Lehet-e a Fidesz retorikájával választást nyerni Németországban?

Getting your Trinity Audio player ready...

Vasárnap fontos tartományi választásokat tartanak két keletnémet tartományban. Az egykori NDK részét képező Szászország és Thüringia remek példája annak, hogy a növekvő infláció, a migrációs helyzet, valamint a magas energiaárak hogyan nyitnak teret a populista pártoknak, ugyanis a szélsőjobboldali AfD, valamint a baloldalból kivált, populista elemeket hangoztató Sahra Wagenknecht pártja (BSW) mindkét tartományban jó eredményekkel számolhat.

Orosz-ukrán háború, szankciók, migrációs nyomás. Három olyan téma, amelyhez alapvetően a helyi önkormányzati – Németországban tartományi – vezetés nem tud sokat hozzátenni. Mégis ezek a témák tematizálják a közbeszédet a szeptember elsején tartandó szárországi és thüringiai tartományi választásokon.

Az elmúlt öt évben sok minden történt a világpolitikában és a világgazdaságban, ami kihatott a keleti német tartományokban élők életére is. Az erre adott – inkább kormányzati, mintsem helyi – válaszok, az ottani, a nyugatnémetektől továbbra is elmaradó életszínvonal teret adott a populista pártoknak, hogy az elégedetlenség hangját felemeljék, ezzel politikai tőkét kovácsolva maguknak.

Thüringiában a hagyományosan erős, munkásokra és szociális igazságosságra építő Linke az elmúlt öt évben 17 százalékot vesztett a támogatottságából, míg a szélsőjobboldali AfD toronymagasan a legerősebb párt lett, emellett a Linkéből kiváló, populista Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) párt a semmiből néhány hónap alatt 18 százalékos támogatottságot ért el, mellyel már a harmadik legerősebb párt a tartományban. Szászországban, ahol a jobboldali CDU kormányoz, az AfD már holtversenyben áll velük az élen, míg a BSW itt is a harmadik helyen áll.

A két tartományban a legnagyobb problémákat a gyorsuló népességcsökkenés, a romló demográfiai mutatók, a szakképzett munkaerő hiánya, az infrastruktúra leépülése, különösen a kisebb falvakban, valamint az energiaáraok emelkedése okozza. Ezek égető problémák, különösen azért, mert a kelet-német régió gazdasága hagyományosan az iparra épül, amelynek teljesítménye a költségek növekedése, valamint a szakemberhiány miatt folyamatosan csökken. Az ezekből fakadó életszínvonal-csökkenés és elégedetlenség, valamint a szövetségi kormányzat népszerűtlensége pedig remek táptalajt biztosított a populista pártoknak.

Az AfD és a BSW is kísértetiesen hasonló politikát folytat, mint a magyar kormánypártok, nevezetesen hogy a fenti problémák okozói a migráció, a fegyverszállítások, a szankciós politika és úgy kompletten a Nyugat.

A keleti tartományokra jellemző nyugatellenesség, antikapitalista szemlélet pedig remek táptalajt jelentett a populizmusnak, és a két párt úgy uralta le a közvélemény kutatásokat, hogy a helyi problémákra egyáltalán nem kínált valós megoldásokat. A BSW – aki Magyar Péter pártjához hasonlóan egy one (wo)man showként funkcionál – arra építette a kampányát, hogy a helyi jelöltjeit szinte kizárva, a pártelnök a fegyverszállítások leállítását követelte a szövetségi kormányzattól. Ebben ugyanazt az álláspontot képviselik, mint a szélsőjobboldali AfD, akik gyakran Orbán Viktor politikáját emelték piedesztára, és tartják követendő példának.

A háború kérdése annyira befolyásolta a helyi politikát is, hogy a két tartomány CDU-s vezetése, Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök és Mario Voigt, a CDU thüringiai miniszterelnök-jelöltje a szavazatvesztés elkerülése miatt többször emelt hangot a háború  befejezéséért és a diplomáciai megoldás szorgalmazásáért, ami radikálisan szembemegy a pártvezetés álláspontjával, akik még intenzívebb fegyverszállítást követelnek a kormányzattól.

A másik kiemelt kampánytéma a migráció kérdése volt, az AfD régóta ismert idegenellenességéről, és következetesen képviselik azt az álláspontot, hogy az Angela Merkel által meghonosított wilkommenskultur hozta el Németország hanyatlását, és minden menekültet ki kellene toloncolni az országból, valamint kilépni az EU-ból is. Ebben egy fokkal konszolidáltabb álláspontot képvisel a BSW, akik a szakképzett munkaerőhiányra reagálva megkönnyítenék a munkaalapú migrációt, ugyanakkor a menekültpolitikát radikálisan szigorítanák.

Ez a fajta politika is ismerős lehet nekünk, magyaroknak, hiszen a FIDESZ az illegális migráció melletti ádáz küzdelem mellett egyre több vendégmunkást fogad be Magyarországra, ezzel is enyhíteni próbálva a szakképzett munkaerőhiányt.

A populizmus és a fasizmus térnyerése miatt a helyi gazdasági élet is kifejezte már aggodalmát. Az idegenellenesség, valamint az EU-ból való kilépéssel fenyegetés több befektetőt is elijeszthet a tartományokból, amely újabb pénzügyi kiesést és gazdasági lejtmenetet jelentene. Nem beszélve arról, hogy a szakképzett munkaerő hiányát még nehezebb kezelni akkor, ha a migrációs hátterű alkalmazottak nem tudnak vagy nem akarnak Thüringiában vagy Szászországban dolgozni. Emellett a turizmus is visszaesésre számíthat, mivel egy olyan kép alakul ki a két tartományról, hogy magas a szélsőjobboldali szavazók aránya, amely idegenellenességre és a neonácik jelenlétére utal, amely visszatarthatja az oda utazókat.

A legutóbbi mérések alapján, csak a számokra hagyatkozva elképzelhetetlennek tűnik, hogy az AfD vagy a BSW ne kerülne be a tartományi kormányzatba a vasárnapi választások után. Azonban nagy különbség a pártok között, hogy míg a BSW-vel eddig egyetlen párt sem zárt ki egy koalíciós kormányzást, addig az AfD-vel szemben egyértelműen és egységesen falat emeltek a pártok, a BSW is.

Források a közvélemény-kutatási adatokra:

• https://dawum.de/Sachsen/
• https://dawum.de/Thueringen/
• https://www.wahlrecht.de/umfragen/landtage/thueringen.htm
• https://www.wahlrecht.de/umfragen/landtage/sachsen.htm

A német történelmi múltra alapozva a fasiszta, szélsőjobboldali pártok ellen továbbra is érvényben van az úgynevezett Brandmauer (tűzfal), ami szinte kizárja, hogy az AfD adja a következő tartományi miniszterelnököt Thüringiában vagy Szászországban, hiába vezet előbbiben 8 százalékponttal a második CDU előtt. Az ottani pártvezető, Björn Höcke is tisztában van ezzel, aki fellépésein és beszédeiben tudatosan emeli be a szélsőjobboldali elemeket, gyakran akár Hitlert is idézve.

Az AfD nem titkolt célja ugyanis mindkét tartományban a szavazatok egyharmadának megszerzése, amivel már blokkolni tudnak minden olyan javaslatot, amihez minősített többség kell, akár jogszabályokról, akár személyi kinevezésekről van szó, megbénítva ezzel a tartományi parlamentek munkáját. Szintén a malmukra hajtja a vizet az a tény, hogy a jelenlegi számok alapján a CDU nem tud kormányt alakítani a baloldali-populista BSW nélkül, és az együttműködésük sikeressége eléggé kétséges. Az AfD minden lehetséges eszközzel támadni fog egy ilyen koalíciót, rámutatva arra, hogy a velük szemben érvényben lévő együttműködési tilalom miatt megy tönkre Németország.

Az AfD nem titkolt módon használja a keleti tartományokat egyfajta kísérleti helyszínként, ami óva intheti a nagy mainstream pártokat is, hiszen jövő év végén újra országos választásokat tartanak Németországban. És ha a kormányzattal szembeni elégedetlenség tovább nő, a populista pártok térnyerése ezzel egyenesen arányos lesz, és az AfD akár megkerülhetetlen erővé nőheti ki magát az országos politikában is.

Dóka Milán (Berlin)

Címlapkép: Björn Höcke, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt türingiai tartományi szervezetének vezetője (k) a meghallgatására érkezik a pere első tárgyalási napján, 2024. április 18-án a Szász-Anhalt tartománybeli Halle bíróságán. A vád szerint Höcke 2021-ben egy merseburgi pártgyűlést a náci rohamosztag által egykor használt „Alles für Deutschland” („Mindent Németországért”) felkiáltással zárt le, és amelynek használata Németországban bűncselekménynek számít. 2024 szeptemberében tartományi választásokat tartanak Türingiában, ahol a felmérések szerint jelenleg az AfD vezet. MTI/EPA pool/Filip Singer