A 2020/2021-es tanévben az óvodások 32%-a szorult logopédiai ellátásra. A logopédiai szűrés a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek számára kötelező, a szűrést a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat végzi. Az ellátás a szakemberhiány miatt ugyanakkor nem folyamatos, van olyan óvoda, ahol több mint egy éve nincs logopédus, így a szülők súlyos összegeket kénytelenek fizetni a magánellátásért.
„Kérem a szülőket, ha módjuk van rá, vigyék a gyermeküket magán úton logopédushoz, mert az intézményben már másfél éve nincs logopédus, aki foglalkozni tudna a kicsikkel.” -hangzott el egy Pest megyei óvoda szülői értekezletén 2022 szeptemberében. Az óvodai logopédiai ellátás hiányosságaival kapcsolatban az Átlátszó Oktatáshoz több jelzés is érkezett. Megyei és fővárosi pedagógiai szakszolgálatokat kerestünk meg, hogy megtudjuk, érkezett-e hozzájuk panasz a logopédiai ellátás kapcsán, vagy tapasztalnak-e szakemberhiányt ezen a területen. Választ egy megyei szakszolgálattól és a Pest megyei szakszolgálattól kaptunk. Beszéltünk továbbá szülőkkel, és óvodavezetővel is, hogy ők hogyan látják a szakemberhiány okozta helyzetet.
Az Oktatási Hivataltól kikértük az elmúlt tíz évre vonatkozóan a logopédiai ellátásra szoruló óvodás gyermekek számát. Az adatokból az látszik, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a logopédiai ellátásban részesülők száma. A növekedés a 2016/2017-es tanévtől válik igazán láthatóvá: a 2017/2018-as tanévet követően mindössze egyetlen tanév alatt például 20 ezer fővel nőtt az ellátásban részesülők száma. A számokból az is kiderül, hogy tíz év alatt majdnem megduplázódott a beszédjavításban részesült gyermekek száma.
A 2020/2021-es tanévben összesen 104.431 óvodás gyermek vett részt logopédiai ellátásban, szintén ebben a tanévben a KSH adatai szerint összesen 322.713 óvodás volt az országban,
vagyis a 2020/2021-es tanévben az óvodások 32%-a szorult logopédiai ellátásra.
A logopédiai szűrést egy EMMI rendelet értelmében minden harmadik és ötödik életévét betöltött óvodás esetén el kell végezni. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre, az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi készültségre irányul.
Azoknál a gyermekeknél, akiknél probléma merül fel a vizsgálat során, kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat. A vizsgálatok elvégzését követően a logopédus szakember dönt a további fejlesztés mértékéről. Azt a gyermeket, akinél kevésbé súlyos problémákat észlel a logopédus, heti két alkalommal logopédiai alapellátás keretében fejleszti. Amennyiben a gyermek állapota intenzívebb beavatkozást igényel, szakértői vizsgálatra küldi az illetékes Pedagógiai Szakszolgálathoz, ahol megvizsgálják és szakértői véleményt állítanak ki. Az ebben foglaltak alapján történik a gyermek további fejlesztése.
A legsúlyosabb esetekben a szakszolgálat az országos illetékességű Beszédvizsgálóba küldi tovább a gyermeket, ahol a vizsgálatokat követően megkaphatja a sajátos nevelési igényű (SNI) státuszt és az ehhez kapcsolódó fejlesztést, ami általában heti három óra logopédiai ellátást és további két óra mozgásfejlesztést jelent. (Ez egyénenként eltérő.)
Ahhoz azonban, hogy mindez zökkenőmentesen megvalósuljon, több szakemberre lenne szükség. A szakemberhiányról már 2017-ben is szó esett: akkor annak kapcsán jött elő a téma, hogy kötelezővé vált a háromévesek óvodai logopédiai szűrése, ez pedig többletfeladatokat jelentett a szakszolgálatoknak. Palkovits László akkor azt mondta, hogy a szakemberhiányt úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy az egyetemeket arra kérték, minél több ilyen képzést indítsanak, ráadásul a felsőoktatásban a logopédus-keretszámokat is megnövelték. Palkovits akkor azt is hozzátette, hogy a Klebelsberg Központ részére a központi költségvetésből 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre logopédusok alkalmazására.
Úgy tűnik azonban, hogy a probléma ennek ellenére sem oldódott meg. Cikkünk megírásakor is számos logopédus állás volt betöltetlen a közszféra állásportálja szerint.
A Közigálláson a Kelet-Pesti Tankerületi Központ és a Székesfehérvári Tankerületi Központ hirdetései vannak túlnyomó többségben, de szükség volna még logopédusra a portál szerint a Közép-Pesti Tankerületi Központban, a Szekszárdi Tankerületi Központban, a Külső-Pesti Tankerületi Központban és a Tatabányai Tankerületi Központ Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Komáromi Tagintézményében is.
Logopédiai szűrést minden harmadik és ötödik életévét betöltött óvodásnál kell végezni. Forrás: pexels.com
Egy hozzánk forduló négy gyermekes édesanya arról számolt be, hogy míg az első gyermeke esetében a logopédiai fejlesztés gond nélkül megvalósult, és ennek köszönhetően a gyermek problémamentesen elkezdhette az iskolát, addig a harmadik gyerek esetében az óvoda már azt javasolta a szülőknek, hogy a szakemberhiány miatt inkább forduljanak a magánszektor felé, és keressenek magánúton fejlesztést, mert az államilag kirendelt utazó logopédus máshol folytatja a munkát és nem sikerült még őt pótolni.
A logopédushiányt az óvoda jelenleg úgy oldja meg, hogy egy fejlesztőpedagógus méri fel azokat a gyermekeket, akik jövőre iskolába mennek. A felmérést követően tájékoztatja a szülőket, hogy hova lenne érdemes fordulni a gyermeknél esetlegesen azonosított problémával, ugyanakkor a fejlesztőpedagógus nem kezdhet terápiát számukra.
Éppen ezért, akinél a felmérés során problémát azonosítanak, azt a magánszektor felé terelik, ahol az árak gyakran megfizethetetlenek.
Az egyik weboldal gyűjtése szerint egy átlagos logopédiai foglalkozás (mely kb. 45 perces) díja 6 000 forinttól indul (nem ritka a 15 000 forintos felső kategóriás ár sem), ám ha első állapotfelmérésre érkezünk, akkor ez az összeg a duplája is lehet.
A díjkalkuláció persze attól is függ, hogy mennyire speciális problémával fordulunk az adott szakemberhez, valamint, hogy melyik városban tesszük ezt. Pécsen például már 4 000 forinttól találunk gyermek logopédust, a fővárosban 7 000 forintos kezdő árral kell számolnunk. Egy Budakeszin található magánlogopédia árai a következőképpen alakulnak: ha részletes logopédiai-gyógypedagógia vizsgálatot szeretnénk írásos szakvéleménnyel és konzultációs lehetőséggel, akkor közel 30 000 forintot kell fizetnünk. Ha ezt a vizsgálatot meghatározott idő elteltével kontroll-szerűen szeretnénk, 22 000 forintba kerül. A foglalkozások díja itt 10 000 forintba kerül.
Találtunk Budapesten azonban olyan képességfejlesztő központot is, ahol az árak ennél is magasabbak. A heti egy alkalmas logopédiai foglalkozás díja egy hónapban 50 000 forintba kerül (azaz 12 500/per alkalom), és a 2-5 éves kor közötti gyermek vizsgálatát 25 000 forintért végzik.
A hozzák forduló édesanya úgy véli, ebben az évben a család nem engedheti meg magának ezeket az árakat, így mivel ő maga is gyógypedagógus, otthon fogja fejleszteni gyermekét. Szakmai jövőjéről sem fest túl pozitív képet: úgy véli, a GYES lejárta után „a család már nem engedheti meg magának azt a drága hobbit, hogy ő a saját szakmájába, állami szektorba, kevés pénzért térjen vissza dolgozni.”
Mint mondja: „bármelyik multinacionális bolthálózat pénztárosi pozíciója többet fizet jelenleg, mint egy gyógypedagógusi állás az állami szférában. Ugyanakkor pont a pedagógusok elhivatottságát használja ki a kormány, mert tudja, hogy egy pedagógus a hivatását nem cseréli le akármire.”
„De talán eljutottunk a falig, ahol a létfenntartás is kérdés, nem csak a kiégést elősegítő munkakörülmények és terhek. Egyszerűen belekényszerülünk abba, hogy elhagyjuk a pályát.”
Az édesanya éppen ezért úgy döntött, továbbképzi magát a pszichológia területén, és saját vállalkozásba kezd. „Így kisebb órateher mellett és értelmetlen dokumentációs kötelesség nélkül végezhetek majd valódi, értékteremtő munkát.”
Egy másik, szintén Pest megyei település óvodavezetője is logopédushiányról számolt be az Átlátszó Oktatásnak. Az általa vezetett óvodában évente legalább 60-70 olyan kisgyermek van (minden csoportot beleértve), akiknek szüksége van logopédiai ellátásra. Mivel az óvoda sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekeket is fogad, és az ő logopédiai ellátásuk törvényileg az óvodai fenntartó feladata, ezért a tavalyi évben az önkormányzat egy logopédussal kötött megbízási szerződést annak érdekében, hogy a szakember az SNI-státuszú gyermekek logopédiai fejlesztését elvégezze.
Azoknál a gyermekeknél, akiknél nem áll fenn SNI-státusz, a fejlesztés tavaly szakember hiányában elmaradt.
Az illetékes pedagógiai szakszolgálat arról tájékoztatta a vezetőt, hogy az állást folyamatosan hirdetik, de szakembert nem találnak.
Az elmaradt fejlesztés súlyos károkat okoz: példaként az óvodavezető a saját csoportjába járó kislány esetét említette, aki idén lesz 6 éves, de még érthetetlen a beszéde. Őt tavaly a szakszolgálat elküldte, mert nem tudtak számára logopédust biztosítani, így a szülők kénytelenek magánban megoldani a helyzetet. A probléma még mindig annyira súlyos, hogy habár a kislány jövőre betölti a hetedik életévét, egyáltalán nem biztos, hogy el fogja tudni kezdeni az iskolát. És ha el is kezdi, súlyos hátrányokkal indul majd, tanulási nehézségekkel küzd, és nem lesz semmi sikerélménye. Mindezt azért, mert akkor, amikor a fejlesztést megkaphatta volna és a legfogékonyabb volt rá, épp nem volt szakember.
Ebben az évben szerencsére már sikerült logopédust biztosítania a szakszolgálatnak, ez azonban azt jelenti, hogy a településen hat óvodára összesen három logopédus jut. Az óvodákban nem ritka a 30 fős csoportlétszám, és van olyan óvoda, ahol összesen 11 csoport működik.
Számos intézményben van jelenleg is szakemberhiány. A kép illusztráció. Forrás: unsplash.com
De nem csak a logopédiai ellátás megszervezése nehézkes, más szakemberből is hiány van. Nagy szükség volna még gyógypedagógusra, fejlesztőpedagógusra és óvónőre is. Az egyik csoportban például egy állandó délelőttös óvónő látja el a feladatokat, egy pedagógiai asszisztens pedig állandó délutánosként felügyel a gyermekekre, egyszerre harminckettőre.
Megkerestünk jó néhány megyei és kerületi Pedagógiai Szakszolgálatot, hogy milyen tapasztalataik vannak a logopédiai ellátással kapcsolatban, hány intézménynek biztosítanak szakembert, és tapasztalnak-e tartósan logopédiai szakemberhiányt az ellátandó körzetekben.
Habár a megkereséseket kerületenként küldtük ki a szakszolgálatoknak, mégis központi választ kaptunk Fodor Gábortól, a Ceglédi Tankerületi Központ igazgatójától. Levelében arról tájékoztatott, hogy a „Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnak 20 tagintézménye van, amelyek a köznevelési intézmények számára biztosítanak számos szakmai szolgáltatást, köztük logopédiai szolgáltatást is. A fejlesztésre szorulók száma az elmúlt években növekedett. A szakszolgálat 10 logopédust foglalkoztat. A szakszolgálat eleget tesz a területi ellátási kötelezettségének. Mint minden jelentős létszámú szakembert foglalkoztató munkahelyen, természetesen itt is folyamatosan érkeznek új kollégák, a feladatok ellátása ugyanakkor folyamatos.”
Arra a kérdésünkre azonban az igazgató nem válaszolt, hogy tapasztaltak-e tartós szakemberhiányt, és amennyiben igen, hogyan oldják meg a fejlesztést, ki veszi át a feladatokat.
A megkeresett megyei Pedagógiai Szakszolgálatok közül is csak egy válaszolt. A Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója lapunknak azt mondta, hogy a szakszolgálat a Zala megyében működő állami és nem állami fenntartású óvodák és általános iskolák számára nyújt logopédiai szolgáltatást, amely 121 óvodai intézményt és 84 általános iskolát, tehát összesen 205 intézményt jelent. A Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat a megyében élő valamennyi harmadik és ötödik életévét betöltött gyermek szűrését elvégzi. A logopédiai ellátást igénylő gyermekek száma az utóbbi években nem növekedett, logopédiai ellátásban jelenleg 2719 gyermek részesül. A Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálatnál 35 fő logopédus lát el logopédiai feladatokat a működési körzetbe tartozó állami és nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézményekben, de amennyiben szükséges, további óraszámot is tudnak biztosítani.
A témával kapcsolatban kerestük a Belügyminisztériumot is. Azt szerettük volna megtudni, hogy:
Kérdéseinkre azonban cikkünk megjelenésééig nem érkezett válasz.
Szakemberek szerint a digitális világ lehet a probléma egyik forrása. A kép illusztráció. Forrás: unsplash.com
A logopédiai fejlesztés iránti megnövekedett szükséglet hátterében az általunk megkérdezett szakemberek részben a kisgyermekkori túlzott digitális eszközhasználatot (tablet, TV, telefon) azonosították problémaként.
A beszédfejlődésben és a hangképzésben is fontos szerepet játszik a meseolvasás, a gyermekkel való folyamatos kommunikáció. Ezeket szorítja háttérbe a tablezetés, és a túlzott TV-nézés. A gyermekek a digitális világban készen kapnak képeket, fantáziájukat kevésbé kell használniuk, ez pedig meglátszik a fejlődésükön is.
„A beszédben is sokkal jobban le vannak maradva a mostani generációk, mint a 15-20 évvel ezelőtti gyerekek. Egyrészt a szülő nem szemtől-szemben kommunikál a gyermekkel, hanem jobb esetben mellette, vagy a konyhából, vagy a telefon mögül. Tehát a gyermek sokkal hátrányosabb helyzetből indul, mint 15-20 évvel ezelőtt. És ez baj. Hiszen a logopédus is úgy fejleszti a gyermekeket, hogy tükör előtt beszélteti őket, ő maga is odaül, a gyermek közben látja a szája mozgását, az artikulációt. Ha a konyhából kiabálunk oda a gyermeknek, nem látja, hogy hogyan képezzük a hangot, ha nem mesélünk neki, hanem a tabletet adjuk oda, szintén kárt okozunk, egyáltalán nem fejlesztjük.” – vélekedik egy gyógypedagógus.
Szöveg: Szabó-Gödri Rita – Adatvizualizáció: Szopkó Zita
A címlapkép illusztráció. Forrás: unsplash.com
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Rétvári Bence államtitkár egy parlamenti kérdésre adott válaszában magasztalta a konténertantermeket, amikből szerinte nincs is sok az országban.
A "köznevelési intézmények halaszthatatlan férőhelybővítési igényei" miatt 13 helyen biztosan konténerekkel bővítik az iskolát, 5 helyszínen pedig talán.
Az oktatási jogok biztosának 2023. évi jelentésében szó esik a tanulók fizikai és verbális bántalmazásáról, rasszizmusról és helyhiányról is.
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!