Villámgyors karriert követően lett DNA főügyésze, vitathatatlan szakmai eredményeit azonban helyenként vitatható módszerekkel érte el: bemutatjuk Laura Codruţa Kövesi szakmai pályafutását.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
Nem fordul elő túl gyakran az Európai Unió történetében, hogy egy uniós kulcspozícióra pályázó jelöltet a saját országának politikusai nemhogy nem támogatnak, hanem épp ellenkezőleg: mindent megtesznek annak érdekében, hogy úgy otthon, mind az uniós intézmények szintjén bemocskolják, nem törődve azzal, hogy nagyrészt alaptalan vádaskodásaikkal saját magukat teszik nevetségessé.
Laura Codruţa Kövesi, a romániai Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) volt főügyésze az erős ellenkampány dacára jelenleg a legesélyesebb jelölt a jövőben létrehozandó Európai Ügyészség vezető posztjára, miután az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságában (CONT) valamint az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) is ő kapta a legtöbb szavazatot.
A héten lezajlott bizottsági meghallgatások csak az első lépését képezik a hosszas kiválasztási procedúrának – márciusban a jelölt személyéről az EP plenáris ülésén fognak szavazni, ezután pedig az EP-nak meg kell egyeznie a Tanáccsal a jelölt személyéről.
Korábban az EU-tagállamok nagyköveteinek titkos szavazását – nagyrészt a sikeres román ellenlobbinak köszönhetően – a francia jelölt, Jean-François Bohnert nyerte 50 ponttal, Kövesi és a német Andreas Ritter 29-29 pontot értek el.
És bár nemzetközi tapasztalata kevés, Kövesi mégis számottevő előnyből indul Bohnerttel valamint a Ritterrel szemben: vidéki ügyészként, később pedig intézményvezetőként az egyik legkorruptabb EU-tagállamban dolgozott, és mutatott fel nehezen vitatható eredményeket.
Egy, a kelet-európai viszonyokat jól ismerő jelölt már csak azért is favorit lehet, mert az Európai Ügyészség (EPPO) feladata elsősorban az EU-s pénzalapokkal valamint nagy értékű héacsalásokkal (héa: uniós hozzáadottérték-adó – a szerk.) kapcsolatos bűncselekmények felgöngyölítése lesz – közpénzek sikkasztása terén pedig Kelet-Európa jár az élen, nem Németország vagy Franciaország.
A tagországok évente mintegy 50 milliárd euró héabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt, 2015-ben pedig mintegy 638 millió euró került nem megfelelő felhasználásra, az Európai Tanács tájékoztatása szerint.
Mivel a jelenleg rendelkezésre álló struktúrák nem alkalmasak határokon átnyúló, nagyléptékű pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemre, ezért 2017 áprilisában 16 tagállam létrehozta az Európai Ügyészséget – jelenleg 22 tagállam vesz részt a kezdeményezésben.
Miután 2020-ban megkezdi működését, az Európai Ügyészségnek hatásköre lesz arra, hogy csalás, korrupció, pénzmosás, valamint határokon átnyúló héacsalás ügyekben nyomozzon és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja.
Az elképzelések szerint az Európai Ügyészség az európai delegált ügyészekre épülne, és decentralizáltan működne a tagállamokban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozó állomány munkáját.
Az Európai Ügyészség a megfelelő nemzeti hatóságokkal egyeztetve kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását, azonban az ítélkezés továbbra is a tagállami bíróságok hatáskörében marad. Ha egy országban az ügyészség és a bíróság politikai befolyás alatt áll, akkor az Európai Ügyészség önmagában semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy a vádlottakat el is ítélik, azonban jóval nehezebb lesz nyomozás során eltussolni a helyi hatalom számára kényes ügyeket.
Az Európai Ügyészség azért lenne előrelépés, mert eddig a fenti bűncselekményekkel kapcsolatban csak a nemzeti ügyészségek nyomozhattak, és a hatáskörök nem léphették át az adott ország határát. Az EPPO-hoz önkéntesen csatlakoznak a tagállamok: míg Románia, Szlovákia és Bulgária például tagszervezet, Magyarország azonban nem, és egyelőre nem is tervez csatlakozni.
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint Magyarországnak kiemelten fontos az, hogy a létrejövő ügyészség, az Eurojust és az OLAF világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön, a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelettervezet Magyarország számára több szempontból is aggályos, illetve az ország szuverenitása sérülne.
2018 szeptemberében Hadházy Ákos független parlamenti képviselő aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Tervek szerint az akció a májusi EP-választásokig tart majd – eddig össze kellene jöjjön az 1 millió aláírás. Az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum is csatlakozott az akcióhoz, a pártokon kívül 1800 regisztrált aktivista segíti az aláírásgyűjtést.
Az első 12 napban ötvenezer aláírás gyűlt össze az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért
A magyar kormány úgy döntött, nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, amely az uniós támogatások elköltése körüli törvénysértések feltárására szakosodott összeurópai bűnüldöző szervezet lesz. Az új hivatal az unió csalás elleni (OLAF) és ügyészségi együttműködési (Eurojust) szerveit fogja kiegészíteni, mivel ez utóbbiak egyedi büntetőügyekben nem jogosultak nyomozások vagy vádhatósági eljárások lefolytatására, azokat tagállami hatáskörbe utalják.
Romániában nehéz olyan embert találni, aki ne hallott volna Kövesiről, és nincsen véleménye róla meg az általa vezetett DNA-ról. A volt főügyész megítélése a korrupt establishmenttel bátran szembeszálló Jeanne d’Arc-tól a jogállamiságra fittyet hányó, titkosszolgálatokkal paktáló, ártatlan politikusok ellen bizonyítékokat fabrikáló démonig terjed.
A romániai korrupció-ellenes harc kapcsán a nemzetközi sajtó is felfigyelt rá, a BBC-től a The New York Times-ig írtak róla; a The Guardian portrécikke szerint Kövesi egy „csendes, szerény főügyész, aki hozza a skalpokat” és aki „Kelet-Európában egyedülálló korrupció-ellenes hadjáratot vezet”.
A jelenleg 45 éves Laura Codruţa Kövesi Sepsiszentgyörgyön született, azonban nem rendelkezik magyar gyökerekkel, és magyarul sem beszél: a magyar családneve férjétől származik, akitől 2007-ben elvált.
Medgyesen, majd Nagyszebenben végezte középiskolai tanulmányait, ebben az időben profi szinten kosarazott. 1991 és 1995 között jogot végzett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, majd 1999-ig Nagyszebenben dolgozott ügyészként.
Ezután a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság (DIICOT) Szeben megyei kirendeltségét vezeti 2012 októberéig, majd a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék melletti Ügyészség főügyésze lesz (ennek az ügyészségnek az egyik osztálya, saját jogi személyiségel, a Korrupcióellenes Ügyészség). 33 évesen a legfiatalabb főügyész, egyszersmind az első nő aki betölti ezt a tisztséget Románia történelmében.
Ezekben az években a DNA több tucat olyan, befolyásos üzletember és magas rangú politikus ellen emel vádat, akik korábban érinthetetlenek voltak: nagyvárosok polgármesterei, megyei tanácselnökök, volt és funkcióban levő miniszterek, parlamenti képviselők kerültek vádlottak padjára. Vádat emelnek az akkori államelnök, Traian Băsescu testvére, Victor Ponta hivatalban levő miniszterelnök, vagy Adrian Năstase volt kormányfő ellen.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a DNA sikerei nem teljes egészében Kövesinek köszönhetőek: elődje, Daniel Morar alakította ki azt a struktúrát és csapatot, mely aztán Kövesi mandátumai idején kezdte hozni az eredményeket.
„A korrupcióellenes harc kulcsa az ügyészek függetlensége” – Laura-Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze
A bilincsben elvezetett politikusok látványára Romániában ma már nem kapja fel a fejét senki. A Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) sűrű vádemeléseit elnézve viccből lassan nem az a kérdés hogy a jelenlegi politikai elitből kit csuknak le, hanem az, hogy ki marad szabadlábon.
Miközben az évi több, mint 1000 vádlottról szóló beszámolók alapján azt hihetnénk, a DNA egy töretlen sikertörténet, a kritikák is megjelentek: szakmai berkekből egyre több olyan jelzés érkezett, miszerint az ügyészség egyre inkább a statisztikák bűvöletében él – az alapos, megalapozott nyomozói munka helyett a hangsúly a vádemelések számára helyeződött át, a vádiratok közül egyre több gyenge lábakon áll.
A DNA munkája számottevően megnehezült 2016 után, amikor a Szociáldemokrata Párt (PSD) megnyerte a parlamenti választásokat, és minden energiáját a politikusok elleni korrupciós ügyek, valamint a DNA ellehetetlenítésére fordította.
Az igazságügy átszabásával párhuzamosan kiterjedt kampány indult a DNA ellen: a kormánypárthoz közel álló médiaorgánumok azzal kezdték vádolni az ügyészeket, hogy a titkosszolgálatokkal együttműködve úgynevezett „párhuzamos államot” építenek, és céljuk átvenni a hatalmat a megválasztott politikusoktól.
A PSD valamint a hozzá közel állók lényegében azt állítják, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) nem pusztán technikai jellegű segítéget nyújt a DNA ügyészeinek a nyomozás folyamán. Tehát nem csak a telefonok lehallgatásában és mindenféle egyéb megfigyelésben működik közre a SRI az ügyészekkel, hanem a nyomozás, a vádemelés és a bírósági tárgyalás folyamán is „jelen van”, és nyomást gyakorol a bírákra, amennyiben azt látja, hogy a tárgyalás nem a megfelelő irányba halad.
Jávor Benedek EP-képviselő Korrupcióellenes Ügyészséget hozna létre Magyarországon is
Miként lehet a korrupció következménynélküliségének véget vetni? Az elmúlt évtizedben magas rangú politikust nem ítéltek el Magyarországon. A szomszédban legutóbb a miniszterelnököt vonták keményen felelősségre korrupciós ügyekben. Minden héten van hír magas rangú politikusok, bírák, köztisztviselők letartóztatásáról. A román Korrupcióellenes Ügyészség aktivitása, sok magyar politikai szereplő érdeklődését is felkeltette.
Ezt a narratívát erősíteni látszik az, hogy úgy tűnik, a DNA ügyészei valóban több esetben követtek el törvénytelenséget nyomozás során – tanúkra nyomást gyakoroltak, valamint bizonyítékokat hamisítottak. Az egyelőre nem világos, hogy egyedi esetekről van szó, vagy pedig rendszerszintű gyakorlatról.
Mi több, 2017 nyarán egy hangfelvétel is kiszivárgott, melyen Kövesi arra utasítja az egyik ügyészt, nyomozzanak a miniszterelnök ellen, és helyezzenek nagyobb hangsúlyt a nagykorrupciós esetekre. Laura Codruţa Kövesi elismerte hogy a hangfelvétel bizonyos elemei valóban elhangoztak üléseken, azonban a felvétel egy sor olyan részletet tartalmaz, melyet nem mondott, és mely torzítja a felvétel tartalmát.
A PSD elnöke, Liviu Dragnea Laura Codruţa Kövesi és a DNA legfőbb ellenfelévé vált. A pártelnöknek jó oka van arra, hogy mindent egy lapra tegyen fel: jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy ügyben, egy további ügyben pedig vádlott. Amennyiben a második ügyében is elítélik, börtönbe kerül.
2018 februárjában aztán Tudorel Toader, a PSD igazságügyi tárcavezetője elkezdte Kövesi visszahívását célzó procedúrát: és bár Klaus Johannis államelnök szerint a miniszter indoklása nem volt kielégítő – a miniszter nagyrészt sajtóból átvett információkra hivatkozott –, végül nem volt más választása, mint aláírni 2018 júliusában a főügyész visszahívását célzó rendeletet.
Amennyiben megválasztják, a romániai politikai dzsungelharcban edződött Kövesi számára merőben újszerű típusú kihívás lesz az EPPO: diplomáciai érzékre és stratégiai gondolkodásra itt legalább annyi szükség lesz, mint a Romániában megszerzett menedzseri kvalitásokra és korlátlan stressztűrő képességre.
Sipos Zoltán
Címlapfotó: EPA-EFE/Stephania Lecoco
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
A magyar kormány nagy erőkkel próbálja eltüntetni a hajléktalanokat az utcákról, a propagandasajtója pedig címlapon hangolja ellenük a közvéleményt. Az...
Nemsokára, 2020-tól Esztergomban kezdi meg működését a Közigazgatási Felsőbíróság, ezzel újra az igazságszolgáltatás egyik fontos bástyája lesz a város. Azonban...
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelzéseivel kapcsolatos cikksorozatunkban volt már szó játszótér-fejlesztési mutyiról, ilyenből ugyanis több is szerepel a...
Sugárfertőzés a telepen, fejetlenség a rendszerváltás előtt lerakott hulladékok dokumentálásában, csomagolásában és tárolásában, magas háttérsugárzás, káros anyag szivárgása a talajvízbe...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!