Nagyon kellemetlen fejleményekkel jár a világ vezető biotechnológiai cége, a Monsanto számára egy kaliforniai bíróságon zajló per: az amerikai vállalat számos belső dokumentumát volt kénytelen nyilvánosságra hozni. Ezekből nemcsak az derül ki, hogy a hírhedt vegyszergyártónak kvázi „beépített embere” lehetett az amerikai környezetvédelmi hatóságnál, hanem az is, hogy már 1999-ben is tudományos bizonyítékok álltak rendelkezésére slágerterméke, a Roundup súlyos toxikus kockázatairól. Ráadásul mindez épp akkor lát napvilágot, amikor egy újabb európai ügynökség ad zöld utat a világ legelterjedtebb gyomirtója kétes hírnevű hatóanyagának, a glifozátnak.
Az Egyesült Államokban egy kaliforniai szövetségi bíróságon folyik az a per, amely több száz mezőgazdasági dolgozó kollektív feljelentése nyomán indult. Mindannyiójuknál diagnosztizálták az ún. Non-Hodgkin limfómát, ami a nyirokrendszerben kialakuló, rosszindulatú daganatos betegség.
A panaszosok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynökségének (IARC) 2015 márciusi szakvéleményére hivatkozva állítják, hogy betegségük összefügg azzal, hogy hosszú ideig használták a Monsanto talán legismertebb termékét, a Roundup gyomirtót. Ennek hatóanyaga, a glifozát lehetséges rákkeltő minősítéséhez az IARC szerint állatkísérletek alapján elégséges adat állt rendelkezésre.
Ennek az eljárásnak keretében hozták nyilvánosságra múlt csütörtökön a világ vezető biotechnológai vállalatának 250 oldalra rúgó belső levelezését, amelyből kiderül, hogy a cégnél is aggódtak a glifozát potenciális mutagén, azaz a sejtek örökítő anyagát károsító jellege miatt. Méghozzá már a kilencvenes évek végén is, amikor az európai szabályozó hatóságokat próbálták meggyőzni a Roundup erényeiről.
A glifozát legismertebb megjelenési formája: a Roundup gyomirtó
A lobbizás érdekében a cég egy olyan kutatót keresett, olvasható egy felsőbb vezető levelében, aki „tisztában van a glifozát/Roundup genotoxikus profiljával, és aki befolyásolhatja a szabályozó hatóságokat vagy képes arra, hogy a nagyközönség felé tudományos kommunikációt folytasson, amikor a genotoxikus jelleg kérdése majd felmerül” – idézi a Le Monde.
A levelezésből sejthető, hogy a munkatársak attól tartanak, hogy a glifozátot genotoxikussá nyilvánítják, elismerve, hogy károsítja a gének örökítő anyagát, és olyan mutációkat provokálhat, amelyek akár rákos daganathoz is vezethetnek.
A Saint Louis-i cég döntése végül James Parryre esik, aki akkor a Walesben található Swansea egyetem professzora, és a téma egyik elismert szakértője, csaknem 300 vonatkozó cikk szerzője. Parryt Mark Martens, a Monsanto európai és afrikai részlegének toxikológiáért felelős vezetője veszi kezelésbe, de nem épp sikeresen. A professzor által leadott papír ugyanis ahelyett, hogy a glifozát ártalmatlanságát húzná alá, komoly kockázatokra hívja fel a figyelmet.
A tanulmányt nem hozzák nyilvánosságra, és a hatóságoknak sem adják át. Parry konklúziója ugyanis az volt 18 évvel ezelőtt, hogy a legfrissebb kutatások alapján laboratóriumi körülmények között a „glifozát egy potenciális klasztogén”. A klasztogén anyagok törést okoznak a DNS-ben, így az osztódás során kromoszóma fragmentek veszhetnek el. Az emberi és szarvasmarha vérsejtekkel végzett kísérletek nyomán James Parry arra a következtetésre jut, hogy természetes körülmények között is lehetséges, hogy a glifozátnak klasztogén hatása legyen bizonyos sejtekben. Nagyjából ugyanezt állítja majd 2015-ben az IARC is, húzza alá a Le Monde újságírója.
Parry tanulmánya még a fiókok mélyén is aggasztja a vállalat munkatársait: 1999. augusztus 31-én a cég egyik vezetője azt írja, hogy „csalódott” az anyagban, és aziránt érdeklődik, hogy Parry vajon „dolgozott-e már az ipari szereplőknek hasonló projekteken?” Szeptemberben pedig egy toxikológus állapítja meg, hogy „Parry nem az a személy, akire szükségünk van, és elég sok időbe, dollárba és kutatásba kerülne, hogy az legyen.” A Monsanto munkatársa azt is leszögezi, hogy szó sem lehet róla, hogy a brit tudós által javasolt, a mutagén jellegre vonatkozó gyanúkat pontosító, specifikus kísérleteket elvégezzék.
A tanulmány még hónapokon át borzolja a kedélyeket a vállalatnál, de mintha nem a szert használó milliókért izgulnának igazán: még 2001-ben is akad olyan kollektív email, amelyben egy felsőbb vezető Mark Martenst hibáztatja azért, hogy „rosszul kezelte az ügyet”, és Parry majdnem genotoxikussá nyilvánította a glifozátot.
A gyomirtók, köztük a glifozát hasznáról szóló videó, forrás: Monsanto-Facebook, március 16.
A Roundup fő hatóanyagán kívül az egyéb adalékanyagok is kockázatosak lehetnek az ember számára, mert megkönnyítenék a bőrből való felszívódását. Idén januárban a Monsanto egyik toxikológusa még azt állította a bíróságon, hogy „semmilyen ezt igazoló adat” nem áll rendelkezésükre, de egy szintén nyilvánosságra hozott, 2001-ben kelt belső jelentés szerint a cég munkatársai 6 olyan mechanizmust is listáztak, amelyek épp a bőrön át való felszívódást növelik.
A Le Monde a Monsantót is megszólaltatja, amely a szokásos érvével válaszolt, ezt hozta fel az IARC 2015-ös döntésekor is: minden szabályozó hatóság biztonságosnak ítéli a glifozátot, a WHO és az IARC pedig tévednek, amikor mutagén és potenciális rákkeltő hatását bizonyíthatónak vélik.
James Parry sajnos már nem nyilatkozhat, mert 2010-ben távozott az élők sorából. A Monsanto szerint pedig mégiscsak elvégezték az általa egykor javasolt vizsgálatokat, és ezek végül meggyőzték arról a professzort, hogy tévedett.
A kaliforniai panaszosok ennek bizonyítására újabb dokumentumok nyilvánosságra hozatalát kezdeményezték, azaz a „Monsanto Papers” további meglepetésekkel szolgálhat a következő hetekben.
A francia napilap arra is emlékeztet, hogy a Monsanto újabb botrányának fejleményei kellemetlenül érinthetik a német Bayert is, amely tavaly szeptemberben jelentette be, hogy sikerült a Monsanto felvásárlásáról megállapodnia. A német vegyipari óriáskonszern nem kommentálta az amerikai per fejleményeit, és vezérigazgatója, Werner Baumann még egy február 22-én tartott sajtótájékoztatón jelezte, hogy amíg a fúzió nem ment végbe, addig a két entitás továbbra is két külön cégként üzemel. Arra is utalt, hogy a Monsanto név megtartása nem létszükséglet a jövőben – bár a Bayer is élen jár a növényvédőszer-gyártásban, és glifozátalapú termékeket is forgalmaz, eddig kevésbé érintették a botrányok, mint amerikai konkurensét.
A glifozát a világ legelterjedtebb gyomirtója, évente mintegy 800 000 tonnát használnak belőle. Az 1970-ben feltalált szert 4 évvel később kezdte árusítani a Monsanto, és a 2000-es években járt le szabadalma, azaz ma már bárki gyárthatja: mintegy 750 termék alkotórésze, kb. 20 országban több mint 90 cég forgalmazza.
Alapvetően a génmanipulációban világelső amerikai cég génmódosított növényeinek „kiegészítő szereként” árulták, de ma olyan országokban is nagyon gyakori, így hazánkban is, ahol nincs GMO-termesztés. És nemcsak a termőföldeken, hanem gyakorlatilag mindenütt fellelhető: a német söröktől kezdve, a brit péksüteményeken át a francia hegyi patakokik és vizeletünkig. Az évente használt mennyiség folyamatosan növekszik: az USA-ban 1987 és 2007 között a húzszorosára; a világban pedig a 2008-as 600 000 tonnáról a 4 évvel későbbi 720 ezerre – az IARC adatai szerint.
Ahogy Darvas Béla már linkelt összefoglaló cikke is megállapítja, a potenciális genotoxikus és rákkeltő hatások mellett még számos terhelő adat felhozható ellene: többek között a felszíni és talajvízszennyezés, a talajban élő mikroorganizmusokra és vízi élőszervezetekre való hatás; a keringési rendszerben való megjelenés, tápcsatornai betegségek (glutén-intolerancia) vagy hormonmuduláns hatás.
A szer elterjedtségéből következően kemény lobbiérdekek állnak mögötte, vélhetően ennek köszönhető az is, hogy a magyar kormány is forgalmazási engedélyének meghosszabbítása mellett szavazott az Európai Unióban kialakult hosszú küzdelem során. A glifozát engedélye tavaly júniusban járt le az EU-ban, de a tagállamok az utolsó pillanatig nem jutottak dűlőre az eredetileg 15 évre tervezett újraengedélyezéssel kapcsolatban.
Egy tavaly májusi, majd június elejei kudarcba fulladt szavazás után június 24-én sem sikerült minősített többséggel (ez az országok 55%-a és a EU-lakosság 65%-a) döntést hozni. 19 ország (köztük hazánk) az engedély meghosszabbítása mellett voksolt, Málta és Franciaország ellene, heten – Németország, Olaszország, Portugália, Görögország, Ausztria, Bulgária, Luxemburg – tartózkodtak. A Bizottság ezek után június 29-én, egy nappal az engedély lejárta előtt bejelentette, hogy 18 hónapra meghosszabbítja azt, de javasolja pl. a közparkokban való használat korlátozását.
A 2017 végéig meghozandó döntésben döntő szerep juthat az Európai Vegyi anyag Ügynökség (ECHA) március 15-i bejelentésének, amely, hasonlóan egy másik európai ügynökséghez, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA), nem látja bizonyítottnak a potenciális rákkeltő és mutagén jelleget.
Az IARC minősítésével szembemenő ítélet technikai magyarázata többek között az lehet, hogy az uniós ügynökségek a glifozátot önmagában vizsgálták, míg az IARC a valóságban használt szereket, azaz az adalékanyagokkal érvényesülő hatást. De ezen túlmenően, nemcsak zöld szervezetek, hanem a lobbitevékenységet monitorozó civil szervezetek szerint is megkérdőjelezhető az ECHA és az EFSA függetlensége – épp 2 nappal a március 15-ei döntés előtt összeférhetetlenségi gondokra hívták fel a figyelmet az előbbi tudományos csapatában.
Martin Pigeon, a Corporate Europe Observatory kutatója szavaival, a glifozát megítélését az is rontja, hogy az európai ügynökségek titkos ipari tanulmányokra alapozzák minősítésüket. Az átláthatóság hiánya az iparnak kedvez, és lehetetlenné teszi a döntések tudományos kontrollját. A mezőgazdasági vegyszereket csakis nyilvános tanulmányok alapján kellene elbírálni.
A civilek egyébként nem várják tétlenül az újabb uniós döntést: idén február 8-án kb. 40 NGO indított közös kampányt egy európai polgári kezdeményezés érdekében. A Brüsszelben, Párizsban, Rómában, Berlinben és Madridban szimultán bejelentett akció a glifozát betiltását célozza meg, és a növényvédő szerek európai engedélyezési procedúrájának megújítását, hogy az ne az ipari szereplők által, hanem a hatóságok által rendelt tanulmányokra támaszkodjon.
Az európai polgári kezdeményezés berlini nyitánya 2017. február 8-án, fotó: AFP, forrás.
Ezen felül a kezdeményezés azt is szeretné előmozdítani, hogy az EU-ban kényszerítő jelleggel csökkentsük a vegyszerek mezőgazdasági használatát. Ez a célkitűzés egyébként már egy 2009-es direktívában is szerepelt, de betartása nem a legjobb úton halad. Franciaországban például nemzeti tervet is alkottak hozzá, amely 2008 és 2018 között a növényvédelmi vegyszerek 50%-os csökkentését írta elő. A tervekbe azonban hiba csúszhatott, mert 2008 óta nőtt a felhasznált kemikáliák mennyisége, és az új, 2025-ig meghosszabbított célkitűzéseket sem biztosítja semmilyen gyakorlati változás.
A Stopglyphosate.org oldalon eddig jó 480 ezer polgár csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a 2009-es lisszaboni szerződés óta vált lehetségessé: ha egy éven belül, minimum 7 országból összejön egymillió polgár támogatása, az Európai Bizottság kénytelen lesz reagálni a felvetett problémára, és 3 hónap alatt kell döntenie arról, hogy elindítja-e vagy sem a törvényalkotási procedúrát, döntését pedig minden esetben indokolnia kell.
A játszma következő mérföldköve volt az ECHA, az Európai Vegyi anyag Ügynökség múlt heti bejelentése. Papíron ez igazi aduász lehetne a glifozát engedélyezését szorgalmazók számára, de a véletlen úgy hozta, hogy a kaliforniai per révén publikussá vált dokumentumok az ECHA hitelét is alááshatják. A szintén a múlt héten, március 14-én nyilvánosságra hozott iratok ugyanis arra utalnak, hogy a cég gyanúsan jó kapcsolatokat ápolt az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség, az EPA azon munkatársával, aki a glifozát minősítéséért volt felelős.
A szóban forgó Jessie Rowlandst azzal vádolta meg emailben egyik beosztottja, hogy összejátszik a vegyszergyártó cégekkel, és megpróbálja megfélemlíteni a beosztottakat, hogy alacsonyabbnak minősítsék a szer kockázatait. Az EPA egyik bizalmas memója szerint – amelyet a Le Monde szerzett meg a peren kívül – a Rowlands nevével fémjelzett szakértői vélemény az ügynökségen belül is jelentős kritikákat kapott.
Egy másik kellemetlen emailben a Monsanto alkalmazottja arról ír, hogy Rowlands felhívta, és azt ígérte, hogy megpróbál „kinyírni” egy kutatást, ami veszélyes lehet a glifozátra. Ha sikerülne neki, az szerinte „megérne egy kitüntetést”. Mr. Rowlandsnek köszönhető vagy sem, de a kutatás nem jött létre… Nyugdíjazásakor a Monsantónál arról tanakodnak, hogy szolgálatai még „hasznosak lehetnek a glifozát védelmében”.
A témához kapcsolódó korábbi cikkeink:
Mérgező növényvédelem: egy francia gazda először nyert pert a Monsanto ellen
Az EU üzleti titkot védő direktívája ellentétes lesz a közérdekkel?
Sugar papers: hogyan vitte tévútra majd 30 éven át a cukorlobbi az amerikai fogászati programot?
Unhappy Meal: Szakszervezetek torkán akadt a McDonald’s adótrükkje
Meta-tanulmány a méhgyilkos neonikotinoid rovarirtók globális pusztító hatásáról
Az egyik leginkább kompromittáló tartalmú levélben a cég felső vezetője azt javasolja, hogy az IARC szakvéleményét ellensúlyozandó, írhatnának egy kedvező cikket, és fizethetnének néhány kutatónak az aláírásért. Így „az ár is alacsonyabb lenne, mert mi írnánk a szöveget, és ők csak úgymond szerkesztenék és szignálnák”. Az üzenet szerzője arra is utal, hogy történt már hasonló hamisítás, amikor 2000-ben a Regulatory Toxicology and Pharmacology folyóiratban egy 3 tudós által „jegyzett” hosszú tanulmány megállapította, hogy „a glifozát semmilyen potenciális kockázatot nem jelent az emberre”.
A dokumentumok nyilvánosságra hozatala nyomán a Monsanto cáfolta, hogy bármi ilyesmi valóban megtörtént volna. Az Európai Bizottság pedig, az ECHA minősítés közreadása után jelezte, hogy 6 hónapon belül, maximum az év végéig döntést kell hozni a glifozát ügyében.
Kérdés, hogy alakul ez idő alatt az európai közvélemény, amely az IARC egykori döntése és a nyomában megindult amerikai perek, illetve az erre is támaszkodó civil kampány nyomán már tavaly is a glifozát ellen látszott fordulni. Egy Avaaz petíció két millió aláírást gyűjtött be a hatóanyag betiltása érdekében, és a YouGov által végzett felmérés arra jutott, hogy az EU 5 legnagyobb országában a lakosság kétharmada nem támogatja az európai engedély meghosszabbítását.
Tavaly áprilisban az Európai Parlament szavazása is rögzítette ezt a tendenciát: a képviselők arra kérték (nem kényszerítő jelleggel) az Európai Bizottságot, hogy csak 7 évre és csak a mezőgazdasági tevékenységek keretében engedélyezze a gyomirtót. Az EP és az EB egyaránt felszólította ekkortájt a szert forgalmazó 23 cég képviselőiből álló Glyphosate Task force-t (GFT), hogy hozza nyilvánosságra azokat a tanulmányokat, amelyek alapján az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2015-ben, 5 hónappal az IARC után arra jutott, hogy sem az állatokra, sem az emberre nem jelent rákkeltő vagy mutagén kockázatot a glifozát.
Talán mondanunk sem kell, hogy a GFT elutasította az ajánlatot – a történetnek ez az egyetlen epizódja is szépen illusztrálja, hogyan alakulnak az erőviszonyok e téren: ki diktál az európai polgárok egészségéről és a környezetünk állapotáról szóló küzdelemben… legalábbis egyelőre.
Dobsi Viktória
Címlapkép: Növényvédő szer permetezése, fotó forrása.
Ha érdekesnek találtad a cikket, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az Amerikai Egyesült Államokban több ezren fordultak az igazságszolgáltatáshoz a Monsanto cég leghíresebb terméke, a Roundup, és annak hatóanyaga, a...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!