Boldogabbak, de nem dolgoznak többet a feltétel nélküli alapjövedelemben részesülő finnek

Sikertelennek nyilvánították és elvetették a feltétel nélküli alapjövedelem-kísérletet Finnországban. Az ötlettel azonban egyre több helyen próbálkoznak.

Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom

Bár a kedvezményezettek általános jóléte növekedett, a foglalkoztatottság körükben nem nőtt – röviden összefoglalva ez a végeredménye annak a kétéves finnországi kísérletnek, melynek során 2000, véletlenszerűen kiválasztott munkanélküli havonta 560 eurós támogatásban részesült.

A feltétel nélküli alapjövedelem társadalomra gyakorolt hatásait vizsgáló kísérletet a finn társadalombiztosítási intézet (KELA) kezdeményezte, mert a kormány szeretné megreformálni az egyre drágább finn társadalombiztosítási rendszert.

Már tavaly tudni lehetett, hogy a kísérlet nem egy átütő siker, így nem okozott meglepetést, hogy a kormány elutasította a folytatást. Egy, a kísérletben dolgozó szakértő, Olli Kangas azonban felhívta a figyelmet arra, hogy két év túlságosan rövid idő arra, hogy a kísérletből messzemenő következtetéseket lehessen levonni.

A finn próbálkozás egyik fontos eleme az volt, hogy a támogatást mindentől függetlenül megkapták az alanyok: akkor is, ha közben dolgozni kezdtek.

Ezzel azt szerették volna tesztelni a döntéshozók, hogy vajon motiváltabbak-e a résztvevők, hogy munkát keressenek vagy valamilyen vállalkozást indítsanak, ha nem kell attól félniük, hogy kudarc esetén elveszítik a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet?

Az alapjövedelemből nem lehetett kényelmesen megélni

Fontos eleme volt még a finn kísérletnek az, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem összege valamivel kevesebb volt, mint a munkanélküli segély (körülbelül 1000 euró, ami után 30 százalék adót kell fizetni).

A segéllyel ellentétben a feltétel nélküli alapjövedelem ugyan adómentes, de az 560 euró épp csak a legszükségesebbekre elég, így próbálták a kedvezményezetteket motiválni, hogy valamilyen kiegészítő jövedelem után nézzenek.

A kísérlet résztvevői kevésbé voltak stresszesek, emellett egészségesebbek és optimistábbak voltak a munkanélküli segélyben részesülő kontrollcsoportnál – foglalta össze az eredményeket Minna Ylikkano, a KELA kutatója. Ugyanakkor viszont mindkét csoport nagyjából ugyanannyi munkanapot dolgozott a vizsgált időszakban.

Régi ötlet, amit sokan jónak tartanak

A feltétel nélküli alapjövedelem ötlete legalább 500 éves: 1516-ban Thomas Moore az Utópia c. művében vetette fel, hogy a legegyszerűbben úgy lehetne megakadályozni azt, hogy az éhezők élelmet lopjanak, ha mindenkinek lenne valamilyen megélhetése.

Az idők során ennek az ötletnek valamilyen verziója Thomas Paine-nél, John Stuart Millnél vagy akár Bertrand Russellnél is feltűnt. Később Martin Luther King Jr., valamint olyan konzervatív közgazdászok, mint Milton Friedman és Friedrich Hayek is felkarolták az ötletet. Bill Gates és Elon Musk szintén szimpatizálnak az elképzeléssel.

Napjainkban a feltétel nélküli alapjövedelem azért szimpatikus a baloldal számára, mert azt remélik, hogy így sikerül megszűntetni a mélyszegénységet, továbbá szerintük így csökkenteni lehet az egyre súlyosabb társadalmi egyenlőtlenségeket. Továbbá szerintük így pótolni lehet azt a jövedelemveszteséget, melyet a kevésbé képzett társadalmi rétegek szenvednek el a gyártási folyamatok automatizálása valamint a mesterséges intelligencia terjedése miatt.

A jobboldal a feltétel nélküli alapjövedelemtől azt reméli, hogy így egyszerűen lehet helyettesíteni az egyre bürokratikusabb, és egyre drágább társadalombiztosítási rendszereket.

Szép elképzelés, viszont drága

Az elképzelésnek kritikusai is szép számban akadnak: van aki szerint ezt a pénzt hasznosabb lenne ingyenes oktatásra vagy gyermeknevelési támogatásra költeni. Mások szerint az elképzelés azért nem jó, mert nem ösztönöz munkára, és az állampolgárokat kiszolgáltatja a kormánynak.

A legtöbben azok vannak, akik szerint ez a rendszer túlságosan drága lenne: egy becslés szerint a feltétel nélküli alapjövedelem évente 3 ezer milliárd dollárba kerülne évente az Egyesült Államokban. Hogy lássuk ez mennyi pénz: 2017-ben az USA szövetségi költségvetése 4,2 ezer milliárd dollár volt.

Bár gyakran beszélnek róla, elég kevés empirikus adat létezik arról, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem milyen társadalmi hatásokkal jár.

Finnország mellett léteznek vele kísérletek Kanadában, Hollandiában, valamint Olaszországban, és úgy tűnik, az indiai kormány is kacérkodik azzal, hogy az alapjövedelem valamilyen korlátozott formáját bevezesse a mélyszegénység felszámolására.

Címlapkép: Juha Jarvinen (jobbra) egyike a finn kísérlet résztvevőinek (Fotó: Mika Putro/EPA)