A koszovói rendszámtábla háború a szerb nemzeti trauma újabb tünete

Ijesztő felvételek érkeztek a szerb-koszovói határról vasárnap este, de hétfőre lecsillapodtak az indulatok, miután a pristinai kormány egy hónappal elhalasztotta a koszovói államiság megerősítését célzó intézkedését. A szerb és a koszovói albán nacionalizmus szimbolikus ügyek mentén folytatott konfliktusai már régóta nehezítik a két ország európai uniós csatlakozási folyamatát.

Kölcsönös bicepszmutogatás és a környék településeinek szirénahangja jelezte, hogy július hónap utolsó napján vasárnap este a szerb-koszovói határ mentén megismétlődött a két ország között tavaly kitört és a határátkelőhelyek blokádjával kiegészített nagy rendszámtábla-háború. Idén azonban az Ukrajna ellen elkövetett orosz katonai agresszió tükrében a lokális konfliktus híre felerősödött. Részben őszinte aggodalom, részben az orosz trollok tevékenysége és a mindenről azonnal, de olykor felületesen beszámoló nemzetközi média gyakorlata miatt.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nem segít az események értelmezésében az sem, hogy többnyire szerbek és albánok közötti konfliktusnak ábrázolták a beszámolók a határ menti erődemonstrációt, holott valójában az európai jogállamiság és az illiberális, etnikai elveket a jog fölé helyező kormányzati elgondolás áll alapvetően egymással szemben.

Kölcsönös bicepszmutogatás vasárnap

Az utakat még vasárnap este Koszovó északi részén, Jarinje és Brnjak határátkelőhelyek közelében, koszovói etnikai szerbek blokkolták. A Reuters értesülései szerint a rendőrökre is lőttek, de senki sem sérült meg.

Све ми се чини да ће Србија бити принуђена да крене у денацификацију Балкана. Волео бих да грешим.

— Владимир Ђукановић (@adv_djukanovic) July 31, 2022

„Minden azt súgja számomra, hogy Szerbia kénytelen lesz megkezdeni a Balkán nácitlanítását. Szeretném, ha tévednék” – írta vasárnap a Twitteren Vladimir Đukanović (43) szerb kormánypolitikus az eseményre reflektálva. Miközben a „nácitlanítás” kifejezést napjainkban eddig orosz politikusok használták az Ukrajna ellen elkövetett katonai agresszió igazolására.

Szintén vasárnap, már késő este megszólalt a Kreml is. Marija Zakharova, az orosz diplomácia szóvivője Koszovót vádolta „provokációval” ráadásul szerinte a koszovói-szerb határon zajló fejlemények csak „újabb bizonyítékai a közvetítő szerepet játszó EU misszió kudarcának”.

Még mindig július 31-én este, a kialakult helyzet miatt Aleksandar Vučić, Szerbia illiberális elnöke rendkívüli és szokatlanul harcos beszédet mondott a szerb köztévében.

„Nincs hova visszavonulni, sarokba vagyunk szorítva. Nagyon nehéz tárgyalásokat folytattam a koszovói és metóhiai szerbek képviselőivel” – jelentette be drámai hangon Vučić, aki szerbiai kritikusai szerint gyakran primadonna-szerepben képzeli el magát. Mindenesetre az elnök szerint, Szerbia soha nem volt még ilyen nehéz helyzetben, mint ma Koszovóval való kapcsolatában, de rögtön hozzátette, hogy nem fog kapitulálni.

Serbian President on the situation in Kosovo: All I can say is that we will ask for peace and ask for peace, but I will tell you right away: there will be no surrender and Serbia will win. If they try to start persecuting Serbs, bullying Serbs, killing Serbs, Serbia will win! pic.twitter.com/XSmNvgDzMy

— Spriteer (@spriteer_774400) July 31, 2022

„Szerbia fog győzni. Ha a szerbek után mernek menni, szerbeket ölnek meg, szerbeket üldöznek, akkor Szerbia nyerni fog” – jelentette ki Vučić a nemzethez intézett patetikus beszédében. A harcos kijelentéseket a szerbiai illiberális politikus szelíd mondatokkal váltogatta. Beszéde végén mindenkit biztosított arról, hogy „imádkozunk a békéért, és a békére fogunk törekedni.”

Megfigyelők szerint a szerb elnök drámai hangvételével azt próbálta leplezni, hogy alapvetően politikai értelemben meg van kötve a keze. Szerbiában nagyjából minden az EU-tól függ, a földgáz számukra pedig Oroszországból érkezik. Szerbiának nem áll érdekében a konfliktus eszkalálódása. Ahogy Koszovónak sem.

A vasárnapi konfliktus másnapján, a pristinai kormány döntése értelmében, Koszovó egy hónappal elhalasztotta a szerb rendszámok és a személyazonosító okmányok tervezett új szabályainak bevezetését a Szerbiával fennálló határfeszültségek miatt. Az új rendelkezésnek 2022. augusztus 1-én kellett volna életbe lépnie.

„Külföldi partnereinkkel együttműködve vállaljuk, hogy a szerbiai határátkelőhelyeken 30 nappal elhalasztjuk a rendszámokról és a be- és kilépési okmányokról szóló döntés jogerőre emelkedését. A feltétel az, hogy minden barikádot felszámoljanak és a mozgás szabadságát teljes mértékben biztosítsák. helyreállították” – írta Kurti kormányfő közleményében.

Forca shtesë të Policisë dhe KFOR-it te Ura e Ibrit

Serbët lokalë në veri të Kosovës kanë bllokuar me kamionë, dhe me mjete tjera, rrugët që çojnë drejt dy pikëkalimeve kufitare që lidhin Kosovën dhe Serbinë – Jarinjë dhe Bërnjak.

Më shumë: https://t.co/YCG1ykpuEz pic.twitter.com/hsUAj0GtoQ

— Radio Evropa e Lirë (@evropaelire) July 31, 2022

Az úttorlaszokat végül eltávolították, Koszovó és Szerbia között a határforgalom helyreállt. Ahogy a fenti, Twitter-videó is mutatja, a kritikus helyszíneken a rendet a KFOR színekben tevékenykedő, többségében olasz nemzetiségű carabinierik őrzik.

Az új szabályozás szeptember 1-jén lép hatályba. A koszovói médiában azonban találtam egy olyan hírt is, miszerint a szabályozás bevezetését csak a két, etnikai szerbek által lakott területen lévő határállomáson halasztják, mivel a kelet-koszovói Merdare települése mellet, a két ország legforgalmasabb határátkelőhelyén, éjféltől elkezdték kiadni a Szerbiából érkező utazóknak az első dokumentumokat.

Mi ez a koszovói-szerbiai rendszámtábla-háború?

A narancssárga szín a többségében etnikai szerbek által lakott koszovói, a zöld szín a többségében etnikai albánok által lakott szerbiai területeket mutatja (forrás: The Times)

A rendszámtábla-háború előzménye az 1999-es koszovói háború és a NATO jugoszláviai bombázása idejére vezethető vissza. A háború lezárása után Koszovó de facto ENSZ-tag és az ENSZ-protektorátusa lett. Ez többek között azt is jelentette, hogy a koszovói hatóságok ENSZ-jelzésű rendszámtáblákat állítottak ki.

Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, az újonnan kiadott rendszámtáblákon már a koszovói államiság szimbóluma szerepelt. Ezzel párhuzamosan az ENSZ-jelzésű rendszámtáblák kiadása is folytatódott. Ez az átmeneti, párhuzamos állapotot szabályozó 2016-os brüsszeli megállapodás járt le 2021 szeptemberében. Koszovó leállította újabb ENSZ-rendszámtáblák kiadását vagy érvényességük meghosszabbítását.

A kétmillió lakosú Koszovóban a 170 ezer fős szerb kisebbség az ország északi, Szerbiával szomszédos, területein él. A koszovói szerbek szerbiai állampolgársággal rendelkeznek és szerbiai pénzzel fizetnek, és az 1999-es háború vége óta a szerbiai hatóságok által, a koszovói városok szerbiai rövidítésével, mint például KM (Kosovska Mitrovica), a PR (Pristina) vagy az UR (Urosevac), kiadott rendszámtáblákat használnak.

Értelemszerűen a koszovói kormány illegálisnak tartja ezeket a rendszámtáblákat és országa szuverenitásának elleni támadásként értékelték. Pristina ideiglenesen elfogadta a négy északi, szerb többségű megyében létező gyakorlatot, de 2016 óta figyelmeztette a helyi lakosságot, hogy 2021 szeptembere után nem fogja a határon elismerni a Szerbiában kiállított, gépjárművel kapcsolatos dokumentumokat és rendszámtáblákat.

Szerbia a mai napig nem ismeri el Koszovót mint független államot.

A két ország közötti határt nem nemzetközi, hanem belső, adminisztratív határként értelmezi. Koszovó függetlenségének 2008-as kikiáltása óta Belgrád ezért nem engedi be Szerbia területére a koszovói jelzéssel ellátott járműveket, és a határon azok cseréjét követeli meg. Koszovó a szerb megközelítést függetlenségére irányuló fenyegetésként értelmezte.

A 2021. januárban megválasztott Albin Kurti albán miniszterelnök egyik fő politikai törekvése a koszovói függetlenség és államiság megszilárdítása. Koszovó, élve a kölcsönösség elvével, 2021 szeptemberétől Szerbia gyakorlatát kezdte volna el alkalmazni a rendszámtáblák kiadása terén. A Szerbiából érkező utasoknak szerb okmányaikat új, három hónapig érvényes, Pristina által kiállított személyazonosító igazolványra kell cserélniük, amellyel be- és kiléphetnek az országból. Egy másik új rendelet pedig a koszovói rendszámtáblák megjelenését szabályozta volna.

A hivatalos belgrádi politika a koszovói intézkedést a szerb büszkeség megalázásaként élte meg. Tavaly Szerbia és Koszovó között éppen ezért éleződött ki újra a konfliktus, ami aztán megterhelődött a szerb és az albán nacionalizmus vélt sérelmeivel, traumáival is. Több száz, koszovói etnikai szerb lakos letáborozott a két legjelentősebbnek számító Jarnije és Brnjak határátkelőknél, és az azokhoz vezető utakat lezárta 2021 szeptemberében.

A képen egy koszovói rendőrt látnak az észak-koszovói Jarinje határátkelőhely közelében, 2021. szeptember végén (forrás: Twitter)

Ekkor küldte ki a Kurti-kormány a koszovói rendőrség különleges alakulatát Koszovó északi határára. A szerb válasz sem késett. A szerbiai védelmi miniszter a belgárdi orosz nagykövettel együtt felkeresett egy laktanyát, majd a következő napokban katonai repülőgépek és az egyik határon páncélozott járművek látványáról számoltak be a helyi lakosok.

Tavaly a konfliktus tíz napig tartott.

A koszovói intézkedést fél évre felfüggesztették. Egy hónappal később a két ország megállapodott egy ún. matrica-szabályban, hogy a határon való átkelésnél leragasztják az egyik állam szimbólumát ábrázoló matriával a másik állam szimbólumát, és ennek betartását mindkét fél területén ellenőrizheti.

Ezt az állapotot zárta volna le a 2022. augusztus 1-től az új rendelet, amely bevezetését végül hétfőn egy hónappal elhalasztotta Koszovó.

Az EU üdvözli az albán kormány döntését

„Üdvözöljük Koszovó döntését, hogy szeptember 1-ig elhalasztja a szabályozás bevezetését. Arra számítunk, hogy az összes határblokádot azonnal feloldják” – írta a Twitteren Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője, aki még hozzátette, hogy a hasonló jellegű kérdéseket az EU által vezetett párbeszéd útján kell megoldani.

Természetesen a két ország konfliktusa most – az Ukrajna ellen elkövetett orosz katonai agresszió árnyékában – a nemzetközi kontextusban nagyobb hangsúlyt kapott, mint az előző években.

A kialakult helyzetet sokan úgy értelmezték, hogy Oroszország egy második (európai) front megnyitásában is gondolkodik. Mivel az ukrajnai háború egyelőre nem az orosz katonai-taktikai sikerekről szól, Moszkva felboríthatja európai szövetségesét, hogy a régi (és sajnos jól bejáratott) szerb-balkán nacionalista törésvonalak újra felizzanak.

A fejleménynek már csak elméleti lehetősége is mindenképp aggodalommal töltheti el az európai politikusokat. A NATO még a feszültség kirobbanásának éjszakáján, vasárnap este egy meglepően határozott hangvételű nyilatkozatot adott ki.

pic.twitter.com/LK1MB2cSoJ

— @NATO – KFOR (@NATO_KFOR) July 31, 2022

„Az általános biztonsági helyzet feszült az észak-koszovói településeken” – áll a vasárnap este kiadott NATO vezette KFOR-misszió közleményében. Az ő feladatuk, hogy a többségi nemzetet alkotó koszovói albánok és a kisebbségi etnikai szerbek közötti folyamatos feszültséget csökkentsék. A nyilatkozatban azt is kijelentik hogy a KFOR „kész beavatkozni, ha a stabilitás veszélybe kerül”.

Megjegyzem, ha így is lenne, akkor éppen Oroszország az, aki megpróbál egy proxy-háborút kirobbantani a NATO-val szemben a szerbiai-koszovói konfliktus mögé bújva. Így pontosan azzal próbálkoznának, amivel a NATO-t vádolják, hogy ti. Ukrajnában éppen ezt teszi velük szemben. De ne kerüljük meg a kérdést.

Lehetséges az eszkaláció?

„Camp Bondsteel” (forrás: Wikipédia)

Jelenleg ez ki van zárva.

Az 1999-es NATO-bombázás után Szerbia katonailag és politikailag is kivonult Koszovóból, és aláírta a szerbek által a koszovói albánok ellen elkövetett népirtás megállítása érdekében indított NATO bombázásnak véget vető Kumanovói Megállapodást. Az egyezmény értelmében a NATO egy katonai támaszpontot épített fel Koszovóban a béke megőrzése érdekében.

A Koszovóban található „Camp Bondsteel” Európa második legnagyobb amerikai katonai bázisa, amely 1999-ben, Urosevce város mellett épült, Szerbia bombázása után. A támaszpont alapterülete 386 hektár és 52 helikopter-leszálló állomással rendelkezik. A bázison több mint 300 különböző épület található, amelyekben több mint hétezer katona lakik. A bázist James Leroy Bondsteel amerikai katonáról nevezték el, aki a vietnami háborúban mutatott teljesítményéért megkapta a Becsületérem (Medal of Honor) kitüntetést is.

Az évek múltával a megállapodás bizonyos biztonsági aspektusait a jóakarat jeleként felfüggesztették. A normalizálás egyik jele volt, hogy a NATO és a szerb hadsereg közös őrjáratokat tart a határ mentén. Ugyanakkor egy potenciális konfliktus vagy a koszovói nemzetbiztonságot veszélyeztető válság esetén az enyhülés folyamata azonnal visszaállna az 1999-es megállapodás alaphelyzetébe. Ez a dokumentumot ismerők szerint alapvetően a NATO 5. cikkely megsértésének felel meg.

A régiót jól ismerő és a NATO Bondsteel bázisát személyesen is meglátogató Una Hajdari koszovói származású újságíró szerint „szinte kizárt”, hogy Szerbia vagy Oroszország meg tudná szállni katonailag Koszovót egyik napról a másikra. Véleménye szerint az egyetlen dolog, amit a jelenlegi hírrel kapcsolatban megjelent intenzív orosz trollfarm-aktivitás és a tájékozatlanságból fakadó félretájékoztatás elérhet az az, hogy a határ mentén rendszeresen blokádoló helyi erős emberek és fegyveres (sokszor alvilági) garázdák felbátorodnak és könnyebben használják legközelebb a fegyverük.

Koszovó és Szerbia európai perspektívája

Kurti albán miniszterelnök alapvetően nem tévedett, amikor 2021 szeptemberében a Ursula von der Leyen EB-elnökkel tartott nemzetközi sajtótájékoztatón úgy érvelt, hogy a válság alapvetően azért áll fenn, mert Szerbia nem hajlandó elfogadni, hogy a két határátkelő után már egy másik ország, Koszovó létezik. Dacára annak, hogy Koszovó és Szerbia is az EU tagja lenne, az EB elnökének látogatása nem megnyugtatólag hatott, hanem mindkét fél részéről közömbös és cinikus véleményeket termelt ki. Akkor a konfliktus helyi szakértői úgy nyilatkoztak, hogy az albán fél nem képes a párbeszéd racionális természetét elfogadtatni a szerb féllel.

Az Európai Unió országainak többsége elismeri Koszovó államot. Azonban Szerbia nagyhatalmi szövetségesei, Oroszország és Kína már nem. Az EU az elmúlt évtizedben intenzíven próbált közvetíteni és párbeszédet kezdeményezni a felek között, de mindeddig nem sikerült a két ország közötti kapcsolatot normalizálnia. Az új albán kormányfő hétfői sajtótájékoztatóján is kijelentette, hogy Koszovó 2022 végéig hivatalosan is kérvényezni fogja az európai uniós tagságot. Annak ellenére, hogy a Szerbiával fennálló kapcsolatát továbbra is feszültségek jellemzik.

Szerbia 1999-ben vesztette el Koszovó feletti uralmát, amikor a NATO légicsapásai arra kényszerítették Belgrádot, hogy kivonja a szerb csapatokat akkori tartományából. A Belgrád és Pristina közötti feszültségek enyhítését szolgáló uniós tárgyalások 2011-ben kezdődtek el. A tárgyalások célja a két szomszéd között Koszovó 2008-as függetlenségének kikiáltása óta fennálló technikai kérdések megoldása. Szerbia helyzete szintén paradox: nem ismeri el Koszovó függetlenségét, miközben szintén csatlakoznának az EU-hoz.

Jakub Janda, a prágai Európai Értékek Biztonságpolitikai Intézet igazgatójának fotója a Twitteren

A rendszámtábla-háború Szerbia nemzetközi megítélése és európai jövője szempontjából egészen biztosan nem a legjobb pillanatban tört ki.

Prágában több alkalommal is beszéltem helyi közéleti aktivistákkal és politikusokkal. Magyarország mellett Szerbiát is egy szegény, korrupt, működésképtelen harmadik világbeli országnak látják, amelynek lakosai azt hiszik, ha Belgrádban felépül a Duna mentén néhány felhőkarcoló vagy Budapesten néhány stadion, akkor minden probléma megoldódik. Szerintük a szerbek és a magyarok is a múltban élnek, nincs jövőképük, a szerb EU-tagságot álomnak gondolják, a magyarországi EU-tagság ellen pedig egyre hangosabban tiltakoznak.

Éppen ezért nem volt meglepő, hogy (miként korábban Orbán Viktor magyar kormányfő csehországi látogatása ellen) egy nappal az etnikai szerbek határmenti útlezárása után, augusztus 1-én, egy cseh politikai aktivista is demonstrált Szerbia prágai nagykövetsége előtt. Többek között azt követelte, hogy Szerbia hagyjon fel Koszovó állandó támadásával, destabilizációs kísérleteivel, valamint hogy az EU azonnal állítsa le az orosz trójai falóként működő Szerbia anyagi támogatását.

Nyitókép: Koszovói etnikai szerbek útzárlata a koszovói-szerb határ koszovói oldalán 2022. július 30-án, vasárnap (forrás: twitter, vilaweb.cat)

Bőtös Botond