Bánki Erik, Baranya megye meghatározó fideszes politikusa testvérének érdekeltségében álló ingatlant vett meg a közelmúltban a magyar állam 613 millió forintért. Az épületet a megyei munkaügyi központ használja húsz éve. Személyesen Bánki volt az, aki cége nevében annak idején kiadta az épületet a hivatalnak egy erősen mutyigyanús versenytárgyalás győzteseként. A szocik idején, mikor máskor.
„A kapott tájékoztatás alapján felhatalmazom és kérem, hogy a B&B Impex Külkereskedelmi Kft.-vel készítse el a bérleti szerződés tervezetét” – ezt Pulay Gyula, a Horn-kormány Munkaügyi Minisztériumának közigazgatási államtitkára írta Gyöngyösi Péternének, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatójának 1996. november 15.-én.
Az államtitkárban egy jövendőmondó veszett el. Gyöngyösiné ugyanis december 13-án hívta meg az érdeklődőket – öt céget, köztük a B&B Impexet és egy magánvállalkozót – az 1997. január 2-i versenytárgyalásra. A tárgyaláson a B&B Impex bizonyult nyertesnek.
Így ez a cég adhatott bérbe pécsi székházingatlant a munkaügyi központnak. Annak ellenére, hogy az épület a versenytárgyalás időpontjában nem is volt a tulajdonában. A cég csak január közepén szerezte meg a Pécs óvárosi saroképület négy szintjét. A mindennapos mutyinak tűnő história érdekessége, hogy a szocik jolly-jokere, a 2014-ben elhunyt Kiss Péter vezette tárca hivatala nem MSZP-közeli vállalkozó érdekében síkosította a versenypályát. A B&B Impex ügyvezető-társtulajdonosa ekkor Bánki Erik, a Fidesz Baranya megyei üdvöskéje volt.
Noha Bánki az országos politikában csak pár évvel később lett ismert, Baranyában már a Fidesz erős emberének számított, ekkoriban a párt megyei alelnöke és a megyei közgyűlés tagja volt. Vagyis nehezen elképzelhető, hogy a szocik, ha máshol nem, helyben egészen biztosan, ne tudták volna, kivel üzletelnek. Ráadásul a Bánki, mint B&B Impex-es ügyvezető által szignált bemutatkozó levélből az is tudható, hogy a kft ekkor már otthont adott a munkaügyi központ mohácsi kirendeltségének.
Bánki csaknem az alapítástól fogva, 1989 óta tagja a Fidesznek, bár kezdetben az úgynevezett pécsi lobbi – a helyi pártalapítók: Mikes Éva, Trombitás Zoltán, Páva Zsolt, Körömi Attila – nem lelkesedtek a mohácsi politikus aktivizmusáért, amit közülük néhányan fontoskodásként éltek meg. Bánki 1998-tól megyei pártalelnök, később elnök, majd regionális koordinátor lett. Az egykori pécsi ősfideszesek közül viszont ma már csak Páva látszik a frontvonalban. Bánkit pedig a Fidesz kremlinológiáját ismerő forrásaink újabban a Rogán-Habony érdekkör barátjaként emlegetik.
Puch és Bánki: nekik Mohács kell
Orbán Viktor, legalábbis így tartják a pécsiek, azért bízott meg Bánkiban, mert neheztelt a megyeszékhely fideszeseire, amiért a pártnak nem igazán áll a zászló Baranyában. Páva a sikereit kezdetben az SZDSZ-től a kisgazdákig tartó szivárvány-koalíciónak, később pedig az őszödi beszéd okozta balos sokknak köszönhette. Pécs és környéke a mecseki bányászhagyományok okán nagyon is vörös maradt.
Alighanem emiatt váltak szükségessé a ciklusokon átívelő alkuk az elméletben versenyző politikai oldalak között. Baranyában nem titok például Bánki korrekt viszonya Puch Lászlóval, aki nem csak megyei MSZP-elnök volt, de éveken át nála volt a szocik kasszakulcsa is. 2002-ben pedig az a különös politikai helyzet állt elő Mohácson – ahol Bánki és Puch is helyi képviselő volt -, hogy a helyi MSZP nem indított jelöltet a hivatalban lévő fideszes polgármesterrel, Szekó Józseffel szemben. Abban az évben, amikor a Medgyessy-kormány száznapos pénzosztogatásának köszönhetően a balos blokk szépen szerepelt az őszi önkormányzati választásokon.
Efféle alku sejlik föl a munkaügyi központ bérbeadásának hátterében is. Csak erősíti a gyanút, hogy a „szoci” munkaügyi központban az ügy előadója Barth Andrea volt. Ő szintén pécsi ősfideszes – 1990-1994-ben városi közgyűlési képviselő volt -, ráadásul Páva Zsolt felesége, jelenleg pedig a Pécsi Törvényszék közigazgatási-munkaügyi bírája.
Bár Pulay államtitkár arra kérte a munkaügyi központ igazgatóját, hogy „törekedjen a bérleti díj indokolatlan indexálásának elkerülésére”, a bérleti díjat az 1997. január 22-én kelt szerződésben a német márka árfolyamához kötötték. A forint inflációja ebben az évben igen durva, 18,5 százalékos volt.
Amióta pedig létezik az euró, az lett a bázis – ezt már Csizmár Gábor (MSZP), a Gyurcsány-kormány munkaügyi minisztere válaszolta az akkor őt már független színekben faggató Körömi Attilának 2006 májusában a T. Házban. Csizmár elegánsan hallgatott Bánki szerepéről, azt viszont leszögezte, hogy a B&B Impex a pécsi ingatlan tulajdonrészét apportálta egy bizonyos Cifrapalota Kft.-be, így 2001-től utóbbi a bérbeadó. A bérleti díj a parlamenti válaszadáskor 2,3 millió forint volt havonta. Ez az összeg tavaly egész évben 42 millió forintot tett ki a kormányhivatalok honlapjáról letölthető közzététel szerint.
Csizmár arról is beszámolt: a bérleti szerződés határozott időre szólt, amely 2007 májusában jár(t) le. „Tehát a bérlemény sorsáról és a Baranya Megyei Munkaügyi Központ központi irodáinak elhelyezéséről az elkövetkezendő időben döntést kell hozni” – fejezte be válaszát a szocialista miniszter.
A döntés az lett, hogy marad a biznisz Bánkiékkal. A szerződést folytatták, talán nem meglepő, a 2010-es Fidesz-győzelem után is. Időközben változott ugyanakkor a bérlő elnevezése és gazdája is, mivel a munkaügyi központ megszűnt, feladatkörét a megyei kormányhivatal vette át. A társadalombiztosítási és foglalkoztatási főosztály címe azonban a régi: Pécs, Király utca 46.
Holott sok pécsi polgár már annak idején is nyűgösen fogadta, hogy éppen egy forgalomtól elzárt városrészben, sétálóutcás környezetben működjön a közhivatal. Miközben az eredeti ajánlatok között szerepelt például az uránvárosi Mecsek Áruház ingatlana is. Márpedig a munkásnegyed Uránváros lakói adják a hivatal ügyfeleinek tekintélyes hányadát.
„Bánkiék” – fogalmaztunk az imént, holott az új bérbeadó Cifrapalotában a politikus nem kapott semmiféle szerepet. A cég azonban nem áll távol tőle. A Cifrapalotát a B&B Impex, illetve Bánki édesanyja alapította 1999-ben. Időközben többször változtak a tulajdonosok, egy időben mahéi off-shore-kézben is volt a kft, amely jelenleg a mohácsi Rednitz Bt.-é.
Orbánéknak 613 milliót ért
A Rednitz egyik beltagja a németországi lakcímű Bauer Nándor Zsolt, aki Bánki közeli rokona. Hogy testvérek-e vagy „csak” féltestvérek, abban eltér mohácsi forrásaink tudomása, édesanyjukat mindenesetre ugyanúgy hívják. 2007-ig Bauer volt a Cifrapalota ügyvezetője is.
A Cifrapalota a pécsi épület tulajdoni lapja szerint 2007-ben lett az ingatlan egyetlen tulajdonosa. A cég az épületet tavaly augusztus végén értékesítette a magyar államnak.
A vételárat kérdeztük Bauertól, a Rednitz-hez a cégbíróságon megadott email-címen, illetve közérdekű adatigénylésben kértük a szerződést a tulajdonos államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től. A válaszukat várjuk. Egy 2016 márciusi kormányhatározatban ugyanakkor szerepel a lényeg. Az „egyes járási hivatalok kialakításához szükséges források biztosításáról” szóló határozat szerint
„a kormány a területi államigazgatás működési hatékonyságának növelése, a járási hivatalok kialakításához szükséges források biztosítása érdekében a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécs, Király u. 46. szám alatti ingatlan állam javára történő megszerzése során felmerülő költségek 2016. évi biztosítása érdekében felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a megvásárláshoz szükséges 613,0 millió forint összegű forrás rendelkezésre állásáról gondoskodjon”
Vagyis 613 millió lehetett a vételár, és alighanem járási hivatal lesz az épületben.
Öszzehasonlításul: a B&B Impex annak idején, 1999-ben 76,6 milliós értéken apportálta az ingatlanos tulajdonrészét a Cifrapalotába. Ez az érték azóta is változatlan a cégjegyzék szerint, igaz, hogy pontosan mi történt – pótolták-e például a vételárból – a 2016-os mérlegből derül majd ki. Az ingatlan értékének megbecsléséhez szintén adalék lehet, hogy a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet az évek során több jelzálogot is ráterhelt az ingatlanra, azaz bízott a fedezet értékében. Az utolsó jelzálog 2012-ben került teherként a tulajdoni lapra, ennek az értéke 300 millió forint volt, s csak az eladáskor törölték.
Pizza, kaszinó és a sötét zsaruk
Korábban akadtak kisebb, néhány milliós-tízmilliós, azóta szintén törölt tételek is. Olykor a takarékszövetkezet direkt adósa nem is a Cifrapalota, hanem a Don Pepe pizzéria-lánc budaörsi cége, illetve az azóta végelszámolt szekszárdi és a bajai leányvállalatai voltak. Két utóbbiban a kétezres évek elejétől 2012/13-ig érdekelt volt Bauer is.
Pécsi lokálpatrióta forrásaink arra is emlékeznek, hogy a Pécs Pláza Don Pepéjében a politikus fivért is gyakran lehetett látni, az egyszerű vendégnél fontosabb szereplőként viselkedve. Ekkoriban – szintén a kétezres évek elején – a pizzéria melletti játékterem a néhai Vancsik Zoltán (MSZP) fiához kötődő figuráké volt. Ifjabb Vancsik főképp Fejér megye éjszakai életében volt ismert, a rendőrség egy része dolgozott rá, a másiknak ellenben „KGY” fedőnevű társadalmi kapcsolatként jelentett. (Ifjabb Vancsik zűrös ügyeiről, illetve az úgynevezett székesfehérvári igazságügyi maffiáról a HVG cikkezett.)
A zavaros históriák ellenére városi és megyei főrendőrök törzshelye volt a kaszinó forrásaink szerint. Nem razziázni érkeztek. A két vendéglátóhely pedig nem volt ellenséges egymással – emlékezik most egy visszajáró vendég, aki mindkét helyen többször megfordult.
A Bauer-Bánki család régi vállalkozó família. Mohácsi hírek szerint a Németországba szakadt Bauer vendégmunkás-fuvarozással alapozta meg a vagyonát. Bánki közepesen vagyonos embernek mondható – némi földingatlan, puccos autó, motorok -, még ha a transzparens vagyonbevallás nem is az erőssége.
Kétmillió forint névértékű „részvényről” ad számot például, a céget azonban, amelynek papírjaiból betárazott, nem nevezi meg. Nagyobb gond is akadt a vagyonnyilatkozatával tavaly: feljelentették, miután úgy tűnt, több cége is adós a mérlegbeszámoló benyújtásával. A Hír TV szerint az eljárást a NAV lepasszolta az ügyészségre. Ott most kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy jelenleg is folyik az eljárás ismeretlen tettes ellen, a nyomozás határideje március végén jár le.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!