Felmelegedett inkubátorok, újrasterilizált injekcióstűk, használt köpenyek – így gyilkol az egészségügy

Egy szegény egészségügyi intézményben is be kell tartani a higiénés előírásokat Ábrahám László ügyvéd szerint, aki az egyik meghalt csecsemő édesanyját képviselte abban a büntetőeljárásban, amely az Átlátszó által kiperelt ANTSZ-jelentésben szereplő miskolci kórházban, 2013-ban történt kórházi fertőzés járvány miatt meghalt kilenc koraszülött ügyében indult. Eközben húsevő baktérium miatti fertőzésre derült fény a pécsi kórházban, az Index pedig arról írt, hogy a SOTE bőrklinikáján pénzhiány miatt csak nejlonkesztyűt használhatnak a dolgozók, ami nem akadályozza meg a fertőzések terjedését. Interjú Ábrahám László ügyvéddel.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előzmények

Kipereltük a kilenc újszülött életét követelő kórházi járványról szóló eltitkolt ÁNTSZ-jelentést

Háromszorosára nőtt a többszörösen ellenálló baktériumfertőzések száma a magyar kórházakban 2005 – 2010 között

Vadászat a multirezisztens szuperbaktériumokra

Támadnak a szuperbaktériumok, a modern orvoslás következményei

Az Átlátszó cikksorozatot indított a kórházi fertőzésekről, amelyben egyedi kórházi eseteket és tágabb összefüggéseket – például az egészségügy alulfinanszírozásával vagy az antibiotikumok túlhasználatával kapcsolatos problémákat – is szeretnénk bemutatni.

Ha személyes tapasztalata vagy információi vannak a kórházi fertőzésekről, kérjük, jelentkezzen az [email protected] e-mailcímen, és foglalja össze tömören az esetet!

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Koraszülött Osztályán három éve történt kórházi járvánnyal kapcsolatban az ÁNTSZ-jelentés nem állapít meg felelőst, általánosságban említi meg, hogy a kórház más egészségügyi intézetekhez hasonlóan létszámhiánnyal küzdött, és hogy abban az időben sok volt a koraszülött babák száma is. Szakmai hibát vagy mulasztást azonban nem talált. Ön miként látja ezt?

Az ÁNTSZ vizsgálati anyaga nem került elém az eljárás során, de úgy fogalmaznék, hogy a miskolci kórházban szokatlan dolgok történtek. Például én ennek tartottam, hogy a rendkívüli halálesetek ügyét, amit közigazgatási eljárásban vizsgálnak ki, a rendőrség kiemelt bűnügyi egysége, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kapta meg, nem pedig egy városi kapitányság vagy egy megyei rendőr-főkapitányság, ahogy szokásos.

A nyomozó hatóság által kirendelt igazságügyi szakértő úgy látta, hogy bizonyos dolgok, mint a hőségben légkondicionáló készülék nélkül túlmelegedett inkubátorok vagy ápoltak száma, továbbá a be nem tartott higiénés szabályok hozzájárulhattak a kórházi járvány kialakulásához és a koraszülöttek halálához. Hogy közvetlenül az okozta volna, nem mondta ki és megszüntették a nyomozást. Panasszal éltem ez ellen, de az ügyészség nem adott helyt neki.

A kórház igazgatójával beszélt-e?

Személyesen nem beszéltem, de többszöri levélváltás volt közöttünk, mert szerettük volna, ha az intézmény kártérítést fizet. A Békemenet első sorában nyomuló Csiba Gábor főigazgató többször is azt mondta, hogy szeretné megismerni az ügyet. Ezzel együtt azonban azt kérte, hogy várjuk meg a szakértő véleményét, majd végül a kártérítési igényt nem fogadta el, az orvosszakértői véleményt hiányolta, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda állítólag nem adott ki a kórház számára. Most megküldtem számára a szakértői véleményt is, remélem, belátja a kórházi hibák sorozatát és elismeri a kártérítési igényt.

Az ügyfele, a gyermekét elvesztő édesanya mit szólt ehhez?

Ő és a férje is megijedtek, mert azt látták, hogy egy, a kormányzat által nagyon kedvelt kórházi vezetővel állnak szemben, aki jelentős beruházást tudott szerezni többek között a koraszülött osztály felújítására is, ezért nem akarták a büntetőeljárást folytatni.

Megjegyzem, az osztályon meglévő állapotok javítása ellenére is, azért mégis lefolyt ott egy fertőzéses járvány. Ami számomra annyiban nem meglepő, hogy a higiéniával kapcsolatos szabályok betartása úgy valósult meg, hogy az a kórházi alkalmazottak nem intézeti ruhában, hanem nappali öltözetükben jöttek, mentek az inkubátorok között vagy, hogy az igazgatói utasítás ellenére az ápolónőknek hosszú, festett körmük volt, illetve, hogy a látogatói köpenyeket nem cserélték le azonnal, hanem több ember is használta azokat. Ezek alapján úgy gondolom, hogy igenis van okozati összefüggés a fertőzés, a kórházi mulasztások és a halálesetek között.

Más, kórházi fertőzésekkel kapcsolatos ügyekben mit tapasztalt?

Az, hogy, egy egészségügyi intézmény szegény, szerintem még nem jelenti azt, hogy nem ott nem lehet takarítani és betartani a higiénés előírásokat. Vannak persze olyan hajlamos betegségek, mint a szervátültetéssel járók, a daganatos vagy az autoimmun betegségek, amelyek esetében bizonyos baktériumtörzsek gyógyítása nehezebb.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű, orvosokból álló csoport is írt arról a honlapján, hogy a hazai helyzet bizonyos fertőzések tekintetében kedvezőtlenebb az európai átlaghoz képest, valamint, hogy az évről évre romló helyzetre fel kellene figyelniük a döntéshozóknak. A DK-s László Imre pedig adatokról is beszélt, miszerint évente 2-3 ezer ember halhat bele olyan fertőzésbe, amelyet kórházban kap el. Ezek alapján felháborítónak tartom a Rétvári Bence államtitkár által mondottakat, miszerint a kórházi fertőzésekről szóló híradások csalókák.

A kórházak nehéz anyagi helyzetével kapcsolatban szakszervezetek is felhozták, hogy az egészségügyi intézményekben mindennel, így a fertőtlenítő szerekkel is spórolnak.

Tudom, hogy újrahasználnak mindent, amit lehet, sőt hallottam, hogy az egyszer használatos fecskendőket is sterilizálják, amit hihetetlennek tartok. Ha a stadionépítésekből visszavenne a kormány és megfelelő összeget adna az egészségügynek, akkor javulhatnának a viszonyok. Amelyek valóban nagyon siralmasak. Ezen lehetne javítani, például a magánbiztosítások bevezetésével.

Amikor felvette a telefont rögtön azzal kezdte, hogy éppen egy kórházi fertőzéses ügy iratait olvasta. Erről beszélne?

A gyulai bíróságon folyik a tárgyalás egy császármetszéssel levezetett szülés ügyében, ugyanis a műtét során a nem megfelelő higiénés körülményekmiatt károsodott az asszony jobb veséje és végül el kellett távolítani azt. Egy másik ügyemben pedig egy frissen műtött beteget nem tudtak elkülöníteni, így MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) baktériummal fertőződött meg és meghalt.

A kórházi fertőzéses esetekben akadnak olyan rizikófaktorok, mint a túlzott antibiotikum használat, a higiénia vagy a személyzet hiánya, de nem hiszem, hogy a kockázatok odafigyeléssel ne lehetnének csökkenthetőek.

A károsodásért, a halálesetekért mennyire lehet sikeresen perelni kártérítésért az egészségügyi intézményeket?

Azt észlelem, hogy az emberek nem a pénzért citálnak egy kórházat a bíróság elé. Inkább az motiválja őket, hogy megtudják, pontosan mi történt, és hogy másokkal már ne forduljon elő hasonló eset. De a beteg ember ki van szolgáltatva a saját testi-lelki bajának, majd annak a testületnek, amelytől a gyógyulását várja, aztán a szakértői testületnek, amely megvizsgálja, hogy volt-e mulasztás vagy történt-e szakmai hiba, illetve ezek mellett a bíróságoknak is.

A szakértők ráadásul általában összezárnak és védik egymást, beleértve az orvosokat is. A bírók meg nem orvosok, ezért ők a szakértői vélemények alapján döntenek. Ráadásul tapasztalatom szerint sokszor nem is veszik maradéktalanul figyelembe az emberi tragédiákat.

Ez alatt mit ért?

Azt, hogy nagyon rossz a bírósági gyakorlat. De hogy miért vélem így, arra nem kórházi fertőzéses eseteket hoznék fel példaként, hanem a következőket. Egy idős asszony testében benne felejtett és két éven át ott lévő törlőkendőért nyolcszázezer forint kártérítéstítéltek meg. Egy hasonló ügy, amelyben az implantátum mellett hagyta az orvos a törlőkendőt szintén csak néhány százezer forintot érhet a bíróság szerint. Az nem számított, hogy a hölgyet a történtek pszichésen is megviselték.

A tengeren túli eseteknél a hazai gyakorlathoz képest óriási különbségek vannak. Egy tatabányai nő a hatodik gyerekének világra hozása közben az orvosok hibájából vesztette életét, ugyanis tudták, hogy vérre lesz szüksége az asszonynak, de azt nem rendelték meg. Az újszülött életben maradt. Neki tízmillió forint kártérítést ítélt meg a bíróság, öt kiskorú testvére közülkettőnek fejenként félmilliót. Ha ehhez hozzáteszem, hogy Kocsis Máté józsefvárosi polgármester részére Ungár Klárának kétmillió forintot kell fizetnie, mert a bíróság szerint valótlanul állította, hogy homoszexuális, akkor hol az arányosság egy anya elvesztéséhez képest?

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.