Iskolaépítés géppuskával – Sikerpropaganda és az afgán ownership

Az afganisztáni magyar katonai szerepvállalás egyik legköltségesebb, és a médiában legjobban futtatott kalandjának az Észak-Afganisztáni újjáépítési misszió bizonyult. A civil fejlesztési tevékenység keretében 2006 óta körülbelül 2 milliárd forint értékű fejlesztés hajtott végre a magyar állam Baghlan tartományban, ennek jelentős részéhez, körülbelül 1,2 milliárd forint értékben a HM biztosította a forrásokat. A hét éven át tartó projekt hatásfoka  maximum Stephenson gőzmozdonyáéhoz mérhető – az atlatszo.hu videóriportja.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Iskolaépítés géppuskával – Sikerpropaganda és az afgán ownership from atlatszo.hu on Vimeo.

A magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) Baghlan tartomány fővárosában, Pol-e-Khumriban kialakított erődszerű táborát idén tavasszal átadta a helyieknek, a 2006-ban indult misszió véget ért. Annak idején még Keleti György honvédelmi miniszter indította útjára a PRT-t. Ez afféle Mátyás király és az okos lány meséjére ütő, patyomkin  megoldás volt a NATO melletti afganisztáni részvételre, amikor az okos lány úgy oldotta meg a király által feladott talányt, miszerint  úgy vonuljon Mátyás színe elé, hogy nincs a rajta  ruha, de mégsem  meztelen, hogy hálóba öltözött. A magyar kormány kiküldött egy fegyveres alakulatot, de nem harcolni, hanem újjáépíteni. Vagyis ott is vagyunk, meg nem is. Valószínűleg az illetékesek tartottak az esetleges emberveszteségek politikai következményeitől. A PRT misszió sajnos mégsem úszta meg támadásban elhunyt áldozatok nélkül: Pappné Ábrahám Judit törzsőrmester 2010. augusztus 23-án vesztette életét, amikor támadás érte az újjáépítési csoport magyar konvoját, a támadásban súlyosan megsérült Kolozsvári György zászlós pedig szeptember 7-én, hazaszállítása után hunyt el.

Az újjáépítési csoport a külföldi magyar katonai szerepvállalás abszurditása, de erről nem a kivezényelt katonák tehetnek. Tipikusan polgári feladattal bíztak meg nyilvánvalóan nem erre a munkakörre kiképzett szervezetet. Az újjáépítés segélyszervezetek, vagy más erre a célra szakosodott nemzetközi szervezetek által felállított polgári missziók feladata kellett volna legyen, szükség esetén megfelelő katonai háttértámogatással, védelemmel ellátva. Hogy ehhez képest mi történt, videónk is jól illusztrálja: az az alaphelyzet, hogy egyenruhások végeznek tipikusan polgári munkát, nyilvánvalóan bizalmatlanságot kelt a helyiekben. A vállalkozók beszámoltatása, a munkák átvétele például a következőképpen zajlik: a szakember mérnök tiszt, aki a vállalkozóval kapcsolatot tart, csak golyóálló mellényben, egyenruhában, fegyveresen, és fegyveres kísérettel – ami minimum három, géppuskával felszerelt, páncélozott harcjárműből áll – hagyhatja el a tábor területét, és mozoghat odakint. A munkák ellenőrzése, átvétele, és az elszámolás is fegyveres kísérettel történik. Fontos elem, hogy a vállalkozókkal kötnek ugyan szerződést, de ez csak formalitás, és polgári jogilag betartathatatlan, ezt az egyik kint szolgáló katona jogász nyilatkozta.

Képzeljük magunkat az afgán polgári lakosság helyébe. A segítség és a jó szándék vitathatatlan, de igencsak irritáló a körítés, és ez a misszió elfogadottságára is kihat. A katonai konvojok mindenképp a megszállás érzetét keltik – kintlétünkkor is kerekedett ebből egy kisebb incidens a helyi fegyveresek között, ez a videón is látható, és az afgán vállalkozók alkupozíciója is meglehetősen alárendelt, legalábbis megélni bizonyára ekként élik meg. Arról nem is beszélve, hogy most már kibogozhatatlan az ok-okozati összefüggés: a támadások az irritáló és túlzó katonai jelenlét miatt következnek be, vagy a fegyveres túlbiztosítás tényleg a támadások következménye. Mindenesetre katonai gépjárműben utazni majdhogynem nagyobb biztonsági kockázatot jelent, mint civilben sétálgatni az utcán, bárhogy próbálják az illetékesek ezt másképp kommunikálni.

A fenti tényezőkön kívül ne hagyjuk figyelmen kívül a projektekre eső plusz költségeket: minden egyes táboron kívüli mozzanatra rárakódik a fegyveres demonstráció – bár nevezhetjük védelemnek, kíséretnek is – költsége. Egy iskolai lépcsőház átvételéhez, és egy plafonfestés ellenőrzéséhez minimum 9 katonát és 3 harcjárművet mozgattak egy egész álló napon keresztül, nem beszélve a belső irányító központ erőforrásairól. El lehet képzelni, milyen költségek rakódtak a nagyobb volumenű munkafázisokhoz. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy az átadott projektek utógondozása kikerült a nemzetközi erők kezéből, és a további sorsuk egy többnyire felkészületlen, éretlen közeg hozzáállásán múlik. A PRT működésének eredményességét, hasznosságát a fentiek figyelembevételével lenne szabad értékelni. Kíváncsiak vagyunk, lesz-e elég mersze kiutazni valaki illetékesnek egy év múlva megvizsgálni, hogyan érvényesült a PRT beruházásaival kapcsolatban az „afgán ownership”.

A Honvédelmi Minisztérium szó szerinti válaszai a PRT működéséről az atlatszo.hu kérdéseire:

1.) Összesen mennyi volt a beruházásokra fordított költség, és ebből mennyit állt a HM?

A civil fejlesztési tevékenység keretében 2006 óta körülbelül 2 milliárd forint értékű fejlesztés hajtott végre a magyar állam Baghlan tartományban, ennek jelentős részéhez (körülbelül 1,2 milliárd forint értékben) a HM biztosította a forrásokat.

A Tartományi Újjáépítési Csoport a magyar államtól származó fejlesztési pénzek mellett az évek folyamán több olyan projektet is megvalósított, amikor amerikai, japán és görög fejlesztési forrásokat használtak fel a beruházások finanszírozásához. A nemzetközi együttműködők bevonásával jelentősen bővült a PRT által felhasználható fejlesztési összeg.

2.) Hány befejezett beruházást sikerült átadni, és melyek voltak ezek a beruházások?

A PRT mindegyik beruházását befejezte és azokat átadta az afgán fél számára.

A PRT összkormányzati tevékenység volt, amelyben részt vett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrás Minisztérium, és a Vidékfejlesztési Minisztérium is.

A magyar tartományi újjáépítési csoport négy fő területen tevékenykedett

Kormányzás: a helyi tartományi közigazgatási szervek támogatása, hogy minél inkább képessé váljon a tartományi közigazgatás a feladatok saját erőből történő ellátására.

Infrastruktúrafejlesztés: a tartomány területén lévő intézményrendszer (oktatás, egészségügy, stb.) fejlesztése.

Biztonság: az újjáépítési feladatokkal kapcsolatos biztonság, és az újjáépítést végzők biztonságának megteremtése, továbbá a tartományban lévő afgán fegyveres szervek támogatása. A PRT-nak nem volt a feladata a Baghlan tartományban folyó kinetikus hadműveletekben való részvétel.

Humanitárius tevékenység (Menekültek, kisebbségek, nők, gyermekek támogatása).

PRT teljesítménye (katonák által vagy katonák bevonásával elért fejlesztések):

Oktatás

A magyar PRT működésének 6 és fél éve alatt az oktatás körülményeinek javításához jelentősen hozzájárult Baghlan tartományban.

A PRT-nak 395 oktatáshoz kapcsolódó projektje volt az elmúlt hat és fél évben.

A hat és fél év alatt 9 általános iskolát (általában 6-8 osztályos) építettünk, 15-öt bővítettünk ki vagy újítottunk fel és láttuk el oktatási eszközökkel (bútor stb.).

A PRT oktatási programjai kb. 40-50.000 tanköteles gyereket érintettek, akik közül 20.000-en leánygyermekek. Az oktatási projektjeinkkel javítottuk a nemek közötti esélyegyenlőséget Baghlan tartományban.

A PRT programok következtében az oktatási infrastruktúra feltételeinek javulása a tartomány tanköteles korú gyermekeinek 15%-t érintette. Az oktatásfejlesztésre összesen 150 millió forintot fordítottunk.

Egészségügy

A tartományi lakosság egészségügyi alapellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében a PRT kiemelt feladatként kezelte a fekvőbeteg, járóbeteg és ambuláns ellátás fejlesztését.

A PRT egészségügyi fejlesztési tevékenység során 9 kórházat (fekvőbeteg), 15 járóbeteg és ambuláns ellátást segítő intézményeket hozott létre 106 millió Ft értékben. Ezen kívül hozzájárult a létesítmények biztonságos működtetéséhez, szakmai fejlesztéséhez szükséges berendezések, felszerelések beszerzéséhez is kb. 10 millió Ft értékben.

Az egészségügyi projektek által a tartomány 6 járásában több mint 5000 család (30.000 lakos), az érintett járásokban élő lakosság hozzávetőlegesen a 35-40 % számára vált elérhetővé a színvonalasabb egészségügyi ellátás.

Közegészségügy

Az alapvető higiéniás feltételek javítása érdekében a PRT 45 db az ivóvíz ellátására szolgáló kút fúrását és 16 km vízvezeték megépítését finanszírozta, amely a tartomány 62 faluja (30-40.000 ember) számára vált elérhetővé a mindennapi tiszta ivóvíz.

A járványok megelőzése érdekében Pol-e Khumri leginkább veszélyeztetett kerületeiben 6 km városi szennyvíz elvezető csatornát építettek ki a PRT segítségével.

Útépítés, útfelújítás, hidak

Az infrastrukturális beruházások keretén belül az úthálózat fejlesztése volt a PRT kiemelt célja. Ezen projektek megvalósítása nagymértékben hozzájárult a tartományi lakosság gazdasági aktivitásának növekedéséhez.

A PRT útépítési, útfelújítási programjaiban 54 km út építése és felújítása valósult meg az ezekhez kapcsolódó műtárgyakkal együtt (hidak, átereszek, vízelvezető).

Árvízvédelem

A kielégítő mennyiségű élelmiszer ellátás, valamint a biztonságos lakhatás érdekében történő árvízvédelmi munkálatok során a PRT 72.300 db homokzsákkal erősítette meg a védvonalat, illetve 2,8 km hosszúságú védfalat épített a tartományon belül.

A PRT árvízvédelmi projektjei következtében több tízezer helyi lakos életkörülménye javult.

Energia szektor

A napi élet komfortosabbá tétele érdekében a PRT 10 km hosszan javította az elektromos hálózat kiépítettségét a városokban.

A ritkábban lakott területeken élők számára az elektromos áram előállítását segítő generátorok, napkollektorok beszerzését, valamint törpe vízerőművek építését segítette elő, amely több ezer család (12-15.000 fő) számára biztosított jelentős életminőség javulást.

Mezőgazdaság

Az MH PRT együttműködésben a FVM-mel 24 projekten keresztül támogatta a mezőgazdaság fejlesztését, öntözőcsatornák tisztítását, szervezett állategészségügyi intézkedések gyakorlati megvalósítását (oltás), takarmány-ellátás folyamatosságának biztosítását szélsőséges időjárási körülmények között.

Humanitárius tevékenység

A katasztrófa, valamint egyéb negatív természeti, társadalmi hatások által érintett területek lakosságának élelmiszerrel való ellátását a PRT kontingensei kiemelt projektként kezelték, annak ellenére, hogy ez a tevékenység nem tartozott a PRT alapfeladataihoz.

A PRT katonái 329 tonna élelmiszert, kb. 20.000 takarót, sátrat és kályhát kb. 60 millió HUF értékben osztottak ki a rászorultak között.

3.) A befejezett beruházások utógondozását felügyeli-e valamilyen szervezet a PRT kivonulása után?

A PRT beruházásaival kapcsolatban az afgán ownership érvényesül. Így az afgánok használják, üzemeltetik és tartják karban a PRT fejlesztési tevékenysége során átadott beruházásokat (közigazgatási épület, iskola, rendőrőrs, rendelőintézet, kút, út, stb.).

Bodolai László – Szávuly Aranka

Korábbi cikkeink a témáról: Vadkelet-dosszié

Kollégáink 2012. november elejétől közepéig tartózkodtak a közel-keleti országban, ahova a Honvédelmi Minisztérium által kiutaztatott újságírók többségétől eltérően nem közpénzen, hanem az atlatszo.hu támogatásával, és önmaguk finanszírozásával utaztak. Bár a katonai táborokban az ISAF vendégszeretetét élvezte, stábunk élt a függetlenség adta szabad kijárási lehetőséggel, így nem csak a nemzetközi erők által kiépített alternatív valóság szemszögéből tudtunk riportokat készíteni. A stáb tagjai voltak: Szávuly Aranka riporter, Bodolai László operatőr, újságíró, jogász, és Gáli Csaba alkotmányjogász.