Hasonlítsa össze, hogyan teljesít a magyar egészségügy a többi uniós országhoz képest!

A magyar egészségügyről szóló cikkeket gyarkan érik azok a vádak, hogy nem tárják fel elég mélyen az összefüggéseket, nem veszik észre, hogy a magyar egészségügy mennyit fejlődött az elmúlt akárhány évben, illetve a kirívó esetekre koncentrálnak. Mindegyikben van – illetve lehet – igazság, ezzel az anyaggal pedig szeretnénk kicsit hozzájárulni mi is ahhoz, hogy a magyar egészségügy állapotát európai kontextusba helyezzük és megmutassuk, hogy közel harminc év alatt honnan hova jutott.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

A grafikonokhoz a Világbank adatait használtuk, de az egészségügyi statisztikák legtöbbjét ők is a Egészségügyi Világszervezettől (WHO) szedik. Az országoknál kizárólag az Európai Unió jelenlegi 28 tagországát vettük figyelembe. Egyfelől azért tettünk így, mert Magyarország az Európai Unió tagja, a tagországok teljesítményéhez szeretné mérni magát. Másfelől pedig nem akarjuk, ha akár csak vizuálisan is valaki arra a következtetésre jutna, hogy Afrikában vagy Dél-Amerikában még mindig sokkal rosszabb a helyzet, szóval mindenki fogja be a száját.

A kezdő időpontot 1990-ben állapítottuk meg, mivel a legtöbb statisztika ettől az évtől elérhető, de vannak olyanok is, amelyek csak 2000-től, vagy későbbtől. Jó lett volna, ha minden adatsor a lehető legfrissebb adatokat tartalmazná, viszont a nemzetközi összehasonlító statisztikai közlések sokszor két-három éves lemaradásban vannak az épp aktuális évtől.

Az adatok közül két nagyobb területet választottunk. Egyfelől az egészségügy finanszírozását bemutató statisztikákat mutatunk be, másfelől pedig a társadalom egészségügyi állapotára vonatkozókat.

Az adatok megmutatásánál kétféle grafikontípust választottunk. Az egyiken az összes uniós ország idősoros adatait át lehet tekinteni sorrendben, így láthatóvá válnak egyes országok trendjei is. Ahol volt értelme, ott pedig készítettünk egy úgynevezett csúszdachartot is, ahol csak a kiinduló és a legaktuálisabb év közötti fejlődést, vagy romlást mutatjuk be, így meg tudjuk mutatni, hogy egyes országok egymáshoz képest hogyan javítottak vagy rontottak.

Mindkét grafikontípus esetében Magyarországot narancssárgával jelöltük, világoszölldel pedig azokat, amelyek a legfrissebb adat szerinti uniós átlag alatt teljesítenek. Fontos metodológiai megjegyzés, hogy a csúszdachartnál az uniós átlagot a két összehasonlított év uniós tagállamainak átlagaival számoltuk. Szintén fontos megjegyezni, hogy egyes grafikonoknál az Y-tengelyt az adatok és trendek jobb láthatósága érdekében nem a nullától kezdtük.

Az adatok alapján összességében három fontos megállapítást lehet tenni.

• • A magyar egészségügyi statisztikák egy esetet kivéve egyik vizsgált adatsornál sem a legrosszabbak, viszont minden adatsornál továbbra is a legrosszabbak között, vagyis az utolsó negyedben vannak.
  • A statisztikák alapján a magyar egészségügy állapota összességében sokat javult hosszú távon, viszont  ez igaz minden uniós országra is. Itt érdemes figyelembe venni, hogy egyes országoknak, így Magyarországnak is volt honnan nagyot javulnia, ahogy azt is, hogy a hosszútávú javuló tendenciák ellenére a magyar adatok egy kivételével továbbra sem érik el az uniós átlagot.

 

Finanszírozás

Az Európai Unió huszonnyolc tagállamának finanszírozását nézve szembetűnő, hogy a tehetősebb nyugat- és észak-európai országok állami szerepvállalása az egészségügy finanszírozásában jelentősen erősebb, mint Kelet- és Dél-Európában. Áttételesen ennek hatása mutatkozik meg az úgynevezett egyéni out-of-pocket (zsebből fedezett) kiadásokban is, amely tartalmazza mindazon kiadások arányát, amelyet sem a társadalombiztosítás, sem pedig az egyéni biztosítás nem fedez, így például a hálapénzt is. Ezek aránya szintén Dél- és Kelet-Európában magasabb. Szintén szembetűnő, hogy az adatok alapján a magyar állam fokozatosan egyre kevesebbet költ az egészségügyre.

Várható élettartam, halandóság

Sajnos Magyarország mind a várható élettartamot, mind a halálozási statisztikákat nézve az utolsók között van.

Halálokok

Itt a két leggyakoribb halálok, a szívérrendszeri és a rák mellett megnéztük az alkohollal kapcsolatos betegségeket is, továbbá azt is, hogy az összes halálok közül mennyi lett volna megelőzhető korai felismeréssel, megfelelő kezeléssel. Ez utóbbi szám a rákban elhunytak statisztikája mellett szintén borzasztó Magyarországon.

Bátorfy Attila