül nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást, ki kell adnia a szerződést. (…) A per október 7-én folytatódik” – tette hozzá Szél Bernadett.

Katus Eszter

Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszer Kötcsén 2021. szeptember 4-én (forrás: Szijjártó Péter közéleti Facebook-oldala)

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!