Áfamentes autó áfásan eladó – adócsalás egy lízingcégnél

A Horváth András által kirobbantott áfacsalási botrányban lassan érkeznek a konkrét történetek, de akadnak, akik vállalják – még ha név nélkül is -, hogy elmondják, ténylegesen hogyan zajlanak az ilyen ügyletek. Ezúttal az autólízing területéről mutatunk be egy trükköt.

Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy hogyan lehet gabonakereskedéssel áfát csalni. Annak a folyamatnak az volt a lényege, hogy magyar termelőktől magyar gabonakereskedők vásárolnak fel terményt, majd azt papíron eladják a saját tulajdonukban álló olasz cégeiknek, közösségi értékesítéssel, áfa nélkül. Az olasz cégek, papíron, eladják a gabonát magyar cégeknek, akik szintén továbbértékesítik a gabonát további hazai cégeknek, de immáron áfásan, amelyet visszaigényelnek. Egy ilyen ügyletből 2 milliárdos kára keletkezett az államnak, amit aztán a termelőkön, büntetőeljárás folyamán próbál behajtani a NAV.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az uniós értékesítés csapdái – áfacsalás a gabonakereskedelemben

Az adóhatóságnál éveken keresztül szemet hunytak az áfacsalások felett, amikor pedig mégis be kellett hajtani az adósságot, a terményt fiktíven utaztató gabonakereskedők helyett a láncolat legalján szereplő mezőgazdasági termelőket vonták felelősségre kétmilliárd forint elcsalt áfa miatt – derül ki azoknak a gabonatermelőknek az elbeszéléséből, akik egy folyamatban lévő büntetőügy szereplőiként keresték meg az Átlátszót. Tovább a cikksorozat előző részére.

Áfát csalni hasonló módon nem csak gabonával, de teherautóval is lehet. Erről mesélt az Átlátszónak egy neve elhallgatását kérő forrásunk (emiatt a cégneveket is megváltoztattuk), aki papírokkal, számlákkal tudja bizonyítani, hogy hogyan zajlott a csalás. Adott egy nagy lízingcég, amely magyarországi telephellyel rendelkezik, de végső soron külföldi a tulajdonosa. A „Lízingcég Zrt.” szerződött több kisebb céggel, hogy azok a saját telephelyeiken lízingelhessenek teherautót, pótkocsit, tartályt és hasonló, nagyobb járművet. Az egyik ilyen cég volt a „Kereskedő Kft.”, amelynek tulajdonosai az Opten és a Céginfo cégadatbázisa, és az atlatszo.hu-nak nyilatkozó források szerint is több hasonló cégben voltak már érdekeltek.

A „Kereskedő Kft.” megegyezett a „Lízingcég Zrt.”-vel, hogy telephelyet hoznak létre, ahol a lízingelésbe belebukott vállalkozásoktól, magánszemélyektől visszavett gépjárműveket újra piacra dobhatják. A gépjárműveket nettó értéken vették vissza az ügyfelektől, ezeket a telephelyen helyezték el. A „Kereskedő Kft.” tulajdonosa, illetve családtagjai, ismerősei létrehoztak két román céget. A „Kereskedő Kft.” és ez a két román cég megállapodtak abban, hogy a „Kereskedő Kft.” elad nekik teherautót, közösségi értékesítéssel, áfamentesen, majd ugyanezeket az autókat, adott esetben más rendszámmal, visszavásárolják, még mindig közösségi értékesítéssel, áfamentesen. Ezeket a teherautókat aztán eladták a magyar vevőnek, immáron országon belüli értékesítéssel, vagyis áfával terhelten, amelyet aztán vissza lehetett igényelni.

A teherautók valójában sohasem hagyták el az országot, a román cégek számláin pedig nem volt pénzmozgás. A lapunknak nyilatkozó forrás a „Kereskedő Kft.”-nél dolgozott és ezért volt rálátása a csalásra. Mivel a román cégeknek történő „eladást” a „Kereskedő Kft.”-n keresztül a „Lízingcég Zrt.” finanszírozta, a forrás értesítette a Lízingcéget, akik azonban felelősségre vonás helyett kiadtak egy állásfoglalást, hogy engedélyezik ezt a – saját szavaikkal élve – számlázási technikát a román cégek felé.

Csak abban az időszakban, amelyre forrásunk rálátott, 100 millió forintos készlethiányról beszélhetünk. A „Kereskedő Kft.” az ügyletekhez dokumentumokat is hamisított, a tulajdonos azonban mindössze egyszer bukott le, amikor az egyik vidéki okmányirodában nem sikerült lefizetnie a tisztviselőt, és az kiszúrta, hogy valami trükközés van a rendszámokkal. Akkor okirathamisítás miatt pénzbírságot kapott, de ez az egy lebukás a körülbelül 400 sikeresen végrehajtott tranzakció mellett eltörpül. Az ügyben tehát valódi felelősségre vonás nem történt, így azt sem tudni, hogy most már mekkora áfacsalásnál járhatnak az érintett cégek.

D. Kovács Ildikó