Bezárás
Adatújságírás

Így urbanizálódott Magyarország az elmúlt 250 évben – megmutatjuk, hogyan növekedtek a megyeszékhelyek

Kétszázötven év jelentős idő egy település történetében. Egyes városok ennyi idő alatt méretben és lakosságszámban is hatalmasat fejlődnek, másoknál ez a növekedés lassabb tempójú. Az Atlo Team új térképein azt lehet összehasonlítani, hogy a magyar megyeszékhelyek beépítettsége és lakosságszáma hogyan alakult az 1780-as évektől napjainkig.



Társadalmi célú hirdetés

A legutóbbi, Budapest temetőinek történetét feldolgozó anyagunk után most a fővároson kívül más városok történetével is foglalkozunk. A Növekvő városok nevű vizualizációnkkal ezúttal azt mutatjuk be, hogy az elmúlt kétszázötven évben hogyan változtak meg Magyarország megyeszékhelyeinek beépített részei illetve, hogy mekkoráról mekkorára nőtt a lakosságszámuk. Mindezt egyszerűen és közérthetően. Csak egy csúszkát kell jobbra-balra húzni az egerünkkel, vagy mobilon a hüvelykujjunkkal.

A mai Salgótarján helyén lévő települések az első katonai felméréskor és Salgótarján ma

A megvalósításhoz és a lehető legjobb összehasonlíthatósághoz az egykori és jelenlegi beépített területeket hatszögekké átlagoltuk, a lakosságszámot pedig kis figurákkal arányosítottuk. Így az összes megyeszékhely – Budapest kivételével – ugyanabban a méretarányban jelenik meg. Így még szembetűnőbben derülhet ki, hogyan változott meg egyes városok jelentősége, vagy hogy miként nőtt ki néhány falu összevonásából Salgótarján és Tatabánya.

A megyeszékhelyek kiterjedése az első katonai felméréskor

Forrás: Átló

A teljes projekt itt érhető el.

Ötlet: Bátorfy Attila — Grafikai tervezés, térképek: Mikola Bence — Fejlesztés: Horváth László

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom