Beindultak a Monsanto-perek az USA-ban: egy több száz fős csoportos kereset is esküdtszék elé kerül

Az Amerikai Egyesült Államokban több ezren fordultak az igazságszolgáltatáshoz a Monsanto cég leghíresebb terméke, a Roundup, és annak hatóanyaga, a glifozát miatt. A panaszosok ügyvédjei szerint összesen mintegy 4 ezren lehetnek azok, akik daganatos betegségük kialakulásáért a hírhedt gyomirtót okolják. A múlt héten két fontos mérföldkőhöz érkeztek ezek az eljárások: július 9-én kezdődtek meg a lényegi meghallgatások az első egyéni perben a Monsanto ellen, július 10-én pedig egy szövetségi bíró engedélyezte, hogy egy több száz panaszossal indult csoportos kereset is esküdtszék elé kerüljön.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A 46 éves Dewayne Johnson daganatos betegsége végső fázisába érkezett, onkológusa szerint csak hónapjai lehetnek hátra, ezért a per menetét felgyorsították. A korábban kertészként dolgozó férfi két éven keresztül, 2012 és 2014 között havonta kétszer permetezett több száz liter glifozátot iskolai kertekben, egy San Franciscótól 65 kilométerre fekvő településen. Azzal vádolja a Monsantót, hogy két éve diagnosztizált betegsége, az úgynevezett Non-Hodgkin limfóma összefügg a Roundup és egy hasonló termék, a Ranger Pro használatával.

Ez az első olyan per az Egyesült Államokban, ahol a glifozátalapú szerek lehetséges rákkeltő hatásáról születhet verdikt.

A június közepén indult, elsősorban technikai etapok után érdemben múlt hétfőn kezdődött tárgyalás várhatóan minimum 3 hétig tart majd San Franciscóban.

A német Bayer csoport által május végén 63 milliárd dollárért felvásárolt amerikai Monsanto a génmódosított (GMO) vetőmagok piacvezető cége, a glifozát eredetileg ezek kísérőterméke volt, de ma már sok olyan országban is gyakori, ahol nincs GMO-termesztés. A vegyület maradványai fellelhetők a vizeletünkben éppúgy, mint a felszíni és talajvízben, a reggelire fogyasztott gabonapelyhekben vagy a sörben, Franciaországban legutóbb a mézben talált glifozát miatt indult vizsgálat, miután egy kisebb méhész szakszervezet feljelentést tett a Bayer ellen.

A világ legelterjedtebb és legtöbbet tesztelt gyomirtója

Az 1974-ben piacra dobott vegyszer szabadalma a kétezres években járt le, jelenleg a világ legelterjedtebb gyomirtó molekulája, kb. 750 termék alkotórésze, és több mint 90 cég forgalmazza.

A Monsanto tagadja, hogy a szer használata okozta volna a rákos megbetegedést, és ügyvédei azt ígérik, számos tanulmányt mutatnak majd be, amelyek a szerhasználók éveken át folyó megfigyelésére épülnek, és nem látják igazoltnak a rákkeltő hatást. A cég alelnöke, Scott Partridge közleményében úgy fogalmazott, hogy bár „minden rákos beteg” számíthat rokonszenvére, de kifejezetten örül annak, hogy a bíróság előtt mutathatják be a rákkeltő hatást cáfoló tudományos bizonyítékokat.

Ezen felül, igaz, némileg ellentmondásban az előbbiekkel, az ügyvédek azzal is érvelnek majd, hogy Johnson esetében a szerhasználat óta eltelt idő túlságosan rövid volt a betegség kialakulásához képest.

A Monsanto érvei közt szerepel az is, hogy lévén a szert immár 160 országban forgalmazzák, ez az egyik legtöbbet tesztelt molekula a világon, számos hatóság adott neki zöld utat. Azonban, mint ahogy arról mi is többször írtunk, ez jelenleg az egyik legvitatottabb vegyszer is a világon, és éppen a most folyó amerikai eljárások kapcsán derült ki, mekkora energiát fektetett abba évtizedeken át a cég és tágabban a glifozát-lobbi, hogy befolyásolja az érintett termékekről szóló tudományos vitát.

Elhallgatott kockázat?

Johnson, akárcsak a többi panaszos, azzal is vádolja a Monsantót, hogy nem hívta fel a vásárlók figyelmét elég egyértelműen arra, milyen kockázatokkal jár a szer használata: bár tisztában volt ezekkel, de elhallgatta a vonatkozó bizonyítékokat.

A glifozát karrierjében kulcsfontosságú dátum 2015 márciusa, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége (IARC) genotoxikusnak minősítette minősítette a glifozátot, laboratóriumi körülmények között rákkeltőnek az állatokra, és potenciális rákkeltőnek az emberre nézve.

Az amerikai panaszosok erre a szakvéleményre támaszkodnak, amely alá is húzza a Non-Hodgkin limfómával kapcsolatos kockázatokat, és azért különösen érdekes, hogy a jelenlegi perekre Kaliforniában kerül sor, mert az IARC szakvéleménye nyomán ez az állam is a rákkeltő anyagok listájára helyezte a glifozátot. A Monsanto megtámadta a szabályozó hatóság döntését, és június 13-án egy sacramentói szövetségi bíró megtiltotta, hogy erre vonatkozó információ kerüljön a termékekre, mert az egészségügyi kockázat ténye nem került formálisan bizonyításra.

Ellentétben az IARC-vel, az USA szövetségi Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA), illetve a két uniós illetékes szerv, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), és az Európai Vegyi anyag Ügynökség  (ECHA) sem minősítette potenciális rákkeltőnek a szert.

Az Európai Unióban, ahol hosszú és kemény csaták után tavaly novemberben újabb öt évre engedélyezték a szer forgalmazását – az utolsó pillanatban Németország pálfordulása akadályozta meg az azonnali betiltást, ami politikai botrányt is okozott a nagykoalíción belül –, szintén nem kötelező a komoly egészségügyi kockázatokra való figyelmeztetés. A novemberi döntés nyomán a több éve a tiltást szorgalmazó Franciaország elnöke, Emmanuel Macron ígéretet tett arra, hogy három éven belül nagyrészt, öt év múlva pedig teljesen betiltják a szert az országban.

Kompromittáló belső dokumentumok

A San Francisco-i bíróság engedélyt adott arra Dewayne Johnson ügyvédjeinek, hogy felhasználják az ún. Monsanto papers információit: több ezer olyan dokumentumról van szó, amelyet a Saint Louis-ban alapított cég egy másik eljárás során volt kénytelen átadni.

Ez az a csoportos kereset, azaz class action, amelyhez több mint négyszázan, elsősorban mezőgazdászok és kertészek csatlakoztak, akik szintén azzal gyanúsítják a Roundup gyomirtót, hogy az váltotta ki náluk a Non-Hodgkin limfómát.

A Monsanto papers valóságos bombának bizonyult 2017-ben: ahogy arról mi is írtunk, a belső iratokból, levelezésekből az derül ki, hogy a vállalatnál már 1999-ben tudtak arról, hogy a glifozát potenciális mutagén, azaz károsíthatja a sejtek örökítő anyagát. Hasonlóképpen, amiatt is aggódtak, hogy az adalékanyagok megkönnyítik a vegyszer bőrből való felszívódását.

A dokumentumokból kiderül, hogy amikor a genotoxikus jelleg kimutatását pedzegették az általuk felkért szakértők, véleményük a fiókban végezte, és nem került sor az adott kutató által javasolt plusz kísérletekre. Akárcsak az, hogy a vegyipari óriásnak „beépített embere” lehetett az amerikai környezetvédelmi hatóságnál, amely 2017 őszén zöld utat adott a szernek. Ezen felül függetlennek beállított tanulmányokban is közreműködtek a cég alkalmazottai.

Ez a class action is fordulóponthoz érkezett a múlt héten, a több éve tartó előkészítés, és egy meghallgatási szakasz után egy San Francisco-i bíró úgy ítélte meg, hogy esküdtszék elé kerülhet az ügy.

A hatvannyolc oldalas indoklásban az olvasható, a Le Monde szerint, hogy a panaszosok szakértőjének érvei „törékenyek”, két szakértői véleményt pedig elutasításra került. Négy másik szakértővel kapcsolatban viszont úgy ítélte meg a bíró, hogy az ő értékelésük elegendő ahhoz, hogy egy esküdtszék esetleg úgy döntsön, a Roundup rákkeltő lehet az emberek esetében.

A Monsanto ebben a perben is azon az állásponton van, hogy semmilyen összefüggés nincs a daganatos megbetegedések és termékei között, és ezt állítása szerint több mint 800 kutatás igazolja.

A cég mindazonáltal 277 millió dollárt tartalékolt kártérítésekre, a részvényeseknek 2017 augusztusában átadott dokumentum szerint.

Egy esküvő, egy temetés

Egy hónappal ezelőtt, június 7-én vált hivatalosan a Monsanto egyetlen részvényesévé a német Bayer. Az évszázad vegyipari fúziója két éves előkészítés jött létre, és egyszersmind az 1901-ben született amerikai márka megszűnését is jelenti.

A glifozát mellett egy másik vegyszer is összenőtt a névvel: a vietnámi háborúban bevetett „agent orange”, amely Hanoi szerint 400 ezer embere halálát és félmilliárd gyermek születési rendellenességeit okozta. Még a Bayer franciaországi igazgatója, Franck Garnier is elismeri, hogy „a Monsanto imázsa az ördögével” vetekedett.

A Bayer a bevásárlással megduplázta részesedését az agrokémiai piacon, bár eladósodottsága is nőtt, és a jövőben még inkább kell számítania a környezetvédők támadásaira, akik összeurópai szinten lobbiztak a glifozát ellen. A legutóbbi csatát ugyan elvesztették, de a közvélemény-kutatások szerint több jelentős ország lakosságát győzték meg arról, hogy a szer betiltását támogassák.

Utórezgések Európában

A jelenlegi amerikai perek alakulása azért is érdekes, mert túl a Monsanto ügyén, az uniós szabályozó hatóságok hitelével kapcsolatban is komoly kételyek merültek fel a glifozátvitában.

Tavaly szeptemberben derült ki, hogy az Élelmiszer-Biztonsági Hatóság szakvéleménye mintegy 100 olyan oldalt tartalmaz, amit egy az egyben átemeltek a szert forgalmazó 24 európai cég közös platformja, a Glyphosate Task Force dokumentumaiból. Ráadásul ezek pont a genotoxikus, rákkeltő jelleget tárgyaló, független tanulmányokra vonatkozó fejezetek.

Bár az EFSA szerint ez a normális gyakorlat része lenne, a copy-paste akkora megrökönyödést okozott, hogy az Európai Parlament meghallgatást szervezett a szakvélemény szerzőivel és a Monsantóval.

Az utóbbi azzal hárította el a meghívást, hogy „Nem az Európai Parlament szerepe, hogy megkérdőjelezze az uniós vagy más országbeli független ügynökségek tudományos tevékenységének hitelét”. Erre az EP kitiltotta a cég lobbitevékenységet végző képviselőit a Parlamentből.

Minden hasonló szakvélemény esetében van egy rapportőr állam, amelyet a Glyphosate Task Force és a Monsanto maga jelölhetett ki, ők pedig 2013-ban a németeket választották. Ezért a német  Bundesinstitut für Risikobewertung (BfR) szerkesztette az előzetes anyagot, amely teljes mértékben az ipari szereplők által készített dokumentumokra támaszkodik.

Ezek egyrészt saját adataik, amelyek az ipari titokra hivatkozva nem nyilvánosak. Másrészt kiválasztják a szerintük legfontosabb, független, publikus tanulmányokat, és erről kritikai összefoglalót írnak. (Az IARC ezzel szemben csak nyilvános, elismert szakfolyóiratokban publikált anyagokból dolgozik.)

Ennek az anyagnak kézhez vétele után a rapportőr állam intézete ellenőrzi és elemzi az adatokat és következtetéseket, majd átadja az EFSA-nak, amely számos európai szakértővel véleményezteti az egészet.

Úgy tűnik, ebbe simán belefér, hogy az uniós szakvélemény egy az egyben átvegye a Monsanto egyik toxikológusának szakvéleményét a független kutatásokról. Ráadásul mindezt még csak nem is jelzi. A „plágiumot” felfedező osztrák NGO, a Global 2000 toxikológusa, Helmut Burtscher szerint a tudományos lapokban publikált tanulmányok három-negyede alapján a glifozát vagy a glifozátalapú szerek károsítják a DNS-t. Csakhogy ezeket a cégek szakvéleménye nyomán az EFSA megbízhatatlannak vagy érdektelennek minősítette.

Most tehát, amikor az uniós glifozátvita megrekedni látszott, újra az Államokból jöhet fontos impulzus. Macron ígérete nyomán Franciaországban hamarosan a gyakorlatban is mutatkozhat némi változás, és persze másutt is indulhatnak perek, és más  államok is dönthetnek lakossági nyomásra a részleges vagy teljes betiltás mellett.

Párizson kívül az olaszok, görögök, horvátok, luxemburgiak, máltaiak, Ciprus és Ausztria szavaztak nemmel tavaly novemberben. A magyar kormány, akárcsak egy másik vitatott növényvédő szer, a méhgyilkosnak is nevezett neonikotinoidok esetében, az engedély meghosszabbítását szorgalmazta.

Dobsi Viktória

Címlapkép forrása: Monsanto Facebook-oldal.