Cikkek

Tízmilliárd forintot kapott, mégis akadoznak az Országos Széchényi Könyvtár digitális szolgáltatásai

 

Alig pár hete büszkélkedett Hoppál Péter államtitkár a kormányzat kulturális nagyberuházásaival, köztük, az Országos Széchényi Könyvtárnak juttatott tízmilliárd forinttal. Ehhez képest a valóság lesújtó. Döglődő szerverek, akadozó szolgáltatások. A Lévai Anikóval jó kapcsolatot ápoló Szőcs „Sámándob” Géza mindenesetre „elnöki” irodát kapott az épületben.

„Tájékoztatom Önöket arról, hogy nem tudjuk biztosítani az OSZK IT szolgáltatások teljességét. A meglévő szerverek állapota annyira leromlott, hogy mostanra tarthatatlanná vált az eddig bevett gyakorlat, mely szerint minden reggel újra működővé kellett tennünk a szolgáltatások egy részét. Az eszközök leromlott állapotát csak jelentős többletmunkaidő ráfordítás árán tudtuk kompenzálni. Ezt a gyakorlatot a továbbiakra vonatkozóan felfüggesztem. (…) Jeleznem kell azt is, hogy a fentieken kívül bármely más szolgáltatásunk leállhat.”

A baljós közlést Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója tette egy belső, intranetes levelezésen december közepén. Információink szerint a helyzet javult ugyan időközben, de nem óriásléptekkel. Döcögve működik minden, az informatikusok toldozgatnak-foldozgatnak.

Az Átlátszó is tesztelte a rendszert, például azzal, hogy a számítógépes gondok okoznak-e fennakadásokat az olvasók kiszolgálásában is, vagy „csak” a dolgozók életét keserítik. A digitális képkönyvtárat például a múlt hét elején nem sikerült elérnünk, csütörtökön viszont már működött, akárcsak a rendszeres felhasználók által sokat korholt online katalógus.

 

szerverhiba

 

Az OSZK vezetésétől ugyanakkor többszöri sürgetésünkre sem kaptunk mindeddig hivatalos választ kérdéseinkre. A sürgetést megismételtük Szőcs Géza volt kulturális államtitkárnál, az Országos Könyvtári Kuratórium elnökénél is, akinek szintén elküldtük a kérdéseinket, várjuk a választ.

Történt időközben, hogy munkatársunk telefonhívást kapott az OSZK sajtóirodájából, mondván, „a forgatással” kapcsolatban kellene egyeztetni. Jeleztük, hogy összecserélhették a telefonszámokat, ide ugyanis „csak” válaszokkal tartoznak, igaz, azzal már huzamosabb ideje. Bármennyire is igyekeztünk erőlködni, azt sem sikerült kitudni, hogy még meddig kellene türelmesnek lennünk.

A könyvtári tájékoztatáspara nem előzmények nélküli való. Tüske főigazgatónak már korábban is meggyűlt a baja a nyakló nélkül nyilatkozgató kollégáival. Tavaly például csak úgy szórta a fegyelmiket, miután az OSZK-főosztályként működő 56-os Intézet történészei állást foglaltak a Schmidt Mária-féle Pruck Pál v. Dózsa László ügyben, ráadásul nem Schmidt álláspontját alátámasztva.

Nem csak az OSZK kiemelt kulturális szerepe miatt volna érdekes tisztán látni a könyvtár helyzetéről. Hanem azért is, mert az OSZK-ba, legalábbis papíron, dőlnek a közpénzek.

De hol van a tízmilliárd?

Hoppál Péter kulturális államtitkár nyilatkozott január elején a kormányzat tavalyi kulturális nagyberuházásairól. A 2020-ig tartó elképzeléseket sorolva említette, hogy a közgyűjtemények digitalizálásának részeként sor kerül az Országos Széchényi Könyvtár informatikai megújítására, amire az intézmény 10 milliárd forint támogatást kapott. Hozzátette: az átfogó digitalizálási program végrehajtásához valószínűleg újabb források bevonására is szükség lesz.

A Hoppál által emlegetett tízmilliárd az úgynevezett Országos Könyvtári Rendszer (OKR) projektet takarja, amit a könyvtár a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ) közösen valósít meg, alapja pedig egy 2016-os kormányhatározat. A határozat 2019-ig szab meg feladatokat és felelősöket: az emberminisztert és a gazdasági minisztert.

A könyvtári dolgozók tapasztalatai szerint azonban a pénzek azonban nem akarnak úgy érkezni, ahogy várják. A könyvtár vezetése ilyenkor a KIFÜ-re mutogat, hogy ott akadnak el a kifizetések, legalábbis ezt magyarázták nekünk OSZK-s forrásaink. Erről is küldtünk kérdéseket a sajtóosztályra. Mindenesetre a KIFÜ oldalán a folyamatban lévő projektek között nem szerepel az OKR. Csak egy tavalyi rendezvény utolsó előadásának címében akad rá említés a hivatal oldalán.

Azt is nehezményezték a lapunknak nevük elhallgatását kérve nyilatkozó könyvtári bennfentesek, hogy dolgozókat átcsoportosítanak a projektbe, hogy úgymond kiteljen a létszám. Ez pluszpénzt jelent ugyan elméletben a kollégáknak – a legtöbben, köztük például számos informatikus az alapfeladatuk mellett végzik az OKR-munkát -, de vannak, akik mégis aggodalmaskodnak, egyrészt a projektpénzek akadozása miatt. Másrészt azért, mert nem biztosak benne, hogy az efféle munkaerő-átszervezés kiállna-e egy szigorú jogi átvilágítást.

Amiért pedig többen is aggódnak, hogy a projekt részeként a nyolcadik emeleten tömeges digitalizálásra alkalmas helyiségeket terveznek kialakítani több tucatnyi munkaállomással. Csakhogy a födém a helyi hírek szerint azbeszttel szigetelt. Mérték ugyan állítólag, s az egészségügyi határértéket nem éri el a porban szálló szennyezés, azt azonban nem tudják a dolgozók, hogy a tömeges munkavégzés, a gépek üzemelése nem változtat-e ezen. Mindenesetre nincsen szó azbeszt-mentesítésről, a vezetőség válaszát várjuk ez ügyben is.

Az OSZK üvegzseblinkjén a tavalyi szerződések között találni kifejezetten az OKR-projektre címkézett megállapodást. A magát honlapján az Országgyűlés Hivatala kiemelt partnereként bemutató Intersoft Hungary Kft. úgynevezett szponzori feladatok ellátására szerződött idén év végéig 63 millió forintért.

A Közbeszerzési Értesítőben OKR-címen lezárt pályázat kevés akad. Egy jelentősebb tételt találni tavaly őszről: a KIFÜ keretmegállapodás keretében informatikai szolgáltatásokat szerzett be összesen 186 millió forintért. Ennek egyik, hétmilliós részmunkáját (IT-szakértői kapacitás) több cég nyerte, közülük kettőnek a neve ismerősen cseng.

A Noispot Innovations Kft. az Átlátszó cikksorozatában bemutatott vakszoftver-botrányban volt az uniós pénzlehúzó kamuprogram projektgazdájának szakmai alvállalkozója. A Tigra Kft. cégcsoportját pedig legutóbb Hadházy Ákos LMP-s politikus említette szokásos Korrupcióinfóján, mint a befuccsolt mentésirányító rendszer egyik beszállítóját.

Nem az OKR az egyetlen jelentősebb közpénzes fejlesztés a könyvtárnál. Az OSZK 2012-ben nyert 250 millió forint uniós forrást az úgynevezett Eldorado projektre. A pénz nem is tűnik soknak, ha a célt nézzük: digitalizált, online elérhető könyvtári szolgáltatás. Az „Eldorado” rövidítés országos elektronikus dokumentumküldő rendszert takar.

Az elnyert uniós pályázat után három évvel gyakorlatilag ugyanarra a célra, „digitális tartalmak online elérésének javítása” címen újabb 70 milliót nyert az OSZK. Forrásaink szerint ez már a toldozgatást szolgálhatta. Ezzel együtt a projekt utolsó kifizetése 2016-ban megtörtént, a végrehajtást az irányító hatóság pedig már 2014-ben leokézta a kormányzati honlap szerint.

Politikai celebek a könyvtár fizetési listáján

Az Eldorado-pénzek felhasználására kiírt egyi, közel 170 milliós közbeszerzés kiírásának bonyolításában a Gál és Társa Ügyvédi Iroda működött közre 2013-ban. Az iroda névadója, Gál András Levente – bár nem ő járt el személyesen Eldorado-ügyben – korábban az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, majd a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtásáért felelős kormánybiztosa volt.

 

elnoki

 

„Elnöki” irodát tart fenn a könyvtár épületében Szőcs Géza volt kulturális államtitkár, akit kormánykörökben a miniszterelnök felesége, Lévai Anikó patronáltjának mondanak. A 2015-ös milánói világkiállítás magyar részvételéért, így a költségeket nem nagyon kímélő „sámándob” pavilonért kormánybiztosként felelős Szőcs valóban elnök, ha nem is az OSZK-é. Hanem az 1999-ben kormányhatározattal létrehozott Országos Könyvtári Kuratóriumé, ami az emberminiszter konzultációs testületeként rajta tartja a szemét az OSZK-n.

Közérdekű adatigénylésben kérdeztük az EMMI-t a kurátorok, köztük Szőcs javadalmazásáról. Kicsit kicsúszva a határidőből, de válaszoltak. Összesítve kaptuk meg a kurátorok jussának adatait, e szerint a 9 tisztségviselő tavaly összesen bruttó 16,29 millió forint javadalmazásban részesült, az elnök ezen fel havi 24 ezer forint „kommunikációs költségre” jogosult.

Könyvtári bennfentesek nem Tüske főigazgatót, hanem az OSZK második emberét, Herner János stratégiai főigazgató-helyettest mondják Szőcs jobb kezének, sőt, az egész könyvtár egyik kulcsemberének. Az ismerői szerint mindenféle politikai elitbe bejáratos Herner – a liberális 2000 folyóirat alapítója – az MSZP-SZDSZ időszak legértelmetlenebb közpénz-szórásai toplistájára esélyes Időkerék ötletgazdája.

Amennyiszer ezt utóbb fölemlegették, ő általában azt hangsúlyozta, hogy pályázaton nyert, ráadásul az ötletet: a millenniumra tervezett, majd az uniós csatlakozásra összehozott hatalmas guruló homokórát ma is vállalja, szerinte a kormányok felelőssége, hogy fuccsba ment.

A HVG korábbi cikke emlékeztet arra is, hogy Szőcs és Herner a kifogástalanul soha nem működött, de rengeteg közpénzt fölemésztő Magyar Nemzeti Digitális Archívumnál (Manda) is együtt tevékenykedtek. Szőcs ismerői szerint kifejezett rajongott a Mandáért, ahol Herner a kutatási és fejlesztési osztályt vezette. Azt pedig, hogy a Manda-projekt hogyan égette a pénzt, a 444 riportja írja le a legképszerűbben. A digitális archívum égisze alá tervezett, milliárdokba kerülő ózdi filmarchívumról és filmtörténeti élményparkról, az úgynevezett digitális erőműről például így:

„…annyira erős, ugyanakkor letisztultságában is szimbolikus látványt nyújt, hogy ki kéne vágni innen, felhozni Budapestre és a Kossuth téren felállítani, mint a Tök Fölösleges Pénzelbaszás Emlékművét. (…) Ez egy gigantikus, nyilván hatalmas költséggel megcsinált raktár. Ahol jól láthatólag nincsen semmi. És minden bizonnyal nem is lesz soha.”

Sárgacsekkpara?

Kézenfekvő lenne a gyanú, hogy valakik szemet vetetettek a budavári palotában működő könyvtár ingatlanára, esetleg a kormányzati negyed beruházás során szánnak új szerepet neki. Bár valóban volt szó a költözésről, de azt még az akkori kulturális államtitkár, L. Simon László tolta. Lázár János azonban – akárcsak utóbb magát L. Simont is – lekeverte a tervet, sőt, azóta kormányhatározat született arról is, hogy Piliscsabán kap új raktárhelyiségeket az OSZK.

Dicséretes, hogy meghagyják a helyén „a” nemzeti könyvtárat, csakhogy az épület felújítása elengedhetetlen lenne – az OSZk-ban úgy tudják, a Hauszmann-terv keretében erre látszik is némi esély, de az még messzinek tűnik. Egy tavaly áprilisi kormányhatározatban a rekonstrukciós tervekre különítettek el forrást. Miközben az állapotok lesújtóak, tizenplusz éve az intézményben dolgozók sem emlékeznek festésre, az északra néző ablakok olyan rosszul szigeteltek, hogy, elmondásul szerint néha befújja a havat a szél.

Ráadásul nagyon úgy fest, sárgacsekkügyben is fájhat az OSZK feje. Az esetleges tartozásról is kérdeztük Szőcsöt, amíg vártunk a válaszra, az elérhető legfrissebb, 2016-os költségvetési beszámolóból próbáltunk kiokosodni. Ami nem is olyan egyszerű. A költségvetés 70 millió forintot tervezett be közüzemi díjakra 2016-ra, majd ezt az előirányzatot elég durván, 244 millióra megemelte év közben.

Az év végén azonban fizetési kötelezettség címen „csak” 124,9 millió szerepelt ezen a soron, míg tényleges teljesítésként 89,4 millió – a kettő különbözete, 35,5 millió gördülhetett át a következő évre. Hogy ez tartozásként értelmezhető-e, ahogy sokan teszik is, akár meg is válaszolhatja valamikor a kuratóriumi elnök. Biztos, ami biztos, addig is beadtunk egy közérdekű adatigénylést a díjhátralék-sejtés alátámasztását, vagy cáfolatát kérve.

Rádi Antónia

Kapcsolódó cikkek:

Pénzben kifejezett kultúrpolitika – így zsonglőrködik az állami mecenatúra az irodalmi támogatásokkal

Orbán-rokon és bulvár-biztonságpolitikus az új sámándobcégben

Schmidt Mária barátai és üzletfelei fűtik a milliárdokat égető közpénz-kohót Ózdon

360 millióért vásárolnak lakástextíliát a Budai Várba

Nem nyilvános, hogy miért a Várba költözne Orbán

Nyomoznak a Várgondnokság ügyében, mégis Gyutai Csaba irányítja a kastélyprogramot

Megosztás