A kormányközeli szellemi műhelyként számon tartott Századvég Politikai Iskola Alapítvány és Századvég Gazdaságkutató Zrt. a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta összesen 12 milliárd forint értékű közbeszerzésen lett nyertes egyedül vagy konzorcium tagjaként. Az összeg nagy részét az MNB, a Miniszterelnökség, és az NFM milliárdos megbízásai teszik ki.
Közel három év pereskedés után, 2016 februárjában kapta meg a VS.hu az ún. Századvég-aktákat, vagyis azokat a tanulmányokat, amelyeket a kormányközeli tanácsadók 2012-2014 között készítettek a kormánynak 4,1 milliárd forintért. A dokumentumokért a lap újságírója, Joó Hajnalka még az Origo munkatársaként indított pert a Miniszterelnökség ellen, ami a jogerős bírósági döntés után is sokáig húzta az adatok kiadását. Végül 77 ezer oldalnyi iratot adtak át a VS-nek, ám nem könnyítették meg az újságírók munkáját: a dokumentumokat átadás előtt átkonvertálták, hogy se másolni ne lehessen őket, se keresni ne lehessen bennük, továbbá az se derüljön ki, hogy mikor keletkeztek.
Április 11-én a VS elkezdte publikálni a Századvég-tanulmányok feldolgozása alapján írt cikkeit, majd április 25-én korlátozás nélkül nyilvánosságra hozták a hatalmas iratanyagot a TASZ honlapján.
Ma már médiatörténelem, hogy a Századvég-anyagok VS általi közzététele előtt három nappal döntöttek úgy az MNB alapítványai, hogy az őket erre kötelező bírósági döntésnek eleget téve végre nyilvánosságra hozzák, hogy kinek mennyi támogatást fizettek ki. Így derült ki, hogy több mint 500 milliót kapott cikkekre az MNB alapítványaitól a New Wave Production Kft., a VS.hu kiadója. A botrány elhomályosította a Századvég-ügyet, a VS újságírói közül pedig sokan felmondtak, mert vállalhatatlannak érezték a helyzetet.
Hiba lenne azonban hagyni, hogy az egyik téma kioltsa a másikat. Az, hogy a VS fél milliárd forintot kapott az MNB alapítványoktól, az semmit nem változtat a Századvég-tanulmányok meglétén, tartalmán, és a kiadásuk körüli hosszadalmas, titkolózós eljáráson sem. Azon meg végképp nem, hogy 4 milliárd forint közpénzbe kerültek, ami a VS-hez juttatott összegnek a nyolcszorosa.
Ráadásul még ez a 4 milliárd forint is csak töredéke annak, ami a kormányközeli szellemi műhelyhez került a Fidesz 2010-es kormányrakerülése óta. Kigyűjtöttük a Közbeszerzési Értesítőből, hogy milyen tendereket nyert a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány.
A Századvég-csoport megalakulása az azonos című folyóirat 1985-ös alapítására nyúlik vissza, amelyet a Bibó István Szakkollégium meghatározó tagjai indítottak el. Az első szám impresszumában szerepelt Orbán Viktor és Kövér László neve is, a felelős kiadó pedig a szakkollégium igazgatója, Stumpf István volt, aki később az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere lett, jelenleg pedig alkotmánybíró.
A Századvég Alapítványt három fős kuratórium vezeti: Lánczi András elnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettes, és G. Fodor Gábor.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t 2010-ben Giró-Szász és Heim Péter alapította, jelenlegi tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A Századvéggel közösen és önállóan is sok állami megbízáshoz jutó Strategopolis Kft. alapítója és tulajdonosa Giro-Szász András volt kormányszóvivő, aki egy időben a Századvég Alapítvány vezetője is volt.
Kapcsolódó cikkek:
Gondolatminiszter úr: Giró-Szász András főkommunikátor pályaíve
A kormányszóvivő volt cége gyártja a közszolgálati rádióhíreket
Szoci ejtőernyősből századvéges: egy helyettes államtitkár kormányokon átívelő karrierje
A Fidesz hatalomrakerülésének évében, 2010-ben egyetlen közbeszerzést sem nyert a Századvég-csoport, egy esztendővel később azonban elkezdtek csordogálni hozzájuk a közpénzes megrendelések.
2011-ben ugyan még viszonylag csekély értékben, mindössze 60,6 millió forintért dolgoztak a Fidesz-frakciónak az Országgyűlés Hivatalán keresztül. Az összeg három megbízásból tevődött össze: a Századvég Zrt. 23,8 millió forintért készített tanulmányokat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia kidolgozásához, és 24,3 millió forintért folytatott gazdaságpolitikai témájú kutatásokat, a Századvég Alapítvány pedig 12,5 millió forintért végzett közvélemény-kutatásokat.
2012-ben aztán jött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2 milliárd forintos megbízása, melyet a Századvég Gazdaságkutató Zrt., a Strategopolis Kft. és a Századvég Alapítvány közösen nyertek el. A „közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, illetőleg tanulmánykészítési feladatok elvégzése” tárgyú szerződés összértékéhez az eredeti közbeszerzési eredménytájékoztatóban 2,4 milliárd forint, a módosításban pedig némileg kevesebb, ám így sem kicsi összeg, 2,1 milliárd forint szerepel. A VS szerint viszont a szerződés keretösszege 3 milliárd forint volt, amiből valahogy 4,1 milliárd forint lett. Ezek ugyanis azok a tanulmányok, amiket a lap akkori munkatársa, Joó Hajnalka perelt ki nagy nehezen, de végül sikerrel a Miniszterelnökségtől. Az Átlátszó a számításnál a közbeszerzési eredménytájékoztatóban szereplő összeget vette alapul.
2012-ben befutott még négy apróbb közpénzes megbízás is a Századvég Zrt.-hez: az MFB-nek összesen 7,8 millió forintért készítettek elemzéseket szállítás és logisztika, valamint megújuló energiatermelés témakörben. Továbbá a Fidesz-frakciónak 19,2 millió forintért vizsgálták meg a politikai erőteret a kelet-közép európai országokban, és 24 millió forintért folytattak tudományos kutatást egy (vagy több) meg nem nevezett témában.
2013-ban is kapott a Századvég Zrt. két darab, nagyjából 24 millió forintos megbízást a Fidesz-frakciótól, továbbá 75 millió forintért végezte el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a 2014-2020-as operatív programok előzetes értékelését. Ez az NFÜ közbeszerzés volt az első nyílt tender, amit a Századvég-csoport 2010 óta nyert, a többi munkát ugyanis hirdetmény nélküli eljárások során kapta meg a kormányközeli gondolatközpont valamelyik egysége.
2014 három kisebb összegű megbízással indult a Századvég Zrt.-nek: 24,5 millió forintért szakértés a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, tanácsadás a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-nek 24,6 millióért, és makrogazdasági monitor a Fidesz-frakciónak 11 millió forintért.
2014 őszén aztán jött a Miniszterelnökségtől egy 1,3 milliárd forintos munka, amit a Századvég Alapítvány két amerikai céggel, a Liberty International Group LLC-vel és az SLI Group LLC-vel közösen nyert el. A feladat nem volt kicsi és egyszerű: javítani a magyar kormány megítélését az USA-ban. Ezzel a tenderrel több cikkben foglalkozott a 444: a lap megírta, hogy az SLI Group LLC nevű céget négy nappal a jelentkezési határidő lejárta előtt jegyezték be; hogy a Századvég vezette konzorcium 217 oldalas pályázatából nagyjából 1 oldal a szakmai rész; és hogy a megkötött szerződés szerint a Miniszterelnökség részéről egy ex-századvéges feladata volt a Századvéggel való kapcsolattartás.
Néhány nappal az amerikai lobbizásra vonatkozó megbízás után a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a Kód Piac-, Vélemény és Médiakutató Intézet Kft.-vel közösen nyerte meg a Miniszterelnökség 100 millió forintos közbeszerzését. A szerződés tárgya “Kvantitatív közvélemény kutatási feladatok ellátása” volt ismeretlen témában. Az Index értesülései szerint több kérdés foglalkozott Gyurcsány Ferenccel (például ki kellene-e tiltani a Parlamentből?), de a Kód Kft. azt közölte, hogy ezt a gyurcsányos közvélemény-kutatást nem a Miniszterelnökség megbízásából készítették.
2015 volt az eddigi legerősebb éve a Századvég-csoportnak, ekkor ugyanis több kisebb (jellemzően 20 millió forint körüli) megbízás mellett megnyertek két hatalmas összegű közbeszerzést is.
Júliusban a Magyar Nemzeti Bank 1,8 milliárdért bízta meg a Századvég Alapítványt „komplex kutatás-elemzési, kutatással alátámasztott tanácsadási és tanulmánykészítési feladatok ellátása és ezen feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs feladatok” ellátásával. Az eljárás nyílt volt, és a Századvégen kívül pályázott rá a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. és TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. duó is, de hiába.
Novemberben pedig 2012-höz hasonlóan ismét a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól jött a nagy pénz a kormányközeli gondolatközponthoz: a Századvég Alapítvány és a Századvég Zrt. alkotta konzorcium kapta meg a 4,8 milliárd forintos tanácsadási és tanulmánykészítési feladatokat, amelyek a részletes leírás szerint „a Magyar Kormány tevékenységét, illetőleg magas szintű állami döntéshozatalt” hivatottak segíteni. Bár ez a közbeszerzés is nyílt eljárás volt, a Századvég-pároson kívül senki más nem adott be rá ajánlatot. A megbízás keretében keletkezett tanulmányokat és egyéb dokumentumokat közadatigénylésben kértük ki az NFM-től, és ha kell, perre is megyünk a Századvég által közel 5 milliárd forintért megírt anyagokért.
A két milliárdos munka mellé 2015 végén még beesett egy nagyobb összeg a kormány kedvenc tanácsadóihoz: ahogy akkor frissiben megírtuk, karácsony környékén a Századvég Alapítvány és a Századvég Zrt. egy nettó 623 millió forintos megbízást nyert el az NFM-től. A munka lényege tulajdonképpen az, hogy felhívnak 28 ezer embert az Európai Unióban, és csinálnak 29 táblázatot meg prezentációt is.
2016 eddig meglepően csendes, csupán két aprócska tendert nyert a Századvég Zrt.: egyszer 24,2 millió, és egyszer 24,4 millió forintért cserében készít a cég „Üzleti stratégiát és termékfejlesztési irányokat megalapozó piaci elemzést” a Magyar Export-Import Bank Zrt-nek.
Megéri állami tanácsadónak lenni
A kormány és a kormánypárti sajtó által az utóbbi időkben előszeretettel támadott civil szervezetekkel ellentétben a Századvég Politikai Iskola Alapítvány még egyetlen pénzügyi beszámolóját sem hozta nyilvánosságra a saját honlapján. A bírósági nyilvántartásban azonban négy darab elérhető közülük online, és bár sajnos a 2015-ös még nincs köztük, ezért nincsenek naprakész adataink a kormányközeli alapítvány pénzügyeiről, de a korábbi évek mérlegeiben is érdekes számok szerepelnek.
A legelső beszámoló 2011-re vonatkozik, ekkor a Századvég Alapítványnak 405,7 millió forint lett az összes bevétele, amelyből 1,3 millió forint adózott eredményük keletkezett. 2012-ben bevételeik több mint duplájára nőttek, pontosan 894,8 millió forintot tettek ki, ám az eredményük már -36,7 millió forint lett.
2013-ban az alapítványnak már 1 milliárd forint lett az összes bevétele, ám az adózott eredményük a korábbinál bő háromszor kevesebb: – 111,8 millió forint. 2014-ben végre pluszba fordult a mérlegük: az 1,7 milliárd forintos összes bevételükből 173,4 millió forint eredményt produkáltak. Osztalékot azonban ebből sem fizettek ki, ahogy értelemszerűen a korábbi évek mínuszos eredményeiből sem.
A 2010 márciusában alapított Századvég Zrt. mérlegei lendületes növekedést mutatnak. Az első évi 34 millió forintos nettó árbevétel 2011-ben már 210 millió forint volt, 2012-ben (a négymilliárdos NFM-megbízás évében) pedig 936 millió forint. 2013-ban kicsit kevesebbet sikerült összehoznia a cégnek, pontosan 688,8 millió forintot, 2014-ben pedig 758,6 millió forintot. Tavaly viszont már ismét az egymilliárdot közelítette a Századvég nettó árbevétele: 920,6 millió forint lett.
A cég adózott eredménye 2012-ben lett a legtöbb, 245,7 millió forint, ezt akkor teljes egészében ki is vették osztalékként a részvényesek. Korábban nem volt osztalékfizetés a Századvég Zrt.-nél, és ekkora összegű azóta sem.
2013-ban a 688,8 millió forintos nettó árbevételből 142 millió forint adózott eredmény született, ennek csupán egy részét, 64,3 millió forintot vettek ki osztalékként a tulajdonosok.
2014-ben a 758,6 millió forintos nettó árbevételből mindössze 7,4 millió forint adózott eredményt ért el a Századvég Zrt., és ez az összeg benne is maradt a cégben.
2015-ben a 920,6 millió forintos nettó árbevételből 191,2 millió forint adózott eredmény keletkezett, ezt pedig ki is fizette a cég osztalékként.
Ha tetszett a cikk
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!
Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
A Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb tenderét húzták be Balásy Gyula cégei, de az nem nyilvános, hogy mennyi közpénzt kapnak.
Varga Judit volt férje, Magyar Péter bombát robbantott azzal, hogy azt mondta: a Diákhitel Központ kommunikációs szerződési túlárazottak voltak.
Bár az EKEIDR lincence ingyenes, több száz állami cégnek saját forrásból kell állnia a bevezetésével és fenntartásával járó költségeket.
A Gyenes Resort Kft.-nek mindig csak annyi bevétele volt, amennyi bérleti díjat a pénzügyminiszter családja fizetett egy évben.
