Lassan mindenki tudomásul veszi az április 8-i eredményeket, az eljárások lezárultak, a képviselők becsekkoltak, lekerült a címoldalakról a „csalással nyert a Fidesz”-témakör. Maradtak viszont a helyi történetek, és bizonyos arra utaló jelek, hogy győzteseket – a sok más visszaélés mellett – az úgynevezett fantomszavazók, vagyis a csak papíron itt élő kettős állampolgárok szavazatai is segítették. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok alapján az Ukrajnával határos szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben lehetett a legnagyobb a szerepük – az ott szerzett helyszíni tapasztalataink is azt valószínűsítik, hogy a Fidesz jelöltjének több ezer plusz szavazatot jelentett a fantomszavazók részvétele az április 8-i választáson.
Fogy a magyar: dacára az egymillió új állampolgárnak, idén áprilisban 144 ezerrel kevesebben szavazhattak itthon – az állandó lakcímük szerint vagy átjelentkezéssel -, mint négy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a vásárosnaményi választókerületben csodás népességszaporodás mutatkozik, itt ugyanis jelentősen nőtt a választásra jogosultak száma. Az egyéb adatok figyelembevételével – természetes fogyás, belföldi elvándorlás és kivándorlás – 2010 óta alsó hangon is 10 ezer új szavazópolgár jelent meg a választókerületben.
77 175 – a Szabolcs 04-es egyéni választókerületben ennyien szavazhattak április 8-án. 73 242 – ennyi választópolgárt regisztráltak itt négy évvel ezelőtt. A vásárosnaményi választókerületben tehát négy év alatt 3933-mal nőtt a választópolgárok száma, ami egészen egyedülálló – a vonzásközpontnak számító Debrecen 01-es választókerületében például a szavazói létszám ugyanebben az időszakban közel kétezerrel csökkent.
A magyar-ukrán határ menti településeken jelentős arányú növekedés volt az új választók számában. Helyszíni riportunk mellé készítettünk pár adatvizualizációt is a Nemzeti Választási Iroda településszintű adatai alapján.
Az első, baloldali grafikonon az látszódik, hogy egyfelől melyek voltak azok a települések, amelyek 2014-hez képest a legtöbb új szavazót regisztrálták, a jobboldali grafikonon pedig az, hogy melyek azok, amelyek szavazóinak aránya a legnagyobb mértékben nőtt. Pirossal mutatjuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeket: a jobboldali grafikonon szereplő szabolcsi településekben az a közös, hogy mindegyik a szabolcsi 04-es, vagyis a vásárosnaményi választókerületben található:
Kattints a képre a teljes méretű infografikáért!
A következő két grafikonon már csak a szabolcsi 4-es választókerülettel foglalkozunk. Az első grafikon a nominális számokat mutatja, a vásárosnaményi választókerületben 3933-al több szavazó volt a mostani országgyűlési választásokon, mint négy évvel ezelőtt. Különösen Vásárosnamény kiemelkedő a maga 2118 új szavazójával. Pirossal mutatjuk azokat a településeket, ahol nőtt a szavazók száma, kékkel azokat, ahol csökkent. A térképen külön kiemeltük a jelentősebb növekedést mutató településeket:
Kattints a képre a teljes méretű infografikáért!
A következő grafikonon az látszik, hogy mindez arányokban mit jelent. A térképen a narancssárga a növekvő, a kék a csökkenő településeket mutatja, a körök nagysága pedig a növekedés nagyságát. A vásárosnaményi választókerületben 5,4 százalékkal nőtt az új szavazók száma, miközben az országos átlag 1,2 százalékos csökkenés volt. Érdemes még a 2010-es adatokat is mellé írni, akkor látható igazán, hogy valamiért ez a választókerület rendkívüli módon vonzza az új választókat, mivel a 2010-es országgyűlési választásokhoz képest 10,5 százalékos volt a növekedés, szemben az országos 0,8 százalékos átlagos csökkenéssel.
Kattints a képre a teljes méretű infografikáért!
A kormánypárti jelölt, dr. Tilki Attila 59.75 százalékkal, szám szerint 29 865 szavazattal hozta a vásárosnaményi körzetet. Tilki számai négy évvel ezelőtt: 23 113 szavazat, ami 52,94 százalékos szavazatarányt jelentett.
A szabolcsi körzetben tapasztalt kiugró fideszes eredmény mögött persze sok más tényező is állhat, nemcsak az Ukrajnában élő kettős állampolgárok szervezett buszoztatása, amit a HírTV leplezett le – figyelembe kell venni például azt is, hogy április 8-án a Fideszre országos szinten közel félmillióval többen szavaztak, mint négy évvel ezelőtt.
A választókerületek 2011-es átrajzolása miatt a 2014 előtti adatokkal ezek a számokat a választókerületek szintjén nem lehet összehasonlítani – a szavazókörökkel viszont nem babrált a második Orbán-kormány, ezekből az adatokból tehát pontos képet lehet kapni a választópolgárok, illetve a leadott szavazatok számának változásáról.
Mások is megtalálták már a honosított ukrán állampolgárok Mekkáját, a szabolcsi Kispaládot, de az adatok szűrése után kiderült, Kispaládon kívül hol lehet még jó eséllyel fellelni állandó lakcímmel rendelkező magyar-ukrán kettős állampolgárokat. Ők ugyanis szerepelnek a település szavazóköri névjegyzékében, vagyis ahol jelentős növekedés mutatkozik a választópolgárok számában, ott biztosan találunk nagy számban itt élő ukrán-magyarokat. Az Átlátszó riportere a leginkább érintettnek tűnő településeken személyesen is megpróbálta felkutatni a fantomszavazókat.
Számos településen jártunk, ahol a helyiek mutattak ingatlant, ahol elvileg több ukrán-magyar állampolgár is lakik, de csak alig néhány olyan volt, ahol fizikai valójukban is jelen voltak. Ők azok, akik hosszabb-rövidebb ideje tényleg itt élnek, a kétszobás faluszéli házba bejelentett 110 állandó lakót viszont még sose látták a helyiek.
Kisar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: a választói névjegyzék szerint ebben a házban áprilisban százan laktak — Fotó: Becker András / Átlátszó
„Papíron ezer fölött vagyunk, de nincs itt több hat-hétszáz embernél.” – csak a számok változtak, az arányok nem, valahányszor a falu lélekszámának változásáról kérdeztem helyieket a vásárosnaményi választókerületben. „Nyugdíjkor többen vannak, de a többségnek megbízott veszi fel a pénzét, hébe-hóba látjuk őket” – mondta az egyik település polgármestere. „Meg választásokkor”- teszi hozzá a térség egyik ellenzéki jelöltje.
„Olyat azelőtt sose láttunk, hogy biztonsági őr kísérgeti a postást nyugdíjkor. Itt az utcában szinte mindenki TSZ-nyugdíjas, 60-70 ezreket kapunk, de amióta az ukránok be lettek jelentve, a postásnál annyi pénz van, amennyit azelőtt sose láttunk egyben. Itt minden ukrán minimum 200 ezret kap, de vannak itt 300 ezres nyugdíjak is” – mondja nem minden indulat nélkül egy kisari férfi. Mindenki más is 200 ezer fölötti nyugdíjakat emleget, felteszem, elsősorban ennek tudható be, hogy mára a hétköznapi beszédben általánossá vált az „ukránozás”, alig valaki nevezi új honfitársainkat külhoni magyarnak, vagy kárpátaljainak.
A nyugdíjfizetés az pont, ahol gyakran explicitté válnak az indulatok. Egy vásárosnaményi férfi meséli, hogy legutóbb pechére pont akkor akart az OTP-fióknál a bankautomatából pénzt felvenni, mikor az „ukránok” megbízottja begyűjtötte a kliensei nyugdíját. A nő egy silabuszról olvassa az adatokat, mögötte már rendes kis sor áll, mikor hátrafordul, hogy „Elnézést, de még elég sok van”, és felmutat vagy nyolc bankkártyát. Valaki a sorból azt javasolja, hogy a várakozók menjenek át a másik bankautomatához, itt van három percre, mire a megbízott hátraszól, hogy „ne tessenek oda menni, abban már nincs pénz.”
Hasonló jelenetekről mások is beszámolnak: kígyózó sor a bankfiókban, az ablaknál valaki pénzt vesz föl, egy dossziéból szedegeti elő a papírokat, és külön borítékban teszi el a pénzcsomagokat, másik ablak nincs, negyed óra múlva már lincshangulat van, az utcáról is hallani a kiabálást, végül a fiókvezető kinyittat egy másik ablakot a helyieknek.
Közkeletű vélekedés, hogy a fantomlakók bejelentésével a település jól jár, mert valamiféle állami normatívából így több pénzhez jutnak. „Nincs semmi ilyen normatíva – mondja az egyik falu polgármestere – sőt, inkább bukunk rajtuk. A térségi hulladékkezelőnek például a bejelentett lakosságszám után fizetjük a hozzájárulást, most nyolcszáz fő után, pedig valójában hatszázan sem vagyunk.” Valami kis bevétel jöhetne a súlyadóból – számos ukrán-magyar nyugdíjasnak magyar rendszámú autója van –, de a polgármester szerint azt csak az a néhány honosított fizeti, aki ténylegesen is itt lakik.
Egyre többen vannak ugyanakkor azok is, akik nemcsak fiktív lakcímbejelentéssel vannak Magyarországon, hanem ingatlant vásárolnak maguknak: forrásaink szerint ebben nagy a szórás a romos parasztháztól a kisvárosi társasházi ingatlanig. A közkeletű vélekedés szerint ennek a terjeszkedésnek is a magas magyar állami nyugdíj a forrása. Az egyik ellenzéki jelölt mutatott egy kimutatást, amelyben a nyugdíjfolyósító visszamenőleg ítélt meg 4 millió forint nyugdíjat a faluba bejelentett idős ukrán-magyar férfinak – „Pista bácsi” nem sokkal később meg is vett a faluban egy nem túl jó állapotú, de lakható ingatlant, ő azon kevesek egyike, aki ténylegesen is itt él.
Persze haszna is van az Ukrajnából induló migrációnak: a térségben a diplomás állások zömét ma már olyanok töltik be, „akik nem Magyarországon szerezték a diplomájukat”, ha ők nem lennének itt, a pedagógusi, orvosi állások jó része például betöltetlen lenne. Más kérdés, hogy az állások betöltéséhez szükséges dokumentumok mennyire valósak – bár erre bizonyítékot nem láttam, de többen is arra célozgattak, hogy Kárpátalján bármilyen dokumentum megvásárolható, ha kell diploma is.
Forrásaink szerint jellemzően inkább középfokú – főiskolai végzettséget tanúsító papírokról van szó: abból, aki odaát ápoló volt, itthon simán főápoló lesz, az építésztechnikusból műszaki ellenőr, középfokon tanító pedagógus az általános iskolai tanítóból – ezeket a kis ügyeskedéseket hallgatólag mindenki tudomásul veszi.
„Lehet, hogy nemsokára visszasírjuk a mostani állapotokat” – teszi hozzá egy helyi értelmiségi, tapasztalata szerint ugyanis elkezdődött a piacképes szakmával rendelkező kárpátaljai magyarok továbbvándorlása a jóval magasabb fizetéseket kínáló közép- és nyugatmagyarországi régiók felé. Akárhogyis, a helyi közvélekedésben egész más megítélés alá esnek az itt munkát vállalók, mint a láthatatlan kettős állampolgárok, pláne a fantomnyugdíjasok.
A szavazóköri adatokból az persze nem derül ki, hogy a külhoni magyarok tömegesen szavaztak-e, de egyértelműen növekvő számú választópolgárról tanúskodnak, és ennek a növekedésnek a szabolcsi 4-es választókerületben a fideszes jelölt volt a nyertese.
Csak abban a tucatnyi szavazókörben, ahol a legdinamikusabban: 8700-ról 10300-ra nőtt 2014 óta a választópolgárok száma, bő ezerrel voksoltak többen Tilki Attilára, mint négy évvel ezelőtt. Beregsurányban például 2014 óta 180-nal nőtt a választói létszám – idén százzal többen szavaztak Tilkire, mint négy éve, a Jobbik jelöltje mindössze kilenccel több szavazatot kapott, a baloldali jelölt hússzal kevesebbet. Lónyán négy év alatt 140-nel több szavazópolgár lett (összesen 811) 424-en szavaztak is, és Tilki itt is tudott egy százast javítani, míg a többiek eredménye érdemben nem változott.
Az új szavazók származásáról persze nincs adat, de mutattak olyan választói névjegyzéket, amelyben az ugyanarra a kistelepülési címre bejelentett 37 személy többségének nemcsak a családi, de a keresztneve is kifejezetten szlávosnak tűnt: Szergejek, Vjacseszlávok, Dáriák és Nasztaszják sorakoztak egymás után.
A Célpont riportja egyértelműen bizonyította, hogy szervezetten szállították a választás napján a határ túloldaláról a szavazókat, de a szavazók tömeges felbukkanásáról mégsem számolt be senki – helyi forrásaink szerint kifejezett instrukció volt, hogy a határon áthozott fantomszavazóknak nem szabad csoportosan megjelenniük a szavazókörben.
Ha valóban tömegesen jöttek át az ukrajnai magyarok szavazni – április 8-án megnyitották az összes magyar-ukrán határátkelőt -, adódik a kérdés, vajon miért tették?
A kistelepüléses térségekben a Fidesznek sincs bevethető aktivista hálózata, ezt a szerepet a polgármesterek töltik be. A ma már semmilyen érdemi funkcióval nem rendelkező kistérségi társulások ülései jelentik azt a fórumot, ahol a helyi országgyűlési képviselő közvetíti a központi akaratot, és eligazítja a polgármestereket az aktuális politikai kérdésekben – a választás előtt pedig a központi szándék nyilván a tízezres nagyságrendű ukrajnai magyar szavazópolgár mobilizálása volt.
A hátrányos helyzetű kistelepülések polgármesterei pedig minden esetben végrehajtják az itt kapott instrukciókat, nincs is nagyon más választásuk.
Ezek az elszegényedő és elnéptelenedő falvak ugyanis csak a különböző pályázati forrásokkal tudnak a felszínen maradni, a pályázatokat pedig kézből osztja a helyi országgyűlési képviselő – aki szembeszáll az általa képviselt központi akarattal, az biztos lehet benne, hogy a települése egy forint pályázati forráshoz sem fog jutni.
Hiába szeretik a falujabeliek, ha azt látják, hogy náluk évek óta nincs pénzrendbe hozni az orvosi rendelőt, a szomszéd faluban pedig sorra indulnak a pályázati projektek – előbb-utóbb választanak helyette egy lojális polgármestert. Leginkább ez a magyarázata annak, hogy miért hunynak szemet a jegyzők és polgármesterek a tömeges bejelentkezések felett.
A saját ingatlannal nem rendelkező fantomszavazók pedig pontosan tudják, hogy mit kockáztatnak, ha az elvárással szemben nem mennek el szavazni. A jegyző bármikor kezdeményezheti a bejelentett lakcímük „fiktiválását”, akkor pedig nincs többé nyugdíj, családi pótlék, magyarországi TB-ellátás – nyilvánvaló, hogy ezt nem fogják megkockáztatni.
Bár mostanra a helyi jegyzőktől az okmányirodákhoz került a lakcímbejelentés intézése, ez inkább csak lassítani fogja a fantomok létszámának növekedését – véli az egyik helyi polgármester. A járási hivatalok eddig is tudtak arról, hogy százával jelentkeznek be fiktív lakcímmel honosított állampolgárok, mégsem tettek semmit – nem tűnik alaptalannak az a helyben általános vélekedés, hogy a passzivitás mögött konkrét politikai szándék áll.
Nehéz mással magyarázni a Nyugdíjfolyósító hasonló nagyvonalúságát, amivel évek óta rendben kiküldi 6-8 ember nyugdíját ugyanarra a lakcímre – nem hallottunk olyan esetről, hogy valakitől a fiktív lakcím miatt megvonták volna a magyarországi nyugdíjat. Pedig nem kevés pénzről van szó, évente tízmilliárdos nagyságrendben fizet a magyar állam az idősebb fantomszavazóknak.
Nagyon úgy néz ki, hogy a rendszer marad, amíg a Fidesz a különböző választásokon számíthat erre a biztos szavazóbázisra, legközelebb a jövő ősszel. „Én már többet nem megyek szavazni – mondta erre egy helyi férfi -, úgyis az ukránok fogják eldönteni, ki lesz a polgármester.”
Adatvizualizáció: Bátorfy Attila — Helyszíni riport: Becker András
Kapcsolódó cikkeink
A falvakban a közmunkaprogram hozott százezerszám szavazatokat a Fidesznek
A szegregátumokban működik a kormánypropaganda: a vidéki romák többsége a Fideszre fog szavazni
Választási matek: a taktikai szavazás 15 mandátumot vitt az ellenzéki pártokhoz
Kúriai végzés mondja ki, hogy Pécsen választási csalás történt április 8-án
A magyar sajtó, a magyar vidék, a magyar választó és Magyarország
Itt a lista – olvasóink szerint ezek a kamupártok csaltak az aláírásaikkal
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Három politikus, (volt) pártelnökök, akikben szinte semmi közös nincsen. Különböző világokat képviselnek, eltérő eszközökkel, más-más stílusban. Abban mégis hasonlítanak, hogy...
Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy “ugye semmilyen ügyfél személyes adatát...
Február elejétől április 8-ig több nagy állami kommunikációs kampány futott. Bő 2 milliárd forint az ENSZ és a migránsok elleni hirdetésekre,...
Nemcsak a kistelepülések legszegényebbjei, de a falusi középosztály is hálás Orbán Viktornak a tömeges közmunkáért. A tudatos félelemgerjesztés és a...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!