Jelentősen megkönnyítené a kormány újabb bányák nyitását és a meglévők bővítését, hogy kielégítse az építőipar kavics- és sóderéhségét. Kiskunlacházán, Ócsán és Délegyházán már meg is indultak a bányanyitást előkészítő hatósági eljárások. Világörökségi, természetvédelmi területeket is érinthetnek a bányabővítések, melyekről esetleg nem is fog időben értesülni az érintett lakosság. Pedig a pilisvörösvári bányanyitás elleni tiltakozás megmutatta, mire képes egy széleskörű összefogás. A madocsai népszavazás viszont épp az ellenkezőjére példa. Félő, hogy az önkormányzati választások után felpörögnek az események: Orbán Győző kavicsbányáinak, Mészárosék építőipari cégeinek kell a matéria.
Egy júliusi kormányrendelet szerint Palkovics László miniszternek szeptember 30-ai határidővel kell összeállítania azoknak közép-magyarországi kavics- és sóderbányáknak a listáját, ahol a kitermelés mértéke jelentősen megnövelhető. Bár a bányák összeírásánál „a környezetvédelmi, földvédelmi és világörökségi szempontokat” is figyelembe kell venni, a rendelet egy másik pontja a bányanyitások és bővítések jogszabályi előírásain is módosítana. Mindezt annak érdekében, hogy a szükséges kavics-, sóder- és homokmennyiség folyamatosan rendelkezésre álljon a hazai építőipar számára.
Az intézkedések az építőiparban és bányászatban érdekelt oligarcha-körnek fognak leginkább kedvezni. De aggódhatnak a környezetvédők és a világörökségi területeket féltők is a jogszabályok egyszerűsítése miatt.
E téren az első intézkedés már meg is történt: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnökének július 18-ai utasítása eltörölte a bányafelügyelet által hozott határozatok közzétételének eddigi formáit. Vagyis előfordulhat majd, hogy az érintett lakosok vagy környezetvédelmi szervezetek csak késve értesülnek egy-egy bányanyitási vagy bővítési szándékról.
A kormányhatározatban megjelölt közép-magyarországi területen pedig már meg is indultak a kavics- vagy homokbányák bővítését célzó hatósági eljárások, például Kiskunlacháza, Délegyháza, Ócsa területén. A Dunai Cement Művek „Ócsa kavics” nevű bányája például évi 500 ezer tonnára növelné a kitermelt mennyiséget; igaz, a bővítés a bányaalap süllyesztésével történne, vagyis nem növekedne a 46 hektáros bányató vízfelülete. A környezetvédők szerint a vízfelület növekedése az egyik legnagyobb átka a bányabővítéseknek: mivel a nyílt víztükör elszívja a talajvizet, nemcsak az ivóvízkészlet csökken, hanem a megmaradt földterületek termőképessége is jelentősen romlik.
De ha most az egyik ócsai bányató vízfelülete nem is növekszik – mondjuk a 46 hektár sem mondható kis pocsolyának -, a bővítés mindenképp jelentős zaj- és levegőszennyezéssel fog járni, épp az ócsai tájvédelmi körzet közvetlen közelében. Ráadásul Ócsa külterületén egy másik cég is tervezi egy új, 40 hektáros homokbánya megnyitását – ebben az ügyben október 15-én lesz módjuk a helyieknek, hogy a hatóság által előírt közmeghallgatáson véleményt mondjanak.
De van, ahol már ki is adták a bővítésre vonatkozó engedélyt: Bugyi egyik kavicsbányája úgy kétszerezheti meg a kitermelt mennyiséget, hogy közben 183 hektárra növeli a bányató nagyságát.
A régióban zajló mértéktelen kavicsbányászat pusztító hatása ellen eddig rendszeresen felléptek környezetvédő szervezetek. Főként a Levegő Munkacsoport küzdött több esetben hatékonyan a bányabővítések ellen. A mostani kormányrendeletek viszont oly mértékben felgyorsítanák és leegyszerűsítenék a folyamatot, hogy a vízbázis vagy a termőföld védelmének szempontja háttérbe szorulhat.
Az is aggodalomra adhat okot, hogy a potenciális kavicslelőhelyek a rendelet szövege szerint világörökségi várományos területeken, leginkább a Duna mentén lehetnek. Márpedig számos Duna-menti település világörökségi várományos helyszín, még ha idén nyáron a Római Birodalom egykori határát jelölő Dunai Limes világörökségi listára kerülését el is utasította az UNESCO.
Elúszott a dunai limes világörökségi címe, mert a kormánynak más tervei vannak Aquincummal
Miközben a kormány a „családi ezüstnek” mondott ókori római Seuso-kinccsel pózol, a Római Birodalom határainak a dunai limeshez tartózó, hazánkon keresztülhaladó (egyebek közt Budapestet is érintő) szakasza világörökségi jelölését lehetetlenítette el jól sikerült legújabb lépéseivel.
Mint ahogy az Átlátszó is megírta, a magyar kormány váratlanul kivette az Óbudai hajógyári szigetet, s az ott lévő Hadrianus palotát „a dunai limes magyarországi szakasza” helyszínei közül, s emiatt csúszott le a projekt a világörökségi listára kerülésről. De egy év múlva újra lehet pályázni – feltéve, ha a Limes magyarországi szakaszának 65 világörökség-várományos helyszíne sértetlenül megmarad, s nem nyitnak ezek területén kavicsbányákat.
A kavicsbányászat felturbózása persze inkább októberben várható. Nemcsak azért, mert szeptember végéig a bányák összeírása folyik, hanem az önkormányzati választások miatt is. Október 13-ig az önkormányzatok inkább a lakosságnak tetsző építkezéseket, pl. az útépítéseket gyorsítják fel, a kevésbé népszerű beruházások a hónap második felétől várhatók. Erre hívta fel a figyelmet Pilisvörösvár polgármestere, Gromon István is azon a nagy média-érdeklődés övezte lakossági fórumon, melyre egy pilisi bánya újranyitása ügyében került sor augusztus végén.
A beruházást kezdeményező C&C Property Holding Kft. képviselője ugyanis az utolsó pillanatban a környezetvédelmi eljárás szüneteltetését kérte a hatóságtól, ezért meg sem jelent a hatóság által előírt közmeghallgatáson. Ami így a bánya elleni tiltakozók fórumává vált. Ezen a rendezvényen hangsúlyozta a bánya újraindítása ellen közleményt is kiadó Gromon István – aki 2006-ban a Fidesz–KDNP, 2010-ben és 2014-ben pedig a Vörösvárért Közéleti Egyesület színeiben lett Pilisvörösvár polgármestere –, hogy a most szüneteltetett eljárást akár folytathatja is a választások után az újranyitást kérelmező cég, ha a bánya-ellenes indulatok alábbhagynak.
Egyelőre viszont a lakosokon kívül a politikai paletta különböző oldalain álló szereplők is igyekeznek ébren tartani a pilisi bánya ügyét. Hadházy Sándor, a régió fideszes országgyűlési képviselője ügydöntő népszavazásra tett javaslatot, Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője pedig levélben kérdezte meg az agrárminisztert, hogy hajlandó-e a kormány megvédeni az érintett, Natura 2000-es területet. Nunkovics Tibor, a Jobbik parlamenti képviselője törvénymódosító javaslatot nyújtott be; ebben azt kéri, hogy évtizedek óta bezárt bányák újranyitására csak helyi népszavazás pozitív eredménye esetén kerülhessen sor.
A pilisi bányanyitás és az ezzel járó fakivágások elleni petíciót is már több mint 25 ezren írták alá. A tiltakozók esélyét növelheti, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park sem ért egyet a bányaművelés újraindításával a Pilisben: szakvéleményük szerint a bányászat számos, a területen élő védett állat- és növény sérülését, pusztulását okozhatja.
Kérdés, hogy mindez elegendő lesz-e ahhoz, hogy a mészkőbánya újraindítását kezdeményező C&C Property Holding Kft. végleges visszavonulót fújjon. A C&C Property Holding Kft.-nek ugyan egyetlen tulajdonosa van, de tulajdonosi háttere mögött hulladékbizniszben érdekelt szereplők is állhatnak – a Hazug Senki tényfeltáró blog például szerencsejátékos és hulladékos céges kapcsolatokat is talált kutakodása során.
A 2017-ben alakult, s a bányászati jogot csak 2018-ban szerzett cég az Opten cégadatbázisa szerint egy évtizedek óta működő, hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozással, a Klinka-család tulajdonában lévő Light Green Team Kft.-vel is kapcsolatban állt: idén májusig a C&C Property tulajdonos volt a Light Green Team-ben. Ráadásul a Light Green Team Kft.-n kívül a család tulajdonában lévő Klinka Geo Trans Kft. a hulladékgazdálkodás mellett többek közt épületbontással, sóder-, homok- és földszállítással is foglalkozik.
A vállalkozást alapító idősebb Klinka Lászlónak korábban rendszeresen meggyűlt a baja a környezetvédelmi hatóságokkal: sokmilliós bírságokat kellett fizetnie illegális bányászat, hulladékelhelyezés és egyéb környezetszennyező tevékenység miatt. De mindez már a múlté: a bírságokat kiszabó Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2015-ben megszűnt, ahogy megszűnt a környezetvédelmi tárca is. A cégeket átvevő Klinka László Gergelynek pedig nincs ilyen ügye a hatósági feladatokat ellátó Pest Megyei Kormányhivatallal.
A Light Green Team Kft.-nek jelenleg Nagytarcsa határában, egy 8,5 hektáros egykori agyagbánya területén található a telephelye. A helyiek által “szemétbányának” nevezett Klinka-telep építési törmeléket, betont, aszfaltot fogad, valamint sódert, kavicsot, földet értékesít. Körülnéztünk a helyszínen: a növényzettel benőtt sitthegyeket látva nekünk úgy tűnt, a telephely hamarosan kiteheti a “megtelt” táblát, az egykori bányaterület rekultivációjának azonban egyelőre semmi nyomát nem tapasztaltuk.
Klinka Lászlót levélben kérdeztük, hogy a Light Green Team Kft. érintett-e a pilisvörösvári bánya újranyitását kezdeményező folyamatban és részt kíván-e venni a bányaművelésben vagy a pilisi bánya majdani feltöltésében. Válaszában azt írta, hogy soha semmi közük nem volt a pilisi bányát kezdeményező C&C Propertyhez. Ezt ráadásul annyira határozottan állította, hogy a cégbíróságig kellett zarándokoljunk, hogy megerősítést nyerjünk: nem az Opten adatbázisa a hibás, hanem Klinka – khm – memóriája: egészen idén májusig a C&C Property a Klinka-cég egyik tulajdonosa volt.
Az eltagadott céges nexus is azt támasztja alá: nem alaptalan a pilisvörösváriak és pilisszántóiak aggodalma. A mészkőbánya újraindításán kívül a későbbiekben a bánya hulladékkal való feltöltése is veszélyeztetheti a helyiek kedvenc kirándulóhelyévé vált, három hektáros területet.
Ugyanakkor egy ennél jóval nagyobb természetvédelmi terület biztosan bolygatva lesz a Pilisben: Csobánka és Pilisvörösvár között bányaüzemi hírközlő kábelek fektetéséhez kapcsolódóan járműközlekedésre adott ki engedélyt a Pest Megyei Kormányhivatal. Az országos jelentőségű védett természeti területen tucatnyi helyrajzi számot érint a beavatkozás, ami a hatóság álláspontja szerint “várhatóan” nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a Natura 2000-es területen élő állatokra és növényekre.
De kezdhetnek aggódni a többi bányanyitásban érintett település lakói is. Rossz ómen a Tolna megyei Madocsáé, ahol a lakosság 98 százaléka elutasította ugyan népszavazáson a Fidesz-közeli vállalkozók környezetromboló homok- és kavicsbánya-terveit, a beruházás mégis megkapta a környezetvédelmi engedélyt. A falu fellebbezett a határozat ellen, de hónapok óta hiába várják a jogerős döntést. Biztosak benne, hogy a választásokig fiókban marad az ő aktájuk is.
A madocsaiak elhajtották a fidesz-közeli bányát
Érvényes és eredményes volt múlt vasárnap a helyi népszavazás Madocsán. Az érvényesen szavazó polgárok elsöprő többsége, 98 százaléka nem kér abból a kavicsbányából, amit kormányközeli üzletemberek terveztek a falu határába építeni. Pezsgő pukkant vasárnap este a falusi kultúrházban tartott eredményvárón.
Bodnár Zsuzsa
Fotó: kavicsbánya Délegyházán, olvasónk felvétele. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Minden valószínűség szerint a kecskeméti székhelyű Opticon cégcsoporthoz kapcsolódó távközlési cégek csorgatták vissza alvállalkozóikon keresztül maguknak két, összesen 3,7 milliárdos...
A nyugati határszélen, Szentgotthárd és Körmend térségében, a tervbe vett új M8-as részeként, Vasszentmihály és Nemesmedves között épül egy 22...
A hitelelengedésből körülbelül ezer család kimaradt, de az autóvásárlási támogatásért is meg kell küzdeni. A bölcsődei férőhelyek nagymértékű növelése pedig...
Az Európai Csalási Elleni Hivatal, azaz az OLAF jelzése alapján indult magyarországi ügyekről szóló sorozatunk következő részében egy, eredetileg az...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!