Befuccsolt a közpénzzel kitömött csigagyár, rabosítás a badacsonytomaji városházán

444: Milliárdokat ölt az állam a csigagyárba, most 160 millióért sem kell a volt gyárterület

Nehezen megy az állam által 2,6 milliárd forintos támogatással, valamint eximbankos és MKB-s hitellel megsegített kisvárdai, csigafeldolgozással foglalkozó cég felszámolása. A Bourgogne Gastronomy Kft. még 2021 nyarán került csődeljárás alá, majd szűk egy évvel később megindult a felszámolási eljárás. Mivel a társaság állami támogatást és hitelt is kapott, a kormány közbeavatkozott és stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté minősítette a céget, így a felszámoló a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. lett. A napokban ért véget a második nyilvános árverési kör, ami szintén eredménytelenül zárult, mivel egyetlen ajánlat sem érkezett a zalaszentgróti ingatlanokra.

Szabad Európa: Visszavonulót fújt a kormányhivatal a sárbogárdi akkulerakat ügyében

Megtévesztő adatszolgáltatásra hivatkozva a Fejér Vármegyei Kormányhivatal visszavonta a CB Engineering Kft. hulladékkereskedelmi engedélyét, Sárbogárd város jegyzője pedig bezáratta a telephelyet. A cég egy korábbi ásványvízüzemben tárolt akkukat, a város vízbázisát elérő kút mellett, lakóházak közvetlen közelében. Az önkormányzat korábban közigazgatási pert indított a kormányhivatal ellen az engedély kiadása miatt. A per formailag folytatódik, az engedélyezési eljárás újraindul, addig viszont a hulladékkereskedelmi tevékenység nem folytatható – tudatta a polgármester.

24.hu: Rabosították a badacsonytomaji városháza tucatnyi dolgozóját

A NAV február elején gyanúsítotti kihallgatásra hívta be a badacsonytomaji önkormányzat dolgozóinak nagy részét, akiket rögtön rabosítottak is. Az alkalmazottakat a tóparti sétányon álló műemléképület, a Tátika felújítására elnyert uniós támogatás szabálytalan felhasználása miatt indult vizsgálat keretében hallgatták ki. Badacsonytomaj polgármestere ugyanis a 2,4 milliárd forintos turisztikai fejlesztési támogatás terhére 61,7 millió forintot osztott szét szabálytalanul projektmenedzseri tevékenység címén. A pénzből a városházi alkalmazottak fejenként körülbelül 1 milliót, az akkori jegyző pedig 5,5 milliót kapott az előző önkormányzati választás előtt.

Direkt36: Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban

2023 őszén a Miniszterelnöki Kabinetiroda a YouTube-on összesen hét európai uniós országban futtatott az illegális migráció veszélyeiről szóló videós kampányokat, melyek összesen 8,35-9,7 millió alkalommal jelentek meg felhasználók képernyőjén, derítette ki a Direkt36 és a VSquare.org a Google online hirdetésekről közzétett adatbázisának elemzésével. A hét országból két esetben – Szlovákia és Lengyelország – a hirdetések parlamenti választások hajrájában kezdtek megjelenni, további két esetben – Németország és Olaszország – pedig akkor futottak a reklámok, amikor ott tartományi és helyi választások zajlottak.

Hvg.hu: Tavaly 28 olyan döntést hoztak Orbánék, amiről még akár 90 évig nem tudhatunk meg semmit

Egyre több titkot gyárt a kormány: a 2022-es 24-gyel szemben tavaly már 28 olyan kormányhatározat született, amelyet azonnal titkosítottak. Így a kormány tagjain és egy nagyon szűk körön kívül ezekről jó eséllyel évtizedekig nem fogunk tudni. Senki, semmit. Az ilyen »háromezres« nevet viselő kormányhatározatoknak ugyanis nemcsak a tartalma titkos, vagyis “nemzeti minősített adat”, hanem már a címük is, mert abból kiderülhetne, milyen témáról szólnak. A törvény szerint ezek nemzeti minősített adattá válnak, tartalmuktól függően 10, 20, vagy a “Szigorúan titkos!” pecsét ráütésével 30 évre. Utóbbi minősítés ráadásul kétszer is meghosszabbítható, így akár 90 évre is elzárva maradhatnak a nyilvánosság elől.

Címlapkép: Pixabay