Bár a munkálatok már december közepén elindultak, csak december 30-án kötöttek szerződést a Strabag-leányvállalat STR Építő Kft.-vel a székesfehérvári Sóstói Stadion bontására, nettó 148 millió forint értékben. Orbán Viktor egyik kedvenc csapatáról és kedvenc oligarchájának a klubjáról van szó, ahol már évekkel korábban ígérték az új, 14 ezer férőhelyes stadiont. A városban úgy vélik, a csúszásban nagy szerepet játszott az is, hogy az Orbán család vállalkozása sikertelenül próbálkozott hulladékfeldolgozó létesítésével a közeli Gánton. A költségek gyorsan nőnek, a kezdetben becsült 9 milliárd helyett ma már 15 milliárdot terveznek elkölteni. Igaz, most már „teljes városrészi rehabilitációról” beszélnek a projekt kapcsán.
Január 18-án jelent meg az eredménye a Közbeszerzési Értesítőben annak a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak, amelyet a Sóstói Stadion bontására írt ki a tulajdonos székesfehérvári önkormányzat. Ezek szerint nettó 148 388 409 forintért az STR Építő Kft. végezheti el a munkálatokat.
Vagyis Garancsi István klubja, a Videoton jelenlegi stadionja (bár a futballcsapat csak bérlője az arénának) háromnegyedének az elbontását; a főlelátó ugyanis a helyén marad, csak átalakítják, míg a többi, földlelátóra épült részek tűnnek el.
Ki épít, kinek és kinek a pénzén?
Az állam milliárdokat költ a stadionokra – puffogunk évek óta. És valóban közpénz megy egy elvileg magáncégek fenntartotta üzlet infrastruktúrájára, de a viszonyok jóval bonyolultabbak. Ez növelheti a korrupciós kockázatot, az átláthatóság pedig szinte megvalósíthatatlan.
A székesfehérvári stadionberuházás esetében induljunk ki onnan, hogy a Videoton arénájáról beszélünk. A Videoton egy futballvállalkozás, ami Garancsi István cégeinek a tulajdonában van. A stadion azonban nem az övé, hanem Székesfehérvár városáé. Pontosabban csak 2014 szeptembere óta a városé, mert előtte a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában lévő Székesfehérvár Városgondnokság Kft. birtokolta. A Videoton pedig ettől a cégtől bérelte.
Másfél éve – éppen azért, hogy a város felhasználhassa a beruházásra szánt állami támogatást – a kft. térítésmentesen átadta az önkormányzatnak az 1,2 milliárd forint értékre becsült ingatlant. A magáncég által bérelt önkormányzati tulajdonú létesítményt tehát állami pénzen építik újjá; úgy, hogy a munkálatok beruházás-lebonyolítója, hivatalos közbeszerzési tanácsadója és műszaki ellenőre a vonatkozó kormányhatározatok értelmében az állami tulajdonú, többek között sportberuházások lebonyolításával foglalkozó BMSK Zrt.
Kihirdettek a bontással kapcsolatban egy másik eredményt is: szintén hirdetmény nélküli eljárásban a Bontás- és Kotrástechnika Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte el 23 298 750 forintért a lelátó 750 vasbeton elemének bontására szóló megbízást. Utóbbi céggel január 4-én írta alá a szerződést az önkormányzati tulajdonú Székesfehérvár Városgondnoksága Kft.
Sajtótudósítások szerint már december közepén elkezdték a bontást a fehérvári stadionban; a hírekből az derül ki, a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. kezdte meg az előkészületeket, a tényleges bontás januártól áprilisig tart majd.
A bontás során egyébként nem egyszerűen sittet csinálnak a futballstadionból: a műanyagszékeket szétdobják a város több pályája között, a gyepszőnyeg az Ikarus-pályára kerül, a lelátó darabjait a MÁV Előre (itt futballozott Orbán Viktor egykor) közeli stadionjába szállítják.
Rövid stadiontörténet
A Sóstói Stadion történetének legemlékezetesebb napja azoknak is meglehet, akik nem szeretik a focit: 1985. május 8-án, a Real Madrid elleni UEFA-kupa-döntő (0-3) első mérkőzését 30 ezren látták a helyszínen, szó szerint lógtak az emberek, például a nagy világítóoszlopokon.
A pályát a jelenlegire csak kicsit emlékeztető állapotában 1967-ben vette birtokba az akkor még VT Vasas néven játszó klub. A főlelátóval szembeni, jellegzetes karéjt 1975-ben építették – jó sok föld odahordásával –, világítást 1978-ban kapott, 82-ben is modernizálták.
Majd az első Orbán-kormány alatt elindult és torzó maradt stadionrekonstrukciós program részeként már 2002-05 között elbontották a régi főlelátót és 3,5 milliárd forintból megépült a mostani tribün.
Ezt most nem bontják el, csak új tetőt és homlokzatot kap, valamint még luxusosabb VIP-részt. A Videoton stadionja a mostanihoz hasonlóan 14 ezer férőhelyes lesz, és minden lelátórésze fedett lesz. UEFA IV-es besorolású lesz az aréna, ami azt jelenti, hogy Bajnokok Ligája-csoportmeccseket és válogatott mérkőzéseket is játszhatnak majd itt.
Csak összeállt a Strabag-Olajfa-Fidesz koalíció
A bontást végző STR Építő neve elsőre nem mindenkinek ismerős, de a Strabag leányvállalatáról van szó – két tulajdonosa közül az egyik a Strabag-MLL, a másik a szintén Strabag-cég Számító- és Ügyviteli Központ Kft.
A Strabagot nem szokták a Fideszhez kapcsolni, sőt, 2010 előtt kifejezetten tele volt állami megbízásokkal, például a sztrádaépítések során. Az osztrák hátterű cég valamelyest visszaszorult a közbeszerzések terén az elmúlt évben, de még mindig fontos szerepet tölt be a helyzetbe hozott, magyar tulajdonú építőipari vállalkozások mellett.
Amikor 2012-ben az ellenzéki pártok tiltakoztak amiatt, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Közgép állami megbízásai miatt vizsgálódik, Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő így vágott vissza:
„Összeállt a Strabagot Védő Koalíció. Mondhatnánk, egy Strabag Olajfa Koalíció létrejöttének lehetünk tanúi. Az MSZP, az LMP, és a DK a legképtelenebb vádakat találják ki a Strabag legnagyobb konkurenciája, a magyar tulajdonú Közgép ellen.”
A bökkenő csak ott volt – és ez már témánk szempontjából is lényeges –, hogy a Videoton futballcsapata épp aznap mutatta be új mezét, amin a felcsúti futballakadémia mellett ott szerepelt a Strabag neve is. A cég akkor kötött szponzorációs megállapodást az építőiparba azóta szintén beszállt Garancsi István klubjával, amiről a tulaj néhány héttel később így nyilatkozott:
„A Strabag nemzetközi cég. Elköteleztük magunkat a nemzetközi szereplés mellett, így a céljaink közösek.”
A Strabag jelenleg is kiemelt támogató – a gyémántfokozatú szponzor Mol és a szintén kiemelt Market Zrt. mellett. Az Olajfát emlegető Selmeczi Gabriellát pedig az sem zavarta, hogy a közleménye napján játszott labdarúgó-Szuperkupa-döntőn is nagyon jól megfértek egymás mellett a Videoton-stadionban a Közgép és a Strabag reklámtáblái.
A Videotonnak nyújtott Strabag-támogatás mértékéről nem tudni pontos adatokat.
Veszteni is tudni kell
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak három – a kiíró által meghívott – résztvevője szokott lenni, ez így volt ebben az esetben is.
A két vesztes közül az egyik a Székesfehérvár meghatározó, magyar tulajdonú vállalkozásához, a Fehér Cégcsoporthoz (elsősorban az ablaküzeme révén ismert) tartozó Fehérép Kft., a másik pedig az Útéppark Kft. volt. Az utóbbi az érdekesebb, mert ügyvezetőjén és egyik tulajdonosán, Nemes Károlyon keresztül kötődik a szintén székesfehérvári Roneko Kft.-hez, amelynek Nemes Károly – Nemes Ferenccel együtt – a tulajdonosa.
Nemes Ferenc ismert szereplője tulajdonosi oldalon a magyar focinak, tagja volt az MLSZ elnökségének, sőt, Csányi Sándor érkezése előtt néhány hónapig ideiglenesen irányította is a futballszövetséget.
A Roneko a 2000-es években kisebbségi tulajdonosa volt a Videotont fenntartó Fehérvár FC Kft.-nek. A vállalkozás az utóbbi időben többször nyert el közbeszerzési eljárásokon (Ajkán, Dunaújvárosban és Tatabányán) stadionvilágítási munkákat – az Elios Zrt.-vel közösen.
A kisebb bontási megbízást elnyerő Bontás- és Kotrástechnika Kft.-ről kevesebbet tudni, azt azonban igen, hogy tavaly ősszel már megnyerte a megbízást, de ugyancsak a Közbeszerzési Hatóság honlapján található adatok szerint nem kötöttek vele szerződést,
„…tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő, valamint a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő a szerződés megkötésétől visszalépett”
A „szabadon kialakított eljárásban” részt vett a Strabag MLL is, és a győztes ajánlat nettó 164 millió forintról szólt. A most kihirdetett hirdetmény nélküli eljárást pont azért lehetett megtartani, mert eredménytelen volt az előző eljárás.
Hogy lett a kilencből tizenöt?
Bár általában kapkodjuk a fejünket, hogy kis túlzással minden héten bejelentenek egy új stadionberuházást, a fehérvári történet is bizonyítja, hogy a kormány még Orbán Viktor hobbijával kapcsolatban is komoly hatékonysági gondokkal küzd.
A Sóstói Stadion fejlesztését még 2013. augusztus 19-én jelentette be a kihelyezett kormányülés után a város polgármestere, Cser-Palkovics András és Orbán Viktor. A város honlapjának beszámolója szerint
„a miniszterelnök emellett szólt arról is, hogy támogatja a tervek elkészítését egy új, többfunkciós jégcsarnok megépítéséről, valamint a Sóstói Stadion fejlesztésének lehető leggyorsabb kivitelezéséről”
A polgármester pedig arról beszélt, hogy az előkészületek felgyorsításával már jövő év közepén, vagyis 2014-ben megindulhatna az építkezés.
Ennek megfelelően a kormány 1922/2013 (XII.11.) határozata kilencmilliárd forintot biztosított két évre 2014-15-re a beruházásra, egy rendelettel pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánította azt. Az összeg első fele, 4,5 milliárd forint bele is került a 2013-as költségvetésbe.
Székesfehérvár közgyűlése is tárgyalta a beruházást, és ekkor Vígh László kormánybiztostól az hangzott el, hogy 2016 elejére készülhet el a stadion.
Amikor majdnem egy évvel később, 2014 novemberében bemutatták a látványterveket, kiderült hogy egy teljesen fedett, a mostani befogadóképességgel megegyező, 14 ezres stadion épül; ekkor már 2016 végére ígérték a befejezést, Cser-Palkovics polgármester szavai szerint a stadion melletti sóstói természetvédelmi terület is megújul majd, egy későbbi nyilatkozata szerint „teljes városrészi rehabilitáció valósul meg”.
Így 2015 szeptemberére ígérte a bontás megkezdését.
Kapcsolódó cikkek
Garancsihoz köthető cégek nyerték a legtöbb közbeszerzést tavaly – itt a toplista
Nagy György és Garancsi István is részesülnek az offshore gázbizniszből
Hogyan lett a 8-ból 50 milliárd forint? – Így kúsztak az egekbe a vizes-vb költségei
Természetvédelmi terület mellett terjeszkedik az Orbán-család hulladékhasznosító cége
Közben nemcsak a határidő tolódott, hanem az összeg is jelentősen megugrott: az 1285/2015. (IV.30) kormányhatározat ugyanis különösebb indoklás nélkül 2017-es befejezést, és már 11 milliárd forintot rendelt a beruházáshoz – és ne feledjük, a Sóstói Stadion esetében nem új aréna épül, hanem háromnegyed részben újul meg a meglévő létesítmény.
A tavaly áprilisi kormányhatározat pedig újabb célokat és összegeket csapott hozzá az eddigiekhez: 3,85 milliárd forintot rendeltek a szomszédos természetvédelmi terület megújítására és a város másik felében található Vidámparki Csónakázótó rendbetételére – vagyis összesen 14,85 milliárd forintot stadionfejlesztésre és a stadion környékének csinosítására.
A szkeptikusok szerint bár jól hangzik a szomszédos – és évtizedek óta érintetlen – Sóstó rekultivációja, a hivatkozás nem szól másról, mint hogy újabb összegeket költenek a stadionra.
Egy meghiúsult beruházás
Az összegek nőttek, de még a bontási munkálatokra sem írták ki a közbeszerzést.
Székesfehérváron széles körben elfogadott vélekedés, hogy a csúszás szoros korrelációt mutat a Gánton ekkor történtekkel: 2015 elején kiderült, hogy az Orbán család érdekeltségébe tartozó Nehéz Kő Kft. a várostól 25 kilométerre található Gánt és Zámoly határában, a tulajdonában álló volt kavicsbánya területén évi több tízezer tonna anyag kezelésére alkalmas hulladékfeldolgozót szeretne létesíteni. Erről az Átlátszó is részletesen írt.
Ez azonban a helyiek ellenállásába ütközött, így Orbán Győző 2015 júliusában elállt a beruházástól. A közvélekedés szerint az építkezés során fel nem használt bontási törmelék ide került volna, ha létrejön a feldolgozó.
De nem jött létre, és 2015 júniusában Székesfehérvár kiírta a közbeszerzési eljárást a bontásra, aminek 2016. január elejére értünk a végére. Hogy a tervek szerint áprilisban induló építkezés során ki lesz a kivitelező, még kérdéses, de a csapat környéke tele van építőipari cégekkel.
A Market már felépítette a Fradi stadionját, referenciája van, ezzel együtt még a NER-ben is meglepő lenne, ha Garancsi István egyik cége felépíthetne egy stadiont a klubjának – állami pénzből.
Ajándék stadionnak
Azt Székesfehérváron is tudják, hogy a stadionnál jobb helye is lenne a majdnem 15 milliárd forintnak. A Videoton futballcsapata megnyerte az előző bajnokságot, azonban nemcsak a Bajnokok Ligájából pottyant ki, hanem az új szezonban kieső helyen is állt egy ideig az NB I.-ben, míg most éppen harmadik.
Stadionügyben ennél is nagyobb gond, hogy az átlagos nézőszáma az előző szezonban nem érte el a 3500-at, vagyis az új stadion befogadóképességének negyedét, de 6000-nél többen egyszer sem voltak Sóstón.
Ez az új bajnokságban még sanyarúbban alakult, 1300-as átlaggal és 5000-es csúccsal. Az azonban Fehérváron is egyértelmű: egy 15 milliárdos ajándékot nem lehet visszautasítani.
Csepregi Botond
Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.
2016-ban indította el a kormány a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programot, amelynek 2019 elejétől a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési...
A magyar kormány június elején 600 millió forintot adott a Magyar Jégkorong Szövetségnek: sajtóértesülések szerint arra kapták a támogatást, hogy...
Azok a mozik és sorozatok, amelyek Magyarországon készülnek, ugyanúgy jogosultak TAO-támogatásra, mint a felcsúti fociakadémia. A pénzt, akárcsak a focis...
Második éve a kizárólagos állami tulajdonban álló Hungaroring Zrt. rendezi a Red Bull Air Race budapesti versenyét. Bár a...
