Két belvárosi épületet adott el 2005-ben a miskolci önkormányzat egy szomszédos patikus cégnek. Az egyiket leárazva, a másikat úgy értékesítette, hogy az adásvétel után visszabérelte az ingatlanhoz tartozó parkolót. A vevő nem teljesítette felújítási kötelezettségét, az önkormányzat pedig elmulasztotta visszavásárolni a házakat, amelyek omlásveszélyessé váltak.
A vakolat leverésével az omlásveszélyt elhárították, így ismét lehet gyalogosan közlekedni a miskolci Szemere Bertalan utca 15-17. szám alatt. A szellemházakká vált épületeknek felújított állapotban kellene hozzájárulniuk a csinosuló miskolci belváros képéhez, ehelyett a csupasz téglákra fújt beton habarcs és bedeszkázott nyílások határozzák meg az utcai homlokzatot. Az omlásveszélyt jelző szalagok viszont kétségtelenül lekerültek az üresen álló épületekről, amelyek belső részei rémisztő képet mutatnak, még tovább pusztultak, amióta nyolc éve új gazdájuk lett.
Az önkormányzati bérházak nyílt versenyeztetésű eladásáról a szocialista többségű miskolci képviselő-testület 2004 őszén határozott. A Szemere 15. induló árát nettó 144 millió, a 17-et nettó 106 millió forintba határozták meg ingatlanszakértői vélemény alapján. A közgyűlés határozatában feltételül szabta, hogy a Szemere utca 15. esetében a vevőnek 2 éven belül fel kell újítania a teljes külső homlokzatot. A Szemere 17-tel kapcsolatban is hasonló kikötése volt: az adásvételt követő 2 évben az épület külsejének felújítására, teljes fejlesztésére tervdokumentációt kell benyújtani, az építési engedély birtokában egy éven belül hozzá kell látni a kivitelezéséhez. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, az önkormányzat a kikiáltási áron visszavásárolja az épületeket.
2005 tavaszán elsőként a Szemere utca 17-et verte dobra a Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. (MIK). Versenytárgyalást követően 2005. június 16-án a közterülettel együtt2329 négyzetméteralapterületű ingatlan a Fehér Holló Gyógyszerészeti Bt. (FHGY) tulajdonába került. A Fehér Holló a történelmi belváros nagy forgalmú, ügyeletet is ellátó patikája, éppen a házpárral szemben működik. A vételár megegyezett a nettó 106, bruttó 132 millió forint kikiáltási árral. A teljes vételárat az FHGY-nak három napon belül kellett kifizetnie, ehhez – szerződés szerint – igénybe vette az OTP Bank 78 millió forintos kölcsönét.
A 821 négyzetméter alapterületű Szemere utca 15. kivett óvodaként szerepelt az ingatlan nyilvántartásban és átjárási kapcsolattal rendelkezett a Szemere 17-hez. Ezt szintén versenytárgyalással értékesítette a MIK, igaz versenytársak nélkül, mivel a 2005. májusi, június, júliusi versenytárgyaláson senki sem ígérte meg a kikiáltási árat. A sorozatos fiaskó után a városvezetés az ár mérsékelésében látta a kiutat. Legalábbis a miskolci közgyűlés 2005. november 24-i zárt ülésén Káli Sándor (MSZP) polgármester indítványára 20 százalékos árleszállítást hajtottat végre, nettó 115 millió forintra. Az új ár a 29 millió forint áfával tett ki éppen 143 millió forintot, ami eredetileg ugye az eredeti nettó ár volt. A 28 millió foritnos kedvezmény biztosítása után már nem került sor újabb versenytárgyalásokra, a Szemere 15. értékesítéséről 2005. december 1-én adásvételi szerződést kötöttek a Fehér Holló Bt.-vel bruttó 143 millió 750 ezer forintos áron. A Fehér Holló vállalta, hogy december 20-ig kifizeti a teljes összeget, amihez az OTP Bank 75 millió forint kölcsönét veszi igénybe.
Senki másnak nem kellett
Halmai Gyula, a MIK akkori vezérigazgatója az atlatszo.hu-nak úgy emlékezett, az árleszállításra nem a kudarcos pályáztatás miatt volt szükség. „Az ingatlan a Miskolci Hőszolgáltató KFT. korábbi székháza volt. A MIHŐ új vezetése minden takarékossági lehetőséget feltárva döntött arról, hogy a belvárosi irodaházból kiköltözik a kevésbé frekventált helyen lévő Gagarin úti szintén saját tulajdonú ingatlanba, s az így felszabadult ingatlanok vételárát a távhőszolgáltatás adósságaira fordíthatja. A vevő a vételárból azért kapott kedvezményt, mert korábban bérlőként a tulajdonos jóváhagyásával több beruházást valósított meg és azok értéke került – értelemszerűen – levonásra.” Mindenesetre ez az indoklás az árleszállításról szóló képviselő-testületi szavazásakor nem került elő.
Káli Sándor (MSZP) volt polgármester az árleszállításról azt mondta, többszöri eredménytelen ajánlati felhívást követően volt lehetőség a MIK javaslatára – az miskolci közgyűlés jóváhagyásával – csökkenteni az ajánlati árat, ami után újra nyilvánosan meg kellett hirdetni az ingatlant. Az eladás a tulajdonos MIHŐ Kft. javaslatára társaság érdekében történt: egy használaton kívüli ingatlan százmilliós vételára állt szemben annak milliókba kerülő őrzési és állagmegóvási költségével.
A Fehér Holló tulajdonosa, a Miskolcon több patikát is működtető Tihor Attila nem kötött rossz üzletet az önkormányzattal. Nem csak a vételár kedvezmény miatt, hanem azért sem, mert a Szemere utca 17.-hez tartozó közterület bérbeadásáról szerződést kötött az önkormányzat parkolási társaságával. A Régió Park Miskolc Kht. 2005. decembertől havi nettó 267 ezer forintért kezdett bérelni 1800 négyzetméternyi ingatlanrészt, 2013-ra a bérleti díj 528 ezer forintra emelkedett. A Miskolc Holding Zrt. tájékoztatása 2005. december és 2013. március között a város nettó 33 millió forint bérleti díjat fizetett a patikus cégnek. Ebben nem csak a Szemere utcai, hanem egy másik, arra merőleges, Vörösmarty utcai 1160 négyzetméteres parkolási terület bérleti díja is benne van. Ez utóbbit 2005. januártól bérli a Régió Park Kft. az Fehér Hollótól, az első évben nettó 310 ezer forintért.
Bűncselekmény nem történt
A bérlés gazdaságosságával kapcsolatos kérdésünkre a következő választ kaptuk. A városnak nem érdeke felbontani a szerződést, mert „a Régió Park Kft.-nek, mint parkoltató cégnek a parkolási szolgáltatás biztosítására szükséges a hasonló területek használata. Üzletpolitikailag és gazdasági szempontból is veszítene a cég, ha egy konkurens, másik parkolási társaság végezné ezeken a területeken a parkoltatási szolgáltatást. Összességében a terület használata (parkolás+pótdíjazás-költségek) és maga az, hogy a Régió Park végzi ezeken a területeken a parkolási szolgáltatást, pozitív értéket mutat” – tudtuk meg a Miskolc Holdingtól.
A házak értékesítésével kapcsolatban a Miskolc irányítását 2010. októberben átvevő, fideszes városvezetés alatt belső vizsgálatot indult. A főépítészi iroda 2011. december 21-i levelében hívta fel a figyelmet arra, hogy a vevő Fehér Holló nem újította fel a Szemere 15-öt, az önkormányzat mégsem élt visszavásárlási jogával, az erre adott határidő 2008. december 31-én lejárt. A Fehér Holló egyébként hasonlóképpen nem tett eleget a Szemere 17. felújítására tett kötelezettségének.
Kriza Ákos (Fidesz) polgármester a két Szemere utcai házzal kapcsolatban feljelentést tett a miskolci ügyészségen, a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatta le, de ennek nem volt tárgya a Szemere u. 17. és a parkoló visszabérlése. „Az ügyben gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor, a nyomozást bűncselekmény hiányában 2013. január 28. napján megszüntettük” – közölte az atlatszo.hu-val Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Az épületek az évek folyamán olyan állapotba kerültek, hogy nem volt tanácsos alattuk elhaladni a hulló vakolat miatt. A házak homlokzatát omlásveszélyt jelző szalaggal vonták körbe. Tavaly a balesetveszélyt a vakolat leverésével hárították el, ám a felújításukról szó sincs, az önkormányzat pedig nem szándékozik visszavásárolni. A Fehér Holló Bt. nem válaszolt az atlataszo.hu kérdéseire.
Zsidai Péter
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
