1993-as a birtokunkba került első szerződés, amelyben a Magyar Nemzeti Galériától az akkor még állami tulajdonú Bólyi Mezőgazdasági Zrt. műtárgyakat kapott kölcsön ingyen, szobadíszítés céljára. A cég 2007-ben került Csányi Sándor érdekeltségébe, és 2010 óta már fizet is az irodáit és vadászházát díszítő, összesen 27,1 millió forint értékű festmények használatáért. A kölcsönzési díj havi 2.117 forint képenként.
A Szerb utcai képkölcsönzős botrány után kikértük a Szépművészeti Múzeumtól és az irányítása alá tartozó Magyar Nemzeti Galériától, hogy az elmúlt 10 évben kiknek adtak kölcsön műtárgyakat. Április közepén jeleztük, hogy megkaptuk a kért adatokat, és megkezdtük azok feldolgozását.
A kölcsönzési listán több, főként a kölcsönvevő kiléte miatt érdekesnek tűnő megállapodást találtunk. Egy új közadatigénylésben kikértük ezeket a szerződéseket a hozzájuk tartozó mellékletekkel együtt. Nemrégiben megkaptuk a dokumentumok egy részét, és ahogy ígértük, feldolgozás után szép sorban beszámolunk arról, hogy mit találtunk bennük.
A Magyar Nemzeti Galéria műtárgykölcsönzési listáján fedeztük fel, hogy a táblázat szerint 2007 óta 32 darab festmény van a Bólyi Mezőgazdasági Zrt.-nél, ami több áttéten keresztül Csányi Sándor tulajdona.
Részlet a Magyar Nemzeti Galéria műtárgykölcsönzéseit tartalmazó listából.
Szerettük volna megtudni, hogy pontosan milyen feltételekkel kapta meg a cég a festményeket, ezért kikértük a megállapodás teljes szövegét, és meg is kaptuk a Szépművészeti Múzeumtól.
A 2007. május 16-án aláírt szerződés szerint a Bóly Zrt. 2007. április 17-től kezdődően 4 évre, 2010. április 17-ig kapott kölcsön „szobadíszítés” céljára a Magyar Nemzeti Galériától 34 darab festményt teljesen ingyen, bármiféle kölcsönzési díj megfizetése nélkül.
A megállapodáshoz csatolt műtárgylista végén szereplő kézzel írt feljegyzés szerint 2009. május 7-én valaki ellenőrizte a képeket. A táblázatban a mai napig folyamatosnak jelölt szerződés a dokumentum szerint 6 évvel ezelőtt lejárt, ám a meghosszabbításról szóló iratot nem kaptunk, ezért megkérdeztük a Baán László által vezetett intézménytől, hogy mi az igazság.
A Szépművészeti Múzeum illetékese megkeresésünkre azt közölte, hogy a táblázat a helyes, vagyis a 34-ből 32 darab festmény máig a Bóly Zrt.-nél van kölcsönben.
A megállapodáshoz csatolt műtárgyjegyzék szerint különböző alkotók ember- és természet-témájú alkotásairól van szó, melyeket a cég székhelyén, Bólyon, az Ady Endre utca 21. alatt használnak dekorációként.
A festmények között van 400 ezer forintot, és több millió forintot érő is, összértékük 39,9 millió forint. Ma már azonban csak 32 darab, összesen 23,4 millió Ft értékű műtárgy van a Bóly Zrt.-nél, mert 2009-ben kettőt visszaadott a cég a Magyar Nemzeti Galériának:
– Fényes Adolf: Vasárnap csendje a földeken (készült 1902-ben, értéke 15 millió Ft)
– Vastagh Géza: Pihenő parasztlány (készült 1887-ben, értéke 1,5 millió Ft)
A szerződés aláírásakor a Bóly Mezőgazdasági Zrt. tulajdonosa az Investgroup-Bóly Rt. volt, amelynek egyik tulajdonosa a Nagy György birtokában lévő Ho-Me 2000 Vagyonkezelő Kft. volt, a másik pedig a Bólyi-Menedzsment Rt., ami a Sole-Mizo Zrt.-n és a szingapúri Csim Pte Ltd.-n keresztül 2005 óta Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltsége.
Ezt követően megkerestük kérdéseinkkel a céget, amelynek nevében annak közvetett tulajdonosa, a Bonafarm Zrt. válaszolt:
– Hogy született a kölcsönzés ötlete?
Még állami tulajdonban volt a cég, amikor a 2000-es évek elején felmerült, hogy festményeket kölcsönözzenek a központi irodaház és a vadászház dekorálása céljából.
– Kit kerestek meg a kéréssel?
Az ügyben az egyeztetéseket a cég munkatársai a Galéria akkori vezérigazgatójával és közvetlen munkatársaival folytatták le.
– Kérésükre egyből pozitív választ adott a Magyar Nemzeti Galéria?
Igen, mivel arról tájékoztatták a cég munkatársait, hogy az MNG raktárában rengeteg festmény áll kiállítatlanul.
– Szóba sem került, hogy kölcsönzési díjat kéne fizetnie a Bóly Zrt.-nek a festményekért?
A Bóly Zrt. 2007-ben került a jelenlegi tulajdonoshoz. Amikor a cég új vezetése számára ismertté vált, hogy kölcsönzött képek vannak az ingatlanokban, áttekintették a kölcsönzés jogi hátterét és 2010 óta díjat fizet a vállalkozás a képekért.
– Hogy történt a kölcsönbevett műtárgyak kiválasztása?
A cég munkatársai a múzeum által felajánlott képek közül választották ki azokat, melyek főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó témájúak.
– Miért adtak vissza két műalkotást 2009-ben?
Az adott képek a Magyar Nemzeti Galéria kérésére kerültek vissza a múzeumba, mivel azokat kiállításon kívánták bemutatni.
– Pontosan milyen helyiségeket díszítenek az MNG-től kölcsön kapott alkotások?
A központi irodaház tárgyalótermeiben, irodáiban valamint a Békáspusztai Vadászházban találhatók meg a festmények.
Mivel a Szépművészetitől megkapott 2007-es szerződésben semmi nem utalt arra, hogy az egy korábban kötött megállapodás hosszabbítása lenne, azonban a Bóly Zrt. tájékoztatása szerint a 2000-es évek elején merült fel a képkölcsönzés ötlete, és állításuk szerint 2010 óta fizetnek a műtárgyak dekorációs célra való használatáért, erre azonban szintén nincs utalás a 2007-es dokumentumban, ismételten a múzeumhoz fordultunk.
Megkértük a Baán László által vezetett intézményt, hogy küldje el az MNG és a Bóly Zrt. között létrejött legelső szerződést, és annak valamennyi módosítását/hosszabbítását.
A múzeum eleget tett kérésünknek, rendelkezésünkre bocsátotta a nyilvántartásában fellelt valamennyi, összesen tíz darab vonatkozó megállapodást. Ezek közül a legrégebbi 1993-as keltezésű, és 16 műtárgy kölcsönzéséről szól.
Viszont egészen biztos, hogy ez sem az MNG és a Bóly Zrt. között létrejött legeslegelső szerződés, mert a fejlécében nyomtatott nagybetűkkel szerepel, hogy „hosszabbítás”, és a kipontozott részre írógéppel írt szöveg is erről szól.
A szerződést változatlan feltételekkel (szobadíszítés, kölcsönzési díj nélkül) meghosszabbították 1998-ban, ám akkor már csak 15 festmény volt a cégnél, mert egyet 1996-ban visszaadtak a Galériának. A csatolt műtárgyjegyzék szerint a 15-ből pedig kettőt adtak vissza a múzeumnak 2001-ben.
Abban az évben írták alá a felek a szerződés újabb, 2004-ig történő meghosszabbítását. A Bóly Zrt. akkor már 34 darab, összesen 16,7 millió forint értékű festményt kapott kölcsön a Magyar Nemzeti Galériától szobadíszítés céljára, kölcsönzési díj megfizetése nélkül.
A 2004-ben, majd 2007-ben született hosszabbításokban szintén nem változtak a festménybérlés feltételei, még mindig nem kért pénzt az MNG a dekorációnak használt képekért. Viszont a 2007-ben aláírt dokumentumban – amelyet első alkalommal egyetlenként kaptunk meg a Szépművészeti Múzeumtól – a műtárgyak összértékeként a korábbi 16,7 millió Ft helyett már 39,9 millió Ft szerepel.
A Bóly Zrt. és a Magyar Nemzeti Galéria által 2010. május 25-én aláírt megállapodás előzményként csak a 2007-esre hivatkozik, korábbiakról nem tesz említést. Ebben a dokumentumban 2011-ig hosszabbították meg a festménykölcsönzést, a cégnél két kép 2009-es visszaadása után maradt 32 darab műtárgy értékéhez pedig 23,4 millió forintot írtak.
Ekkor került bele először a szerződésbe az is, hogy a Bóly Zrt. kölcsönzési díjat fizet a képek dekorációnak való használatáért: évi nettó 650 ezer forintot. Ez műtárgyanként évi 20.312,5 forintot jelent, vagyis havi 1.692,7 forintot a többszázezer vagy épp többmilliós értékű alkotásokért cserébe.
A kölcsönzés 2011-es hosszabbításában ehhez képest nincs változás. A 2012-ben aláírt dokumentumban azonban már 27,1 millió forint szerepel a 32 darab festmény összértékeként, a kölcsönzési díj pedig nettó 813 ezer forintra nőtt. Ez képenként évi 25.406, vagyis havi 2.117 forintot jelent.
A 2013-ban és 2015-ben aláírt megállapodásokban ugyanezek az összegek és feltételek szerepelnek, vagyis a Bóly Zrt. ma is ennyit fizet a nála lévő 32 darab festményért, amelyek irodáit és vadászházát díszítik. A szerződés 2016. május 28-án jár le, de arról nincs információnk, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően meghosszabbítják-e majd a felek.
A Magyar Nemzeti Galéria és a Bóly Zrt. között létrejött valamennyi szerződés itt megtekinthető.
Az alábbi festmények dekorálják a Bóly Zrt. székhelyét:
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002 IBAN (USD): HU36120112650142518900500009 SWIFT: UBRTHUHB Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Egy interneten többnyire ingyenesen elérhető tartalomból összeállított tanulmány oldalanként 100 ezer forintba, egy 18 diából álló előadás pedig 4,4 millióba került.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!