Százmilliárd forintos üzletet kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a mobilszolgáltatókkal még szeptember elején: ennyiért hosszabbította meg 2022-ig a T-Mobile, a Telenor és a Vodafone által használt mobilfrekvenciák használatának jogát. Még aznap adatigényléssel fordultunk a kimittud rendszeren a hírközlési hatósághoz annak érdekében, hogy a szerződések és az azokat megalapozó számítások nyilvánosak legyenek. A törvényes határidőn belül nem kaptunk választ, így ma bírósághoz fordultunk.
A hírközlési hatóság arra hivatkozott válaszában, hogy az érintett mobilcégekkel kell egyeztetnie arról, a szerződések mely részeit ismerheti meg a nyilvánosság, és melyeket nem. Szerintünk minden szerződésnek és hatósági döntésnek nyilvánosnak kell lennie e tárgyban, mivel a mobilcégek által használt frekvenciák állami tulajdonban állnak. Az állami vagyon hasznosítására vonatkozó adatok pedig mind az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése, mind pedig az információszabadsági törvény alapján közérdekből nyilvánosak.
Nem ez az első eset, amikor a hatóságot perrel kell rákényszeríteni arra, hogy ilyen jellegű szerződéseket nyilvánosságra hozzon. Csuday Gábor újságíró másfél évvel ezelőtt kérte ki a Médiatanácstól az RTL Klub és a tv2 hatósági szerződéseit, majd miután az nem adta ki ezeket, az újságíró a Társaság a Szabadságjogokért segítségével bírósághoz fordult az ügyben. A hatóság a két kereskedelmi tévével az oldalán a végsőkig küzdött az ellen, hogy ki kelljen adnia ezeket a szerződéseket – noha végül mind első fokon a Fővárosi Törvényszéken, mind pedig másodfokon, a Fővárosi Ítélőtáblán az újságírónak adott igazat a bíróság. (Az országos kereskedelmi rádiók szerződéseivel kapcsolatban ugyanilyen magatartást tanúsított a Médiatanács, ezek kiadásáért Pethő András újságíró perelte be a hatóságot.) Az Ítélőtábla külön is kiemelte, hogy
az állami vagyon hasznosítására, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésére irányuló közfeladatot ellátó szervvel szerződő félnek számolnia kell azzal, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségei, illetve megszerzett jogosultságok, az ezeket biztosító feltételek, mint közérdekű adatok megismerhetők, és számolnia kell azzal is, hogy azokat nyilvánosságra kell hozni az erre irányuló igény alapján.
Azt reméljük, hogy ezek után a hírközlési hatóság be fogja látni: nem titkolhatja el a nyilvánosság elől, hogy milyen feltételek mellett hosszabbította meg a mobilfrekvenciák használatának jogát. Csak a szerződések nyilvánosságra kerülése adhat választ arra is, hogy tényleg utólag igazították-e a jogszabályokat a megkötött szerződéshez.
A magunk részéről nem zárjuk ki eleve, hogy a jelen piaci helyzetben a versenyeztetés nélküli hosszabbítás volt a legjobb döntés a magyar állam és a mobilhasználók szempontjából. Minden jóindulatunk mellett is azonban ezt csak akkor fogjuk elhinni, ha a hatóság mind a szerződéseket és az azokhoz kapcsolódó egyéb hatósági döntéseket, mind pedig a szerződéskötést megalapozó piacelemzést és számításokat közzéteszi. Ha ez elmarad, akkor a pályáztatás nélküli hosszabbításra a gyanú árnyéka vetődik. Mert kilenc hónappal a parlamenti választások előtt teljes titokban megkötni egy százmilliárdos ügyletet, hát, legalábbis nem biztató.
Az adatigénylést letöltheti itt.
Az NMHH válaszát letöltheti itt. (PDF)
A keresetlevelet letöltheti itt. (PDF)
Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását.
Az állami cég állítja, azért nem adja ki az árlistákat, mert azokat Balásy cégei üzleti titoknak minősítették.
A gyerekek nem kicsi felnőttek – vallják a gyerekorvosok, akik szerint nem jó, hogy Pest megyében csak három helyen van gyerekügyelet.
