Lehetetlen helyzet állt elő a választások nyomán a Moldovai Köztársaságban

A Moldovai Köztársaságban nincsen egyértelmű nyertese a hétvégi parlamenti választásoknak, így most az a kérdés, hogy miképpen fog összeállni a kormányzáshoz szükséges többség. Miközben a politikai színtéren folyik a taktikázás és üzengetés, a választókat egy kérdés izgatja: miképpen lehet felülkerekedni a teljes államapparátust átszövő korrupción?

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat egyszeri adománnyal vagy havi előfizetéssel!

Patthelyzet állt elő a február 24-én lezajlott parlamenti választások nyomán a Moldovai Köztársaságban: ugyan a szavazatok 31 százalékának a megszerzése után 35 képviselője lehet a hagyományosan Oroszország fele irányuló Moldovai Köztársaság Szocialistái Pártnak (Partidul Socialiştilor din Republica Moldova, PSRM), de a 101 fős parlamentben ez távol áll a többségtől.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A második helyen az Európa-párti és a korrupció ellen kampányoló ACUM szövetség (ACUM Platforma DA și PAS) végzett – nekik a szavazatok közel 27 százaléka összesen 26 mandátumot eredményezett.

Harmadik helyen Vlad Plahotniuc oligarcha bal-közép Demokrata Pártja áll 23 százalékkal, 30 képviselővel. 8 százalékot kapott a konzervatív oroszpárti Sor (korábbi nevén: Mișcare Social-Politică Republicană Ravnopravie), ez pedig 7 mandátumra elegendő – bejutott továbbá 3 független jelölt is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a parlamentben hozzávetőlegesen egyenlő szavazatszámmal van jelen a szocialista párt, a Nyugat felé orientálódó, a korrupció elleni fellépés lakossági igényét képviselő ACUM szövetség, valamint a legerősebb moldovai oligarcha, Vad Plahotniuc pártja.

Ki lesz a királycsináló?

„A legtöbb szakértő megegyezik abban, hogy a kormányalakítási tárgyalásokat a Demokrata Párt (Plahotniuc pártja – a szerk.) fogja vezetni” – nyilatkozata az Átlátszónak Angela Grămadă, a Szakértők a Biztonságért és Külpolitikáért (Experţi pentru Securitate şi Afaceri Mondiale) think-tank vezetője.

Ugyan sokáig úgy tűnt, hogy a szocialistáknak van a legtöbb mandátuma, azonban a jelenleg is kormányzó Demokrata Párt a parlamentbe bejutott 3 független képviselőt, valamint a Sor pártot is befolyásolni tudja – így pedig már a demokraták rendelkeznek a legtöbb szavazattal, magyarázta Grămadă.

A helyzet most a következőképpen áll:

– a Demokrata Párt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elsősorban az ACUM koalícióval tárgyalna, ugyanakkor elemzők szerint az ACUM-nak tett ajánlat mintha sokkal inkább a szocialistáknak szólt volna;

– a PSRM-nek viszont nem érdeke a Demokrata Párttal kormányozni;

– az ACUM szövetség elnöke, Maia Sandu bejelentette, hogy sem a szocialistákkal, sem a Demokrata Párttal nem kormányoznak együtt, és szerintük a választásokat elcsalták.

A Demokrata Párt már a kormányalakítási tárgyalások megkezdése előtt kérvényezte az Alkotmánybíróságon a jelenlegi kormány meghatalmazásának a meghosszabbítását – mintegy jelezve, hogy arra készülnek, hogy a kormányalakítási tárgyalások el fognak húzódni.

Közben pedig egyre többan hiszik azt, hogy a PSRM és a Demokrata Párt közelednek egymáshoz: erre utal az a sajtótájékoztató, ahol a demokraták az ACUM koalíciónak tettek egy olyan ajánlatot, mely mintha sokkal inkább a szocialistáknak szólt volna.

Legalábbis erre utalnak az olyan, függetlenségre, nemzeti identitásra és területi integritásra vonatkozó kijelentések, melyek inkább a PSRM számára fontosak.

„Vannak arra utaló jelzések, hogy a demokraták résnyire nyitották az ajtót a szocialista képviselők felé, hogy megszavazzanak egy demokrata kormányt, esetleg át is üljenek a PSRM-ből a Demokrata Pártba. Erre korábban volt példa, amikor a Demokrata Párt a Kommunista Pártból szívott el politikusokat” – magyarázta a Szabad Európa Rádiónak Dionis Cenușă.

Előrehozott választások lehet a megoldás?

A PSRM-nek viszont nem áll érdekében a Demokrata Párttal együtt kormányozni. „Korábban más pártok már megtapasztalták, hogy mennyire kockázatos túlságosan közel kerülni a Demokrata Párthoz, és mennyire könnyen bele lehet olvadni.

Egy, demokratákkal kötött koalíció esetében a szocialisták le kell mondjanak a korrupcióellenes központ, valamint az ügyészség irányításáról, és koalíciós partnerként csak jelentéktelen minisztériumokat kapnának. Nem hinném, hogy Igor Dodon (a PSRM volt elnöke, jelenleg államelnök – a szerk.) erről tárgyalt volna Moszkvában” – így Cenușă.

Igor Dodon államelnök közben az előrehozott választásokat tartja a jó megoldásnak a patthelyzet feloldására. A Szabad Európa Rádiónak jelezte azt is, hogy nem fog elfogadni egy „nem legitim”, vagyis a Demokrata Párt soraiba átiratkozott honatyák által alkotott parlamenti többség által támogatott miniszterelnököt.

A választóknak elegük van a korrupcióból

A Moldovai Köztársaságban a törésvonal csak látszólag húzódik az oroszbarát-européer politikai erők között: a választók számára mára már világos, hogy úgy az oroszbarát, mind az EU-párti politikusok egyformán korruptak.

Nem Oroszország, hanem saját politikai elitjük hatalommal való visszaélése és gyenge kormányzati teljesítménye jelenti az igazi veszélyt a posztszovjet térség államai – köztük a Moldovai Köztársaság – számára, állítja a Politico. A Nyugattal szembeni szkepticizmus erősödése éppen annak köszönhető, hogy szemmel láthatóan a nyugatbarát erők sem képesek az életszínvonal emelésére.

A Moldovai Köztársaság jelenleg is a legszegényebb európai ország, egyben valószínűleg a legkorruptabb is: máig nem tudni, ki a felelős történelmének legnagyobb bankrablásáért, amikor 2014-ben 1 milliárd dollár – az ország GDP-jének 12 százaléka – párolgott el nyomtalanul.

A politikai bizonytalanság ellenére nincsen veszélyben az ország EU-val való társulási szerződése – így Angela Grămadă, aki szerint néhány hónap múlva, amint kiderül, ki fog kormányozni, ismét terítékre kerülhet az európai integráció kérdése.

Címlapfotó: Ne szavazzatok oligarchákra! – hirdeti a választási plakát (Fotó: Vadim Ghirda/AP)