Voksturizmus és gerrymandering: az újszentiváni csoda

Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban. Fantomszerbek duzzasztják a lélekszámot? A helyi szerb kisebbség és a többségi magyarok rivalizálása? Álláspontok, érvek és tények az Átlátszó újszentiváni videóriportjában.

A magyarországi népesedési mutatók az elmúlt harminc évben a lakosság gyorsuló ütemű fogyatkozásáról adnak hírt: míg 1980-ban 10,7 millió volt a népesség lélekszáma, idén januárban a KSH szerint már csak 9,8 millió. Ehhez képest a Szeged melletti Újszentiván lakosságának létszáma megdöbbentő gyorsasággal nő: a 2011-es népszámlálás még csak 1624 magyar állampolgárt talált a faluban, egy évvel később viszont már 1786-an laktak itt. Tavaly aztán megint ugrott egyet a létszám: idén január 1-jére – a birtokunkba került helyi jegyzői dokumentum szerint – már 2019 lakosa volt a falunak.

Ha a két leginkább megbízható adatot vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy 2011 és 2014 között, szűk négy év alatt negyedével, közel 400 fővel gyarapodott a település. (Kevésbé megbízható források is 1600-1700 fő közé teszik a korábbi években a lakosok számát.) Különösen intenzív volt a növekedés tavaly: egy év alatt bő tíz százalékkal lettek többen az újszentivániak. Némi magyarázatot adhat a jelenségre a módszertani különbség: a Helyi Választás Iroda február 15-én kelt határozata minden, a településen állandó lakcímmel rendelkező állampolgárral számol, míg a 2011-es népszámlálás csak az életvitelszerűen a településen élőket veszi figyelembe.

Két lehetőség van: vagy tényleg négyszázzal nőtt a lakosság lélekszáma 2011-hez képest, vagy Újszentiván községben az állandó lakcímmel rendelkezők negyede nem itt él. Ebben az esetben adódik a kérdés: kik lehetnek a fantomlakók?

A helyi polgármester, Putnik Lázár ellenfelei szerint ez utóbbiról, vagyis fiktív létszámnövekedésről van szó: azt állítják, tucatszám tesznek a községben állampolgársági esküt magukat magyar identitásúnak valló szerb állampolgárok, akiknek egy jelentős része aztán bejelentkezik valamelyik helyi lakos címére. Az ügylettel mindenki jól jár: az új állampolgárok vízummentesen utazhatnak bárhová az Unióban – cserébe ősszel hálából mind a polgármesterre szavaznak, illetve a mostani választáson is átjönnek majd szavazni a polgármester instrukciói szerint.

Putnik szerb nemzetiségű, és a település nem kifejezetten a népek olvasztótégelye: a temetőben a mai napig egymástól jó száz méter távolságra temetkeznek a szerbek és a magyarok.

Hogy a nagypolitika játszott-e valami szerepet a lakosságszám váratlan növekedésében, azt nem tudjuk. Az viszont tény, hogy a 2011-ben, a többi választókerülettel együtt átrajzolt Csongrád 01. számú országgyűlési egyéni választókerület esetében (ide tartozik Újszentiván) volt legnyilvánvalóbb a „gerrymandering” szándéka: a hagyományosan balra szavazó Szegedet a törvény kettévágta, úgy, hogy a létrejött új „Csongrád 01. OEVK” két, egymással még csak nem is érintkező területből áll.

A polgármester szerint egész másról van szó: a vonzó körülmények miatt fiatal családok költöznek a közeli Szegedről a faluba, amelyik afféle agglomerációs települése lett a városnak. Putnik nem tud arról, hogy lenne a településen olyan lakcím, ahová 30-40 szerb állampolgár lenne bejelentve állandó lakosként. Hasonlóképp nyilatkozott helyettese, Balogh Istvánné, akinek pedig tudnia kellene a dologról, lévén a helyi postahivatal vezetője. A megkérdezett helyiek többsége sem hallott a fantom-újszentivániakról – tény ugyanakkor, hogy tömegesen beköltöző új családokról sem. Néhány új család persze van: a település szélén például nemrég szociális bérlakások épültek, összesen nyolc darab.

Pedig ha a létszámgyarapodás oka valóban a fiatalok nagy arányú beköltözése, akkor legalább 80-100 új családnak kellett volna megjelennie a faluban. Tény az is, hogy az elmúlt egy-két évben a több száz új lakosnak nem épült egyetlen új ház sem, és a védőnő által gondozott gyerekek létszáma sem változott érdemben. Nem erősíti a polgármester magyarázatát a helyi születések és halálozások közti különbség sem: bár tavaly tízzel több gyerek született, mint ahány újszentiváni meghalt, ez messze nem magyarázza a 3-400 fős létszámgyarapodást. Az viszont egyértelmű és vitathatatlan tény, hogy az elmúlt négy évben 200 fővel nőtt a választásra jogosultak száma: 2010-ben 1376, idén már 1556 fő volt az újszentiváni szavazópolgárok száma.

Hogy ebből a kétszáz új választásra jogosultból pontosan hány fő a frissen állampolgárrá lett, és helyben láthatatlan, ámde állandó lakcímmel rendelkező szerb-magyar kettős állampolgár, azt nem tudjuk. Az viszont kiderül filmünk „koronatanúja”, a megszólaló helyi postás szavaiból, hogy a fantomlakókról szóló állítás nem pletyka: valóban van olyan családi ház a faluban, ahová több tucat, soha el nem érhető, Szerbiából származó új állampolgár számára kellene küldeményeket kézbesítenie.

Fantomszerbek duzzasztják a Szeged melletti Újszentiván lakosságát? from atlatszo.hu on Vimeo.

Becker András – Halász Áron

Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös Kampánymonitor projektjének keretében készült. További részletek a kepmutatas.hu oldalon elérhetőek.