Bezárás
Cikkek

Központi hatáskörbe vonta a NAV a gyanús pénztárgépek bevonásának engedélyezését

A NAV Központi Hivatal Ellenőrzési Főosztálya maga akarja eldönteni, lehet-e vizsgálni egy gyanúsnak talált online pénztárgépet. A birtokunkba került körlevél utasítása szerint a revizornak, mielőtt intézkedne a pénztárgép bevonásáról, engedélyt kell kérnie a főosztálytól, noha annak se hatásköre, se kapacitása nincs arra, hogy beavatkozzon az első fokú adóhatóság munkájába. Igaz, így a budapesti központ dönti el, indul-e eljárás például valamelyik kedvenc polgármester feleségének trafikjában lefoglalt pénztárgép ügyében.

Nehezen indult, botrányosan folytatódott, és most új magaslatokba ért az onlinepénztárgép-saga. A 2012 őszén bejelentett Matolcsy-csomagban bukkant fel először a pénztárgépek NAV-hoz való online bekötésének ötlete – a 2013-ra tervezett bevezetéstől 95 milliárdos egyenlegjavulást vártak akkor az NGM-ben. Ehhez képest egy évvel később csak annyit tudott bejelenteni a kormány, hogy 2014 januárjára halasztották az indulást. Aztán megint halasztani kellett, egymást érték a fiaskók és botrányok, végül tavaly augusztus 31-e lett a végső határidő.

A két év alatt lezavart repülőrajtnak természetesen voltak fix nyertesei is: a pénztárgépekben használt SIM kártyák forgalmazója és az adatkommunikációs szolgáltató a Mobil Adat Kft. – a cégben 2014 augusztusa óta Garancsi István a többségi tulajdonos. Tulajdonos a cégben mások mellett Hauser Gábor, aki szoros kapcsolatot ápol a NAV informatikai elnökhelyettesével, Vágújhelyi Ferenccel.

Garancsi István is beszállt az online pénztárgép-üzletbe

A Tiborcz család ebben a történetben is felbukkan: a LED-király bátyja, Tiborcz Péter 2014 augusztusa és 2015 tavasza közt vezette a NAV Informatikai Fejlesztési Főosztályát. További érdekes mellékszál, hogy Garancsi azt a Pap Kornélt vásárolta ki a Mobil Adat-ból, aki nem sokkal korábban egy meghívásos pályázaton elnyerte az Erzsébet téri Terminál Étterem üzemeltetési jogát: az étterem Tiborcz István és Orbán Ráchel törzshelye.

Tavaly őszre végre konszolidálódott a rendszer, az adatok valós időben megjelennek a NAV-nál, ezzel jelentősen visszaszorítva a pénztárgépekkel való manipuláció lehetőségeit – nem mellesleg csökkentve azt a korrupciós kockázatot, amit a helyszíni ellenőrzést tartó revizorok és a pénztárgép tulajdonosának esetleges megegyezése jelentett.

Járulékos költségek

Az online pénztárgépeket az üzemeltetőknek évente felül kell vizsgáltatniuk a NAV nyilvántartásában szereplő szervizek valamelyikével. Az éves felülvizsgálat során a szerviz elsődleges feladata az illegális beavatkozások kiszűrése és feltárása. Emellett ellenőrzi és szükség esetén kicseréli az adóügyi ellenőrzőegység akkumulátorát is. Az éves felülvizsgálatot első alkalommal a pénztárgép első üzembe helyezését követő egy éven belül kell elvégeztetni. A felülvizsgálatot ezt követően évente meg kell ismételni, úgy, hogy az egymást követő felülvizsgálatok között legfeljebb egy év telhet el. A felülvizsgálat ára pénztárgépenként 19 ezer forint.

Forrásaink szerint az online rendszerbe lényegében nem lehet belenyúlni anélkül, hogy annak látható nyomai ne maradnának. Ennek gyanúja esetén az eljárás viszonylag egyszerű: ha a helyszíni ellenőrzést végző revizor a pénztárgép manipulálására utaló jelet talál, akkor jegyzőkönyvet állít ki, a pénztárgépet bevonja, és azt vizsgálatra elküldi az illetékes hatósághoz – ebben a zárt rendszerben valóban csökken a visszaélés lehetősége.

Levél a központból

Ehhez képest tavaly november 4-én Dávida Marianna, a NAV Központi Hivatal Ellenőrzési Főosztályának vezetője körlevélben arról értesítette a főigazgatóságok vezetőit, hogy online pénztárgép bevonására csak az Ellenőrzési Főosztály előzetes engedélyével kerülhet sor.

Az utasítás szerint az eddigi egyszerű eljárás helyett az illetékes adóigazgatóság levélben (!) értesíti az Ellenőrzési Főosztályt, megjelölve a bevonási szándék indokát. A Főosztály a levélben foglaltakat megvizsgálja, majd válaszlevélben tájékoztatja az igazgatóságot, hogy „a megjelölt indokok alapján sor kerülhet-e az online pénztárgép bevonására.”

Hogy közelebbről mi volt a körlevél célja, az az iratból nem derül ki, de a következményei elég súlyosak. A valóságban ugyanis a folyamat a következőképp zajlik: a revizor jelenti az osztályvezetőjének, hogy be kíván vonni egy pénztárgépet; az osztályvezető megkeresi az igazgatót, aki levelet ír a főigazgatóságnak, az pedig szintén levélben fordul Dávida Marianna főosztályához.

A főosztály elmereng a problémán pár napig, majd a döntés, ugyanezt a szolgálati utat bejárva jut el a revizorhoz. Forrásaink szerint ez legalább egy, de inkább két hetet jelent a gyakorlatban. Vagyis az eljárás gyakorlatilag két hetet ad a gyanúba keveredett pénztárgép tulajdonosának, hogy eltüntesse a bizonyítékot.

Forrásaink szerint az sem érthető, hogy mit tudna vizsgálni az Ellenőrzési Főosztály egy levélben leírt jelenség alapján – annál biztosan nincs több információja, mint a revizornak, aki a saját szemével is látta a gyanúsnak ítélt pénztárgépet, és helyben a rendelkezésére áll minden ezzel kapcsolatos adat. Ráadásul a Főosztály nem is rendelkezik az előzetes vizsgálathoz szükséges erőforrásokkal, ez ugyanis nem profilja, sőt.

A Főosztálynak hatásköre sincs az eljárásra, a Központi Hivatal szervezeti egységeit és azok feladatait felsoroló miniszteri utasítás melléklete még csak hasonló jellegű operatív feladatot sem említ. A Főosztálynak jellemzően elvi jellegű irányítási, illetve koordinációs teendői vannak: az online pénztárgépek vonatkozásában mindössze az engedélyezéssel kapcsolatos hatásköröket említ a miniszteri utasítás.

Körlevél vs. jogszabályok

Mindezeken túl az intézkedés – a NAV működésének jogi feltételrendszerét belülről ismerő forrásaink szerint – súlyosan törvénysértő is.

Többek közt azért, mert azzal, hogy a főosztály az eljáró revizor feje fölött dönt a pénztárgép bevonásáról vagy be nem vonásáról, lényegében elvonja az első fokú adóhatóság hatáskörét. Ráadásul az Ellenőrzési Főosztálynak semmiféle törvényes jogalapja nincs arra, hogy konkrét ellenőrzések vonatkozásában beleszóljon az eljárásba, vagy arról akárcsak információt kérjen. Az adóellenőrzés elsőfokú adóhatósági hatáskör, a főosztálynak pedig semmiféle hatósági hatásköre nincs.

Mindezeken túl az intézkedés azzal, hogy lényegében a Dávida Marianna vezette főosztályhoz telepíti a vizsgálat lefolytatásának, illetve megtagadásának jogát, súlyosan gyengíti az egész rendszer integritását. Adott esetben nehéz lesz megmagyarázni például, hogy a Főosztály miért tagadta meg az engedélyt az X város polgármestere feleségének trafikjában a revizor által bevonni kívánt pénztárgéppel kapcsolatban.

Egy héttel ezelőtt levélben fordultunk a NAV-hoz, azt tudakolva, az intézkedés bevezetése óta hány esetben tagadta meg a Főosztály a pénztárgép bevonását. Választ még nem kaptunk.

Két héttel ezelőtt, a Dávida Marianna által a Népszabadság és a Népszava ellen indított perben tanúskodott a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának volt vezetője. Hegedűs Deme Zsolt vallomása éppen azt bizonyította, bevett gyakorlat volt egyes kiemelt adózókkal kapcsolatos eljárásokban, hogy a hivatal felső vezetői, köztük Dávida Marianna, hatáskörüket messze túllépve, közvetlenül beleszóltak az operatív munkába, adott esetben azt is egyértelművé téve, milyen megállapításnak kell szerepelnie az eljárást lezáró jegyzőkönyvben.

Volt NAV-vezető a bíróságon: 40 milliárdos ügyet tussolt el a felsővezetés

Információink szerint hasonló tartalmú vallomást tettek más volt APEH-vezetők is a Horváth András feljelentése nyomán indult nyomozásban.

Mindeközben folyik az a per, amelyet a NAV indított az Átlátszó ellen. Tucatnyi, a NAV-ról szóló cikkünk közül mindössze egyet kifogásol a hivatal keresete, annak is egyetlen lényeges kitételét: azt állítottuk, hogy a NAV illetékes főigazgatója – hatáskörét túllépve – megakadályozta egy hálózatos áfacsalással kapcsolatos vizsgálat lefolytatását.

A NAV egymillió forintra perli az Átlátszót egy tényfeltáró cikk miatt

A gyakorlat, úgy látszik, nem változott, hacsak nem annyiban, hogy Dávida Marianna most egy körlevéllel hatáskört is fabrikált magának ahhoz, hogy beavatkozhasson az első fokon eljáró adóellenőrök operatív munkájába.

Becker András

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom